„Boszorkányüldözést akarnak?” – Tuzson Bence keményen nekiment a tiszásoknak a parlamenti meghallgatáson
Magyar Nemzet
2026-11-13 12:15
Élesen bírálta a Tisza Párt képviselőinek fellépését Tuzson Bence korábbi igazságügyi miniszter a végrehajtási ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság ülésén . A volt tárcavezető szerint a tiszás politikusok kérdései mögött politikai szándék húzódik meg, miközben azok nélkülözik a megfelelő jogi megalapozottságot.
Tuzson teljes felkészületlenséggel vádolta a képviselőket, akiknek szerinte egyértelműen politikai tartalmú kérdéseik vannak, jogi tartalmuk azonban nincs. A korábbi miniszter azt is kifogásolta, hogy a bizottság ülésén a meghallgatott tárcavezetők válaszait szerinte nem megfelelően ismertetik.
Utána meg felolvassa a minősítését, vagy összefoglalja úgy a miniszternek a válaszát egy bizottsági ülésen, amit a miniszter nem mondott
– fogalmazott Tuzson.
A volt tárcavezető szerint Navracsics Tibor és Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszterek is joggal kifogásolták a nekik tulajdonított kijelentéseket.
Tuzson a Tisza Párt képviselőinek címezve azt mondta, hogy bármelyik tiszás politikus ugyanazt a „betanult szöveget” mondta volna el a parlamentben. Szerinte a képviselők önálló gondolatok nélkül, előre meghatározott politikai üzeneteket fogalmaznak meg.
Milyen eljárás ez? Tehát mit akarnak kihozni ebből az eljárásból? Boszorkányüldözést?
– tette fel a kérdést a korábbi igazságügyi miniszter.
A volt tárcavezető a meghallgatáson arról is beszélt, hogy amikor 2023 augusztusában átvette az Igazságügyi Minisztérium vezetését, a bírósági végrehajtói szervezetrendszer általános felügyelete már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) tartozott.
Tuzson hangsúlyozta, hogy minisztersége alatt egyetlen végrehajtóval sem került kapcsolatba. A végrehajtói kar ellenőrzésével és működésével kapcsolatos feladatok jelentős részét ugyanis az önálló szabályozó hatóság látja el.
A bizottság előtt arról is kérdezték, milyen intézkedéseket hozott a kormány, illetve az SZTFH a végrehajtók ellenőrzésének szigorítása és az összeférhetetlenségi szabályok érvényesítése érdekében. Tuzson közölte, hogy a hatóság konkrét intézkedéseiről annak vezetőit kell megkérdezni.
A korábbi miniszter a hivatali ideje alatt végrehajtott jogszabályi változtatások közül a végrehajtás alól mentes jövedelmek szabályozásának módosítását emelte ki.
Elmondta, hogy a korábbi, fix összegű mentességi határt a nettó minimálbérhez kötötték, így annak 60 százaléka végrehajtás alól mentes lett. Emellett a magasabb jövedelmekre külön szabályokat vezettek be, amelyek meghatározzák, mekkora összeg vonható végrehajtás alá.
Tuzson szerint az új szabályozás célja az volt, hogy az adósoknál nagyobb összeg maradhasson meg a mindennapi megélhetésre. Hozzátette, hogy a családi adókedvezményekből származó nettó jövedelemrészt is bevonták a végrehajtás alól mentes körbe.
A meghallgatáson Toroczkai László, a bizottság Mi Hazánk-os elnöke a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos európai uniós bírósági döntésekről is kérdezte a korábbi minisztert. Arra volt kíváncsi, miért nem kezdeményezett olyan jogszabály-módosítást, amely automatikusan felfüggesztette volna a folyamatban lévő ingatlan-végrehajtásokat a szerződések érvényességének bírósági tisztázásáig.
Tuzson válaszában hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése a jogértelmezést érintette, és nem közvetlenül a magyar jogszabályok módosítását tette szükségessé. Felidézte, hogy a Kúria a döntés nyomán alakította a hazai bírósági gyakorlatot, amelyet az alsóbb fokú bíróságoknak is követniük kell.
A volt miniszter szerint ebben a helyzetben az volt a helyes eljárás, hogy a kormány figyelemmel kísérte a bírósági gyakorlat alakulását, és nem avatkozott be idő előtt jogalkotási eszközökkel.
Hozzátette, hogy amennyiben a joggyakorlat alakulása ezt indokolja, a jogalkotónak reagálnia kell, az igazságügyi miniszter feladata pedig ennek folyamatos figyelemmel kísérése.