„Szavakkal nem lehet bizalmat szerezni” – Fejes Péter az ügyészség megújításáról és a közbizalom visszaszerzéséről beszélt élő adásban
ATV
2026-11-13 19:39
Az ügyészi szervezet átalakítását, a vezetői állomány megújítását és a közbizalom visszaszerzését nevezte legfontosabb feladatainak Fejes Péter legfőbb ügyész.
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Szöllősi Györgyi kérdezte többek között az aranykonvoj ügyében elrendelt belső vizsgálatról, a korábbi évek vitatott büntetőügyeiről, az ügyészségi létszámhiányról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ( NVVH ) működéséről.
Fejes Péter a műsorban arról beszélt, hogy közel negyven évet töltött az ügyészi szervezetben, ezért kötelességének érezte elfogadni a legfőbb ügyészi felkérést. Hozzátette: két fontos célt tűzött ki maga elé. Egyrészt szeretné visszaállítani az ügyészek szakmai önbecsülését, másrészt vissza akarja szerezni az ügyészség társadalmi megbecsülését és a közbizalmat.
Belső vizsgálat indult az aranykonvoj ügyében
A beszélgetés egyik központi témája az aranykonvoj ügye volt. Fejes Péter elmondta, hogy belső vizsgálatot rendelt el , amelynek rövid határidővel kell eredményt hoznia. A vizsgálat az eljárás különböző szakaszait is érinti, miközben az ügy egyes részeiben már egyébként is folyik nyomozás.
Szöllősi Györgyi arra kérdezett rá, hogy a vizsgálatnak vannak-e már előzetes eredményei, illetve ki végzi az ellenőrzést. A legfőbb ügyész közlése szerint a vizsgálatot olyan magas beosztású ügyész vezeti, aki korábban nem vett részt az ügy intézésében.
Fejes Péter hangsúlyozta, hogy egyelőre nem kíván a vizsgálat megállapításai elébe menni. Mint mondta, a vizsgálatnak vannak előzetes eredményei, de végleges megállapítások még nincsenek.
Nem kizárólag politikai befolyást vizsgálnának
Szöllősi Györgyi felidézte, hogy Fejes Péter korábban bocsánatot kért a magyar társadalomtól az ügyészség nevében, miközben azt is jelezte: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az ügyészség az elmúlt években politikai befolyás alatt állt volna. A műsorvezető arra volt kíváncsi, mi indokolta a bocsánatkérést, ha a legfőbb ügyész nem állítja, hogy politikai nyomás érvényesült.
Fejes Péter válaszában azt mondta, a bocsánatkérést nem kizárólag a politikai befolyás kérdésére kell szűkíteni. Szerinte voltak olyan szakmai döntések, amelyek megosztották a társadalmat, ezért meg kell vizsgálni, hogy a korábbi eljárásokban helyes döntések születtek-e.
A legfőbb ügyész úgy fogalmazott: azokra a korábbi szakmai döntésekre kell összpontosítani, amelyek még nem évültek el, és ellenőrizni kell azok megalapozottságát, illetve helyességét. Hozzátette, hogy egy esetleges hibás szakmai döntés önmagában még nem bizonyít politikai nyomást.
A műsorvezető több, az elmúlt években nagy nyilvánosságot kapott ügyet is felvetett. Szóba került az Elios-ügy, az OLAF megállapításai, a Híd a munka világába program, a lélegeztetőgépek beszerzése, valamint a jegybanki alapítványok ügye. Szöllősi Györgyi arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekben az esetekben az ügyészséget korábban számos kritika érte, és a közvélemény egy részében az a gyanú alakult ki, hogy bizonyos ügyeket félretettek.
Fejes Péter erre reagálva különbséget tett a személyi és a szakmai döntések között. Szerinte a korábbi vezetői kiválasztás lehetett belterjes, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a szakmai döntéseket politikai befolyás alatt hozták meg. Azt is hangsúlyozta, hogy a téves szakmai döntés nem feltétlenül külső nyomás következménye.
Vezetőváltás és szervezeti átalakítás jöhet
A legfőbb ügyész a szervezeti változtatásokról is beszélt. Elmondása szerint az országos vezetői kart meg kell újítani, és a jövőben az alsóbb szervezeti szintekről, illetve a vidéki ügyészségekről is érkezhetnek vezetők.
Ennek egyik első példájaként említette az új büntetőjogi legfőbb ügyészhelyettes kinevezését, aki alacsonyabb szervezeti szintről érkezik. Fejes Péter szerint a vezetői állomány megújításának oka nem az, hogy a korábbi vezetők politikai befolyás alatt álltak volna, hanem az, hogy a kiválasztási rendszer bizonyos szempontból belterjessé válhatott.
A szervezeti átalakítás részeként öt főosztályt, illetve önálló osztályokat érintő változtatásokat jelentett be. Ezek végrehajtása azonban még nem tekinthető lezártnak, mivel az ügyészségi érdekképviseleti szervezeteknek véleményezési joguk van.
A következő lépés a Legfőbb Ügyészség létszámának áttekintése és szükség szerinti racionalizálása lehet. Fejes Péter szerint ez személyi változtatásokkal is járhat, de konkrét személyekről és álláshelyekről nem kívánt a nyilvánosság előtt beszélni.
