Kármán András bejelentette: a támogatások visszavágásával is spórolni kell – az állami vállalatoknak be kell húzniuk a féket a költekezésben
VG
2026-11-15 20:57
Az igazságosság és a fejlődés költségvetésének nevezte a 2027-es büdzsét Kármán András. A pénzügyminiszter a kormányszóvivővel folytatott beszélgetésben azt mondta, hogy a tervezet egyszerre nyújtana segítséget az elmúlt években háttérbe szorult társadalmi csoportoknak, csökkentené a hiányt, és teremtene lehetőséget a gazdasági növekedés erősítésére.
A kormány október végén fogadta el és nyújtotta be a parlamentnek a javaslatot. A zárószavazás december közepén várható.
A tervezet egyik hangsúlyos eleme az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadójának mérséklése. Kármán elmondása szerint a minimálbér szintjén 15-ről 9 százalékra csökkenne az adókulcs, és a havi bruttó 680 ezer forintnál kevesebbet keresők is adócsökkentésre számíthatnának.
A kieső bevételt a miniszter szerint szinte teljes egészében fedezné a milliárdosokra kivetendő vagyonadóból várt 200 milliárd forint.
Kármán gazdaságélénkítő hatást is vár ettől az átcsoportosítástól. Érvelése szerint az alacsonyabb keresetűek a jövedelmük nagyobb részét költik el, így a náluk maradó többlet a fogyasztásban is megjelenhet.
A kormány megduplázná a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot, emellett emelné a minimálnyugdíjat, és felzárkóztatná a kisebb nyugdíjakat.
A pénzügyminiszter több mint 600 ezer állami foglalkoztatott béremeléséről is beszélt. Az érintettek között említette a szociális dolgozókat, az egészségügyi szakdolgozókat, az oktatást segítő alkalmazottakat, valamint a rendvédelem és a közművelődés dolgozóit.
Elismerte ugyanakkor, hogy sokan a tervezettnél nagyobb emelést is joggal várnának.
Szerinte a költségvetés jelenlegi helyzetében egyetlen év alatt nem lehet behozni az elmúlt időszak lemaradását.
A hiánycsökkentés fedezetét Kármán elsősorban az állam működésében keresné.
A pénzügyminiszter az államnak hátrányos koncessziós megállapodásokat, a túlárazottnak tartott beruházásokat, valamint az állami kommunikáció kiadásait emelte ki.
Az állami vállalatok ilyen célú költéseinek visszafogása szerinte a költségvetés bevételeit is növelhetné: a cégek így több nyereséget fizethetnének be osztalékként.
A kormány célja, hogy a költségvetési hiány 2027-ben a GDP 4,9 százalékára, 2030-ra pedig 3 százalék alá csökkenjen. Kármán András szerint ebben a kiadások visszafogása mellett a kamatterhek fokozatos mérséklődése és a gazdaság növekedése is segíthet.
A növekedés fő hajtóerejének továbbra is a fogyasztást tartja, amelyet a béremelések, az adócsökkentés és a családi támogatások emelése erősíthet. Emellett arra számít, hogy 2027-ben négy év után ismét növekedhetnek a beruházások is, részben az uniós források és a hitelezés bővülésének köszönhetően.
A tervezet központi vállalása így az, hogy a lakossági jövedelmek növelése mellett szűkítse a hiányt. Ennek teljesülésében meghatározó szerepe lesz annak, mekkora megtakarítást sikerül elérni az állami kiadásokon, és hogyan alakul a gazdasági növekedés.