Egészségügyi vészhelyzetként kezeli az El Niñót a WHO, a következő hónapok különösen veszélyesek lehetnek
Player
2026-11-14 18:04
A következő hónapokban nemcsak az időjárás fordulhat szélsőségesre, hanem emberek millióinak egészsége is veszélybe kerülhet az El Niño miatt.
A következő hónapokban nemcsak az időjárás fordulhat szélsőségesre, hanem emberek millióinak egészsége is veszélybe kerülhet az El Niño miatt.
A szokatlanul erős El Niño nemcsak az időjárást alakíthatja át világszerte, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is előidézhet. A probléma a novemberben Törökországban zajló COP31 klímakonferencián is előtérbe került: a WHO vezetése szerint a klímaváltozás már nem pusztán környezetvédelmi ügy, hanem közvetlen egészségügyi válság is.
A szervezet főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz arra figyelmeztetett, hogy a nagyon erős El Niño 2027-ben is komoly terhet róhat az egészségügyi rendszerekre. A szervezet szerint a hőség, az aszályok és az áradások mellett a fertőző betegségek terjedése és az élelmezésbiztonság romlása is egyre nagyobb problémát jelenthet.
Az El Niño természetes éghajlati jelenség, amely során a Csendes-óceán egyenlítői térségének felszíni vize a megszokottnál melegebbé válik. Ez megváltoztatja a légköri folyamatokat, és világszerte átrendezi a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat. Egyes térségekben szélsőséges szárazságot, máshol heves esőzéseket és áradásokat idézhet elő, miközben a hőhullámok kockázatát is növeli.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) novemberi előrejelzése szerint a 2026-os El Niño decemberre az 1950 óta mért legerősebb eseménnyé válhat. A Csendes-óceán egyes területein a tengerfelszín hőmérséklete a sokéves átlagnál akár 3,8 Celsius-fokkal is magasabb lehet. A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az El Niño következményei régiónként eltérőek, ezért nem lehet minden országra azonos hatásokat jósolni.
A WHO szerint az El Niño több, egymással összefüggő egészségügyi problémát súlyosbíthat. A tartós hőség közvetlenül növelheti a hőguta és a kiszáradás kockázatát, különösen az idősek, a krónikus betegségben szenvedők és a szabadban dolgozók körében. Az aszályok veszélyeztethetik az ivóvízellátást és a mezőgazdasági termelést, ami élelmiszerhiányhoz, alultápláltsághoz és a víz útján terjedő betegségek gyakoribbá válásához vezethet.
Az áradások és a megváltozó csapadékviszonyok szintén kedvezhetnek bizonyos fertőzések terjedésének.
A problémát tovább súlyosbíthatja, hogy a szélsőséges időjárás az egészségügyi ellátást is akadályozhatja. Az áradások megrongálhatják a kórházakat és az utakat, az aszályok pedig megnehezíthetik az alapvető egészségügyi szolgáltatások biztosítását. A legnagyobb veszélyben azok a közösségek vannak, ahol eleve gyenge az egészségügyi infrastruktúra, konfliktusok vagy humanitárius válságok nehezítik az ellátást.
A WHO 2026. október és 2027. szeptember közötti időszakra külön felkészülési és reagálási tervet dolgozott ki az El Niño egészségügyi következményeinek kezelésére. A szervezet november 2-án közzétett dokumentuma a legmagasabb, úgynevezett 3-as szintű vészhelyzeti reagálást rögzíti. Ez a WHO saját működési besorolása, amely a szervezet jelentős nemzetközi mozgósítását és összehangolt fellépését jelenti – nem azonos egy világméretű egészségügyi szükségállapot hivatalos kihirdetésével.
A terv első hat hónapjára mintegy 35 millió dolláros forrásigényt határoztak meg. A pénzt többek között a járványügyi megfigyelés erősítésére, a veszélyeztetett közösségek védelmére, az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítására, valamint a szükséges gyógyszerek és felszerelések eljuttatására fordítanák.
(Forrás: Gizmodo , WMO . Fotó: Unsplash)