Mintegy 150 ügyész hiányzik a szervezetből
Szöllősi Györgyi az ügyészségi létszámhiányról is kérdezte a legfőbb ügyészt. Fejes Péter tájékoztatása szerint az engedélyezett ügyészi létszám megközelítőleg 2000 fő, miközben a betöltött álláshelyek száma 1840–1850 körül van. Ez alapján mintegy 150–160 ügyészi álláshely betöltetlen.
A legfőbb ügyész emellett arról is beszámolt, hogy a korábbi kormányzat tevékenységével összefüggő feljelentések száma jelentős terhet ró az ügyészségre. A Fővárosi Főügyészségen 152, a Központi Nyomozó Főügyészségen és az alárendelt szervezeti egységeknél további 100 ilyen feljelentés szerepel, vagyis összesen 252 ügyről van szó.
Fejes Péter ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy valamennyi feljelentés alapján nyomozás indul. Az ügyek között olyanok is lehetnek, amelyekben a feljelentés elutasításáról születik döntés. A feldolgozásuk azonban így is jelentős feladatot jelent az egyébként is leterhelt ügyészi szervezetnek.
Az NVVH elszívó hatást gyakorolhat az ügyészségre
A beszélgetésben külön téma volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagyis az NVVH működése és annak az ügyészségre gyakorolt hatása.
Szöllősi Györgyi arra kérdezett rá, hány ügyész távozott az új hivatalhoz, illetve mennyire jelent problémát az ügyészség számára, hogy az NVVH magasabb javadalmazást kínálhat a munkatársainak.
Fejes Péter konkrét létszámadatot nem közölt, de elismerte, hogy az új hivatal elszívó hatást gyakorolhat az ügyészségre. Elmondta, hogy az NVVH a jogszabályok alapján működik, és az ügyészségnek nincs problémája az intézménnyel: a jövőben is konstruktív együttműködésre törekednek.
A legfőbb ügyész szerint ugyanakkor a hivatalnál dolgozó ügyészek javadalmazása körülbelül másfélszerese lehet az ügyészségen megszokottnak. Ez jelentős különbséget eredményezhet, és vonzóbbá teheti az új intézményt az ügyészek számára.
Fejes Péter ezért jogszabály-módosítás lehetőségét is vizsgálja. Célja, hogy mérsékelje a Legfőbb Ügyészségen és a területi ügyészségeken dolgozók közötti bérkülönbséget. Emellett azt is szeretné elérni, hogy a különösen leterhelt, nyomozást végző ügyészek törvényi alapon nyomozóügyészi pótlékot kapjanak.
A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy az NVVH magához vonhat-e ügyeket, illetve ki dönt arról, hogy egy adott eljárásban melyik szervezet járjon el. Fejes Péter válaszában az NVVH törvényben meghatározott hatásköreire utalt.
Tizenegy ügyész kapcsolódik az Európai Ügyészséghez
A létszámhelyzetet tovább befolyásolja az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is. Fejes Péter elmondta, hogy ehhez az ügyészi szervezetnek tizenegy ügyészt kell biztosítania: közülük tízen Magyarországon dolgoznak majd, egy ügyésznek pedig külföldre kell mennie.
A legfőbb ügyész szerint az Európai Ügyészség és a magyar ügyészség együttműködése eddig is megfelelő volt, és a jövőben is konstruktív kapcsolatra számít. Hozzátette, hogy az Európai Ügyészség főszabály szerint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik, ezért az általa vizsgált ügyek köre eltér a magyar ügyészség általános feladataitól.
Több mint 132 milliárd forintra nőhet az ügyészség költségvetése
A beszélgetés végén az ügyészség költségvetése is szóba került. Szöllősi Györgyi felvetette, hogy a szervezet idei, valamivel több mint 94 milliárd forintos költségvetése a következő évre 132 milliárd forint fölé emelkedhet.
Fejes Péter megerősítette, hogy a költségvetési tervezetben valóban jelentős növekedés szerepel, ugyanakkor hangsúlyozta: a tervezetet még nem fogadták el, így a végleges összegről egyelőre nem lehet beszélni.
A legfőbb ügyész szerint a többletforrás egy része a bérezés és a pótlékok rendezését segíthetné, különösen a Legfőbb Ügyészség és a területi ügyészségek közötti jövedelmi különbségek csökkentését. A költségvetés dologi kiadásai is emelkedhetnek, mivel a Kúria kiköltözése után az ügyészségnek kell majd gondoskodnia a Markó utca 16. szám alatti épület fenntartásáról és felújításáról. Fejes Péter ennek költségét többmilliárdos, akár tízmilliárdos nagyságrendűnek nevezte.
A legfőbb ügyész jelezte, hogy a költségvetés módosítására és az ügyészségi szolgálati törvény változtatására is javaslatokat kíván tenni. Ezek között szerepelhetnek a pótlékokkal és a nyomozóügyészi juttatással kapcsolatos módosítások.
„Szavakkal nem lehet bizalmat szerezni”
A műsor végén Szöllősi Györgyi azt kérdezte Fejes Pétertől, melyik feladat bizonyulhat nehezebbnek: a kormánnyal elfogadtatni az ügyészség számára szükséges változtatásokat, vagy visszaszerezni a társadalom bizalmát.
A legfőbb ügyész szerint egyik feladat sem egyszerű, de míg a szervezeti és anyagi változtatásoknak rövid távon kellene megtörténniük, a társadalmi bizalom helyreállítása hosszabb folyamat lesz.
Fejes Péter a beszélgetés végén úgy fogalmazott: „Szavakkal nem lehet bizalmat szerezni, tettekkel, cselekedetekkel és következetességgel lehet.”