Átalakul az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: új név és új szervezeti struktúra
Index
2026-11-15 15:14
A napokban fejeződött be az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvény tervezetének társadalmi egyeztetése . A 74 oldalas, több mint kétszáz rendelkezést felölelő salátatörvény teljesen átalakítaná a mai katasztrófavédelmi rendszert.
A törvénytervezet indoklása szerint a módosítás mögött átfogó szemléletváltás húzódik, ami abban is megnyilvánul, hogy a jelenlegi katasztrófavédelmi törvény inkább eseménycentrikus, ezért nagyobb hangsúlyt helyezne a veszélyhelyzeteket megelőző munkára. A lakosság tudatos felkészítése, az önkéntes közreműködők képességeinek rendszeres fejlesztése és alkalmazása az ország biztonságának, valamint a katasztrófákkal szembeni nemzeti ellenálló képességnek a szerves részévé válna. Ez a megközelítés a védekezést folyamatos, a mindennapokban is jelen lévő közös feladatként kezeli.
A tervezett szabályozás egyik kulcsfogalma a reziliencia , vagyis a közösségek ellenálló és alkalmazkodóképessége. Ennek gyakorlati jelentősége abban áll, hogy egy település és lakossága mennyire felkészült a veszélyekre, hogyan képes együttműködni a károk mérséklésében, és miként tudja helyreállítani működését egy súlyos esemény után. A tervezet ezt a képességet törvényi szinten erősítené, különös figyelmet fordítva a helyi közösségekre és a társadalmi részvételre.
Ehhez kapcsolódik a katasztrófák elleni védekezés egységesebb kezelése: a megelőzés, a felkészülés, a beavatkozás és a helyreállítás szorosabban összekapcsolódna.
Az előzetesen megszerzett tudás és begyakorolt együttműködés a mentést támogatná, az újjáépítés tapasztalatai pedig a későbbi károk elkerülését segítenék. A cél, hogy a résztvevők tevékenysége minden szakaszban összehangoltan, egymást kiegészítve szolgálja a lakosság biztonságát.
A szemléletváltást a szervezeti elnevezések is kifejeznék. A munkaanyag szerint 2027. január 1-től a központi szerv Országos Tűzoltó és Polgári Védelmi Parancsnokság néven működne, élén az országos parancsnokkal. Területi szinten fővárosi, illetve megyei tűzoltó és polgári védelmi parancsnokságok jönnének létre, fővárosi, illetve megyei parancsnok vezetésével. A „hivatásos tűzoltó és polgári védelmi szerv” megnevezés következetes bevezetésének célja, hogy a tűzoltási és a lakosságvédelmi alapfeladatok egyaránt hangsúlyosan jelenjenek meg a szervezet identitásában.
A helyi szervezetrendszert külön ütemben alakítanák át.
A tervezet szerint 2027. április 1-jével megszűnnének a katasztrófavédelmi kirendeltségek. Helyi szervként a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok működnének tovább, az alárendeltségükbe tartozó őrsökkel. Az átszervezés ezzel közvetlenebb szerepet adna ezeknek az egységeknek a helyi feladatellátásban.
Az együttműködés újraszabályozása a koncepció másik fontos eleme. A hivatásos szervek, az önkormányzatok, a gazdasági szereplők, az önkéntes tűzoltó-egyesületek és a minősített önkéntes mentőszervezetek egymást kiegészítő partnerségére épülne az új rendszer. A helyi kapcsolatok erősítése azért lényeges, mert a felkészülés és a védekezés eredményességét a rendelkezésre álló tudás, eszközök és emberi erőforrások összehangolása is meghatározza. A tűzvédelmi törvény módosítása ennek megfelelően a tűzoltási és műszaki mentési feladatok közös ellátásának kereteit is érintené.
A polgári védelemben kiemelt szerepet szánnának a minősített önkéntes mentőszervezeteknek.
Ezek gyorsan mozgósítható, magas szakmai felkészültségű segítséget biztosíthatnak, ezért képességeik rendszeres fejlesztése és alkalmazása a koncepció meghatározó része. A polgári védelmi szervezetek elsősorban a nagy létszámot igénylő, elhúzódó lakosságvédelmi feladatokat támogatnák. A különböző szervezetek bevonása így az adott helyzethez és a szükséges képességekhez igazodna.
A tervezett átalakítás eredményességének mércéje az lehet, hogy a szervezeti változások mellett mennyire válik rendszeressé a közösségi felkészülés, és mennyire működik összehangoltan a helyi partnerség. A felvázolt irány a biztonságot az állami szervek, a települések, az önkéntesek és a lakosság közös ügyeként kezeli. A bemutatott intézkedések ugyanakkor a társadalmi egyeztetésre közzétett javaslat és a munkaanyag tartalmát ismertetik; végleges formájukat az elfogadott jogszabályok határozzák meg.
(Borítókép: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)