Indul a parlamenti vita a költségvetésről: nyugdíjemelést ígér a kormány, megszorításoktól tart az ellenzék
Origo
2026-11-15 08:50
Kármán András pénzügyminiszter Facebook- bejegyzésében jelentette be, hogy a jövő héten megkezdődik a 2027-es költségvetés parlamenti tárgyalása, amelynek egyik kiemelt intézkedése a Tisza-nyugdíjemelés lesz. A tárcavezető szerint a kormány elsősorban a leginkább rászorulókat szeretné támogatni, ugyanakkor a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban már korábban is számos kritika fogalmazódott meg.
Kármán András bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a kormány célja egy működő és emberséges Magyarország megteremtése, amelynek egyik legfontosabb eleme a nehéz helyzetben élők támogatása. A pénzügyminiszter felidézte, hogy a kormány idén már bevezette az iskolakezdési támogatást, valamint csökkentette a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfáját. A következő lépés a legalacsonyabb nyugdíjak emelése lenne.
A tervek szerint a 28 500 forintos nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelkedne. Emellett sávosan növelnék a kisnyugdíjakat, az árvaellátás minimumát, a megváltozott munkaképességű emberek ellátását és az időskorúak járadékát is.
Kármán András közlése szerint az intézkedések összesen mintegy 700 ezer embert érintenek, akik együttesen 123 milliárd forinttal kaphatnak többet.
A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy 2027-ben elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének első üteme. A támogatás a kormány tervei szerint több mint kétmillió idős embert, a nyugdíjasok mintegy 97 százalékát érintené, mivel az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők lennének jogosultak rá. A juttatás összege a nyugdíj nagyságától függne:
A kártyán rendelkezésre álló összeget élelmiszerre, gyógyszerekre és pihenésre is fel lehetne használni.
Kármán András szerint a tervezett intézkedések azt bizonyítják, hogy a közpénzeket a magyar emberek támogatására is lehet fordítani a pazarló beruházások és a korrupció helyett.
A kormány kedvező képet fest a jövő évi büdzséről, a Fidesz azonban egészen másként értékeli a tervezett intézkedéseket. Ahogy arról az Origo korábban beszámolt , Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője már a költségvetési tervezet benyújtását követően annak visszavonását követelte. A politikus szerint a Tisza-kormány által összeállított büdzsé az átverés költségvetése, amely súlyos terheket róhat a magyar gazdaságra.
Bóka János azt is kifogásolta, hogy
a kormány a választási kampányban tett ígéretei ellenére adóemelésekre és elvonásokra építi a jövő évi gazdálkodást.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a tervezet még azoktól is többet vesz el, akiknek bizonyos támogatások formájában többletjuttatást biztosít. Az ellenzéki párt ezért olyan költségvetés elfogadását sürgeti, amely az adóterhek mérséklését, a gazdaság támogatását és a bérek érdemi emelését helyezi előtérbe.
A nyugdíjemelési tervek kapcsán is felmerültek kifogások, ugyanis a Tisza-kormány nem folytatná a 14. havi nyugdíj korábbi ütemezés szerinti visszaépítését. Az előző kormány tervei alapján a 2026-ban kifizetett egyheti juttatás 2027-ben kétheti összegre emelkedett volna. Az új kabinet azonban jövőre is az egyheti kifizetést tartaná meg.
A Bankmonitor korábban ismertetett számításai szerint egy átlagnyugdíjas még a 25 ezer forintos SZÉP-kártyával együtt is körülbelül 43 ezer forinttal kevesebb juttatáshoz juthatna 2027-ben a korábbi menetrendhez képest.
Nemcsak az ellenzék, hanem több munkavállalói érdekképviselet is bírálta a 2027-es költségvetést. A rendvédelmi, a szociális és az oktatási dolgozók képviselői egyaránt kifogásolták a tervezet egyes intézkedéseit.
A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet elnöke, Tüzes István például arra figyelmeztetett, hogy a korábban biztosított, akár egymillió forintos otthontámogatás tervezett megszüntetése miatt egyes rendőrök a 15 százalékos béremelés ellenére is rosszabbul járhatnak.
A szociális ágazatban szintén elégedetlenséget váltott ki a bejelentett béremelés mértéke. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem teljesíti a kampányban ígért 25 százalékos emelést, a meghirdetett 17,8 százalékos növekedés pedig több különböző intézkedés együttes hatásából áll össze.
A Pedagógusok Szakszervezete ugyancsak számon kérte a korábbi vállalásokat. Az érdekképviselet szerint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak ígért 25 százalékos béremelés helyett a tervezetben 15 százalékos tényleges béremelés szerepel, a magasabb nettó keresetnövekedéshez az adóváltozások is hozzájárulnának. A szakszervezetek több esetben azt is kifogásolták, hogy a kormány nem folytatott velük megfelelő egyeztetést az intézkedések előkészítése során.