Szétbombázná a rendszert a legfőbb ügyész: több főosztályt és osztályt is bezárna
Magyar Nemzet
2026-11-14 11:35
Jelentős szervezeti és működési változtatásokra készül a Legfőbb Ügyészség új vezetése. Fejes Péter legfőbb ügyész az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendégeként arról beszélt, hogy elsődleges feladatának az ügyészi szervezet önbecsülésének helyreállítását és a társadalom bizalmának visszaszerzését tekinti.
A legfőbb ügyész szerint az intézménynek szembe kell néznie a korábbi időszakban született szakmai döntésekkel, különösen azokkal, amelyek komoly társadalmi vitákat váltottak ki. Hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül a politikai befolyás kérdését kell vizsgálni, hanem azt, hogy az adott ügyekben helyes szakmai döntések születtek-e.
Fejes Péter szerint egy téves szakmai döntés önmagában még nem bizonyítja, hogy politikai nyomásra született. Ugyanakkor úgy véli,
az ügyészségnek a jövőben még a politikai befolyásoltság látszatát is el kell kerülnie.
A műsorban arról is beszélt, hogy már elrendeltek egy belső vizsgálatot, amelynek vannak előzetes eredményei, végleges megállapításai azonban még nincsenek. A vizsgálatot olyan magas beosztású ügyész végzi, aki korábban nem vett részt az érintett ügyek intézésében.
A korábban lezárt, nagy társadalmi érdeklődésre számot tartó büntetőügyek felülvizsgálata is szóba került.
Fejes Péter szerint vannak olyan esetek, amelyekkel érdemes ismét foglalkozni, az eljárások folytatásához azonban adott esetben új bizonyítékokra is szükség lehet.
Az ATV műsorvezetője többek között a Schadl–Völner-ügyet, az Elios-ügyet, a lélegeztetőgép-beszerzéseket és a jegybanki alapítványok ügyét is felvetette. A legfőbb ügyész konkrét ügyekről nem kívánt részletesen nyilatkozni.
A szervezeti átalakítások kapcsán Fejes elmondta:
öt főosztály, illetve önálló osztály megszüntetését tervezi, emellett felülvizsgálják a Legfőbb Ügyészség létszámát, és megújítanák az országos vezetői kart is.
Az új vezetők akár vidéki ügyészségekről is érkezhetnek, mivel a legfőbb ügyész szerint a korábbi kiválasztási rendszer túlságosan belterjessé válhatott.
Az interjú egyik fontos részében az ügyészség előtt álló feladatok nagyságrendjéről is beszélt. Fejes Péter közlése szerint az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban már 252 feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez, illetve a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendelt szervezeti egységeihez.
A legfőbb ügyész ugyanakkor külön hangsúlyozta: a 252 feljelentés nem jelenti azt, hogy ugyanennyi nyomozás is indul. Az ügyek feldolgozása azonban így is komoly terhet ró az ügyészi szervezetre.
A helyzetet tovább nehezíti a jelentős munkaerőhiány. A nagyjából kétezer ügyészi álláshelyből 150-160 betöltetlen. Fejes szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál (NVVH) akár másfélszer akkora fizetést is kaphatnak az ügyészek, ami komoly elszívó hatást jelenthet. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás következtében további tizenegy munkatárs távozik a magyar ügyészi szervezetből.
A legfőbb ügyész az NVVH-val való együttműködésre konstruktívan tekint, ugyanakkor a két szervezet közötti bérkülönbség csökkentése érdekében törvénymódosítást kezdeményezne. Emellett külön pótlékot vezetnének be a nyomozó ügyészek számára.
Az anyagi feltételek rendezése szintén a tervezett változtatások közé tartozik. A jövő évi költségvetési tervezet szerint az ügyészség az idei 94 milliárd forint helyett több mint 132 milliárd forintból gazdálkodhatna.
Fejes Péter szerint a többletforrás számos problémára megoldást jelenthet, ugyanakkor az intézmény kiadásai is növekednek. A Kúria kiköltözését követően például az ügyészségnek kell finanszíroznia a Markó utcai Igazságügyi Palota fenntartását és felújítását. A bérek rendezéséhez szükséges törvénymódosításokat a legfőbb ügyész a következő napokban szeretné előterjeszteni.