● news.bsdnet.hu

Azt gondolnánk, a rugalmas, gyorsan tanuló agy a legjobb dolog a világon. Képesek vagyunk új nyelveket elsajátítani, komplex problémákat megoldani, és alkalmazkodni a folyton változó világhoz. Hát, nem mindig. Egy friss, áprilisban publikált kutatás szerint ugyanez a biológiai gépezet, ami zsenivé tehet, egy rossz napon konkrétan betonba öntheti a legmélyebb traumáinkat. A kulcsszereplő pedig egy hormon, amit eddig a legtöbben a női nemi egészséggel azonosítottak: azösztrogén. Csakhogy kiderült, A Pennsylvaniai Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (Irvine) kutatói aNeuroncímű szaklapban tették közzé azokat az állatkísérletes eredményeket, amik alapjaiban rengethetik meg, amit a poszttraumás stresszről (PTSD) gondoltunk. A lényeg: az agy memóriaközpontjában, a hippocampusban mért ösztrogénszint döntő lehet abban, hogy egy súlyos stresszhatás után kialakul-e tartós memóriazavar. A kutatók egy olyan modellt használtak, ahol az egereket nem csak egy, hanem több, egyidejű és súlyos stresszornak tették ki. Az eredmény letaglózó volt. Ezzel szemben azok a társaik, akiknél a hormon szintje alacsonyabb volt, szinte sértetlenül vészelték át a megpróbáltatásokat. „A nőstény egerek, amelyeknek alacsony volt az ösztrogénszintjük, mintha csak legyintettek volna rá – teljesen védettek voltak” – mondta a Live Science-nek Tallie Z. Baram, a Kaliforniai Egyetem professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője. Ez a megfigyelés önmagában is erős, de a kutatók tovább mentek, hogy megértsék a miértjét. Kiderült, hogy az ösztrogén egyfajta biológiai kapcsolóként működik: „kinyitja” a DNS bizonyos szakaszait, hozzáférhetővé téve a géneket az átíráshoz. Ez a kromatin-nyitottságnak nevezett folyamat normál esetben áldás, mert extrém módon megnöveli az agy plaszticitását, vagyis a tanulási és alkalmazkodási képességét. Gyorsabban rögzülnek az új emlékek. És mielőtt bárki rávágná, hogy ez csak egy újabb magyarázat a „női hisztire”, a kutatás egyik legfontosabb üzenete épp az, hogyez a mechanizmus mindkét nemet érinti.Az agy ugyanis maga is termel ösztrogént, függetlenül a nemtől, és ennek a lokális hormonnak a szintje döbbenetesen változékony. „Nagyon elfogultak vagyunk abban, hogy a nőknek magas az ösztrogénszintjük, a férfiaknak pedig alacsony. De – magyarázta a Penn Medicine-nek Elizabeth Heller, a Pennsylvaniai Egyetem docense, a kutatás másik vezetője. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi, miért van az, hogy a nők körében nagyjából kétszer gyakoribb a PTSD. Lehetséges, hogy nem a nemük, hanem a hormonális ciklusuk miatt egyszerűen gyakrabban vannak kitéve a magas agyi ösztrogénszinttel járó „sebezhetőségi ablakoknak”. A kutatók odáig mentek, hogy egy kísérletben célzottan blokkolták az ösztrogén termelődését az egerek hippocampusában egy aromataráz-gátló szerrel. Az eredmény igazolta a feltevést: ezek az állatok, bár ugyanazt a súlyos stresszt élték át, védettek maradtak a tartós memóriakárosodással szemben. Ez már nem csak egy korreláció, hanem egy lehetséges oksági kapcsolat bizonyítéka. A felfedezés forradalmi lehet a PTSD megelőzésében. „Ami meghatározza a sebezhetőséget, annak nagy része az, hogy a stressz pillanatában éppen milyen állapotban van az agy” – fogalmazott Heller. A kép persze ennél bonyolultabb. Egy tavaly decemberi, embereken végzett vizsgálat az Emory Egyetemen szintén megerősítette, hogy a hormonális állapot kulcsfontosságú, de azt is kimutatta, hogy a hatás a korábbi trauma-előzményektől is függ. Vagyis a rendszer nem egyszerűen egy kapcsoló, amit az ösztrogén fel-le kattintgat, hanem egy finomra hangolt gépezet, ahol a múlt és a jelen biokémiája együtt határozza meg a jövőt. Lily Brown, a Penn Center for the Treatment and Study of Anxiety igazgatója szerint ez tökéletesen egybevág a klinikai tapasztalatokkal. Ez az új kutatás egy biológiai magyarázatot ad erre a jelenségre: a korábbi stresszek talán már eleve egy olyan hormonális és epigenetikai állapotba hozzák az agyat, ami sebezhetőbbé teszi a következő csapásra. A jövő terápiái talán nem is a trauma emlékének kitörlésére, hanem arra fognak fókuszálni, hogy megakadályozzák annak kórosan mély berögzülését, például a hormonális állapot időleges módosításával egy kritikus időablakban. ViaNeuron KapcsolódóKiderült, mennyi mindent örökölhetsz az anyai nagymamádtól!Ismerős a mosoly a régi fotón? Ugyanaz a kézmozdulat, ugyanaz az ismerős tekintet? Nem véletlen.