● news.bsdnet.hu

A választásokat követően az euró bevezetésének kérdése ismét a figyelem középpontjába került, miután a Tisza Párt programjában 2030-at jelölte meg a szükséges feltételek megteremtésének céldátumaként.Az euróbevezetés célul tűzése összhangban van azzal, hogy a magyar lakosság 75 százaléka támogatja az euró bevezetését, mint azt az Európai Bizottság és az Európai Parlament által készíttetett Eurobarometer közvéleménykutatás 2025-tavaszi felmérése megállapította. A kitűzött határidő azonban a bevezetés feltételeinek meglehetősen feszített ütemű megteremtését teszi szükségessé, annál is inkább, mert az euróövezethez való csatlakozás előfeltételét jelentő úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítése terén az elmúlt években hazánk távolodott a valutaövezethez való csatlakozás lehetőségétől. Szerencsére ezzel a körülménnyel tisztában vannak a magyarok, hiszen az említett felmérés szerint 72 százalékuk tudatában volt annak, hogy az ország egyelőre nem áll készen a közös valuta bevezetésére. Arra, hogy az eurózónához történő csatlakozásig hosszú utat kell megtenni, ráadásul „hegymenetben”, több mostanában megjelent elemzés is rávilágított: így például Madár István „Tények és tévhitek a magyar euróról” c. írása a Portfolio-n vagy a GKI Zrt. „Az euró bevezetésének lehetősége és hatásai” c. gyorselemzése. A teendők egész sorának áttekintése alapján a szerzők okkal intenek arra, hogy az eltökélt erőfeszítéseken túl az euró sikeres bevezetéséhez szükség lesz a jó szerencsére is. Ám nem kevesen vannak azok, akik idegenkednek az euróövezethez való csatlakozástól.Azt ugyan nem vonják kétségbe, hogy a csatlakozásnak lennének kézzelfogható előnyei: így például alacsonyabb lenne a kamatszínvonal, egyszerűbbé válna a cégek gazdasági könyvelése, megszűnne az árfolyamveszteség, valamint az átváltási költségek is, a tagállamok között jobban eloszlanak a kockázatok, és még az árak összehasonlítása is könnyebbé válna. Ugyanakkor az euró szerintük elsietett bevezetésének számos hátránya is lenne: a forint megszűnésével eltűnne az autonóm árfolyampolitika és a kamatszabályozás lehetősége, azaz beszűkülne a gazdaság alkalmazkodási képessége. Ilyenkor az esetleges feszültségek kezelése csak úgynevezett „belső leértékeléssel” lehetséges, ami a gyakorlatban megszorítások bevezetését jelenti. Strukturális reformok hiányában pedig az euró bevezetése Magyarországon akár a termelés visszaeséséhez és az elvándorlás növekedéséhez vezethetne, hasonlóan ahhoz, amint az más országokban is előfordult. Emellett a gazdasági szuverenitás jelentős része is elveszne, mivel a monetáris döntések meghozatalába a Magyar Nemzeti Banknak csak csekély beleszólása lenne. Aztán akadnak olyanok is, akik szerint az új kormány vezetésének imádkoznia kell azért, hogy az iráni konfliktus mielőbb megoldódjon, lehetőleg az ukrajnai háborúval együtt. S fohászkodnia kell azért is, hogy ne sújtsa az országot súlyos aszály. A háborúk elhúzódása vagy az aszály pusztítása ugyanis óhatatlanul felpörgetheti az inflációt, annak következményei pedig jócskán kitolhatják az időpontját, amikor az eurócsatlakozás révbe ér. A felsorolt hátrányok és tényezők valóban valós kockázatokat és nehézségeket jelentenek. Ráadásul másfél évtizede láthattunk több olyan országot is – köztük Görögországot és Írországot –, amelyek bevezették az eurót, mégis komoly pénzügyi válságba sodródtak, és fájdalmas kiigazítást kellett végrehajtaniuk. S vannak példák arra is, hogy a nemzeti valuta megtartása mellett is lehetséges az alacsony infláció és a stabil gazdasági növekedés elérése, amint azt Svédország, Csehország és Lengyelország példája is mutatja. Az említett példákból egyértelműen kitűnik, hogyaz euró nem valamiféle csodaszer: bevezetése önmagában nem garantálja sem a növekedést, sem a stabilitást, sem pedig az alacsony inflációt.Miként az sem cáfolható, hogy a nemzeti valuta megtartásával is lehet boldogulni. Akkor pedig minek az a nagy igyekezet, hogy bevezessük az eurót? Pusztán azért, mert a csatlakozáskor Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy egyszer majd bevezeti a közös valutát? Az említett kötelezettség azonban nincs konkrét határidőhöz kötve, ezért nincs is olyan ok, ami miatt haladéktalanul neki kellene vágni a bevezetéshez. Amiért mégis érdemes most belevágni a nem kis kihívást jelentő feladatba, annak szerintem két fontos oka is van. Következésképpen a külföldről felvett hitelek kamatfelára és a nemzeti valuta árfolyama széles sávban mozognak. Így például 2022 szeptember végén egy euróért 423 forintot kellett fizetni, napjainkban viszont csak 360 forintot. Ez 15%-os ingadozást jelent. Nem kisebb kilengések következtek be a jegybanki alapkamat mértékében: az 2020 júliusában 0,6% volt, 2022 szeptember végére 13%-ra szökött fel, most pedig 6,5%. Az említett nagy kilengések ugyan a külföldi befektetők megítélésének változásait tükrözték, ám valójában a hazai gazdaságpolitika következetlenségei miatt következtek be. A kamatlábak megugrása és a forint árfolyamának gyengülése ugyanis mindig akkor ment végbe, amikor csökkent a kiszámíthatóság, lazult a költségvetési fegyelem, nőtt a deficit és nőtt az eladósodottság. Magyarán: eddig mindig a gazdaságpolitika következetlenségét és lazaságát kellett elszenvedni és megbűnhődni. Az eurócsatlakozás 2031-es céldátumának jelentőségét ezért nem az adja meg, hogy elérésekor az akkorra 85 esztendőssé váló forintot majd az euró felváltja, hanem az, hogy ehhez öt éven keresztül elkötelezett, feszes és következetes gazdaságpolitika folytatása szükséges.Ilyen hosszú, töretlen gazdaságpolitikára pedig 1989 óta nem volt példa. Őszintén remélem azonban, hogy ezúttal sikerül.A gazdasági környezetünkben persze az elkövetkezendő esztendők során is bekövetkezhetnek olyan előre nem látható gazdasági, politikai vagy természeti változások, amelyek akár komolyan hátráltathatják a gazdaság fejlődését vagy stabilitását. Ám ha a kétségtelenül körülöttünk kerengő kockázatok miatt már eleve lemondunk akár egy konkrét cél kitűzéséről, akár egy konkrét cél időbeni eléréséről, akkor bizony óhatatlanul folytatódik a gazdaság ide-oda sodródása. Címlapkép forrása: Shutterstock