← Vissza

● news.bsdnet.hu

Több mint 900 millió galaxist térképezett fel az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsöve, és ez még csak a kezdet

Player 2026-11-13 19:03
Az Európai Űrügynökség (ESA) közzétette az Euclid űrtávcső első nagyszabású adatcsomagját, amely több mint 900 millió galaxis megfigyelését tartalmazza. A hatalmas adathalmaz segítségével a csillagászok minden korábbinál részletesebb háromdimenziós térképet készíthetnek a világegyetemről, és közelebb kerülhetnek a sötét anyag és a sötét energia rejtélyének megfejtéséhez. Az Euclid űrtávcső 2023-as felbocsátása óta arra készül, hogy elkészítse a világegyetem eddigi egyik legnagyobb és legpontosabb háromdimenziós térképét. A küldetés első jelentős adatközlése most újabb mérföldkőhöz érkezett: az ESA nyilvánosságra hozta a DR1-Foundation nevű adatkészletet , amely nagyjából 13 hónapnyi megfigyelés eredményeit foglalja magában. Az űrteleszkóp 2024 tavasza és 2025 tavasza között gyűjtötte az adatokat, ezalatt az égbolt mintegy 1900 négyzetfoknyi területét vizsgálta meg, ami a Földről látható telihold látszólagos területének körülbelül 9500-szorosa. A felmérés során több mint egymilliárd objektum fényét rögzítették, az adatcsomag pedig összesen mintegy 1,7 petabájtnyi információt tartalmaz. A most közzétett adatok több mint 900 millió galaxist fednek le, emellett több mint 60 millió kvazárjelöltet is sikerült azonosítani. A kvazárok távoli galaxisok rendkívül fényes központi régiói, amelyek energiakibocsátását a bennük található szupernagy tömegű fekete lyukak táplálják. A megfigyelések között olyan ősi kvazárok is szerepelnek, amelyek fénye akkor indult útnak, amikor a világegyetem még jelenlegi korának mindössze öt százalékánál tartott. Az Euclid nagy előnye, hogy egyszerre képes hatalmas égboltterületeket megfigyelni és rendkívül részletes felvételeket készíteni. A földi teleszkópok munkáját a légkör zavarhatja, a Hubble és a James Webb űrtávcső pedig ugyan kiváló felbontású képeket készít, de jóval kisebb égboltrészeket vizsgál. Az Euclid a nagy látómezőt és a részletgazdag megfigyeléseket egyesíti, így olyan ritka objektumokat is megtalálhat, amelyek korábban könnyen elkerülték a kutatók figyelmét. A közzétett csomag nem egyszerűen csak egy galaxisokról készült fényképgyűjtemény, mivel az Euclid a látható fény mellett a közeli infravörös tartományban is megfigyeléseket végez, és spektroszkópiai mérésekkel a galaxisok távolságának meghatározásához is információkat gyűjt. A spektroszkópia során a kutatók a fényt alkotó színekre bontják, majd az így kapott spektrum jellegzetességeiből következtetnek az adott objektum tulajdonságaira. A távolságok ismeretében a galaxisok nem csupán egy kétdimenziós égbolttérképen jeleníthetők meg, hanem a térben elfoglalt helyük is meghatározható. Ez azért fontos, mert a galaxisok nem véletlenszerűen szóródnak szét a világegyetemben. Hatalmas, fonalszerű struktúrákba rendeződnek, amelyeket a csillagászok kozmikus hálónak neveznek. A háló csomópontjait galaxishalmazok alkotják, a közöttük húzódó szálakban pedig további galaxisok sorakoznak. A struktúra jelentős részét a láthatatlan sötét anyag gravitációs hatása alakítja. A mostani adatközlés hatalmas mennyiségű információt tartalmaz, de az Euclid tervezett felmérésének még csak körülbelül 14 százalékát fedi le. A következő nagy adatközlés 2027 közepére várható, ami további fontos megfigyeléseket is tartalmaz majd, többek között a gyenge gravitációs lencsézésről, amelynek segítségével a kutatók a sötét anyag eloszlását még nagyobb léptékben térképezhetik fel. (Forrás: MTI, Reuters . ESA . Fotó: ESA)
Eredeti cikk megtekintése →