● news.bsdnet.hu

A páfrányok különleges, ősi növények, amelyek már több mint 300 millió éve jelen vannak a Földön. Fajszámuk rendkívül magas, több mint tízezerre becsülik, és még ma is fedeznek fel újakat. Természetes élőhelyük a párás, árnyékos környezet: hegyvidéki erdőkben, sziklafalakon vagy akár régi kőfalakon is gyakran találkozhatunk velük. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Apáfrányoka harasztok (Pteridophyta) közé tartoznak. Évelő növények, amelyek föld alatti módosult szára, a gyöktörzs (rizóma) tárolja a tápanyagokat. Innen fejlődnek ki a jellegzetes levelek, amelyek fiatal korban pásztorbot alakban jelennek meg, majd fokozatosan kinyílnak. A nagy levélfelület hatékony fotoszintézist tesz lehetővé. A levelek fonákján találhatók a spóratartók, amelyek a szaporodáshoz szükséges spórákat hordozzák. A páfrányok nem hoznak virágot, szaporodásuk teljesen eltér a virágos növényekétől. Hazánkban is több páfrányfaj él természetes körülmények között. Azerdei pajzsika(Dryopteris filix-mas), agímpáfrányés azédesgyökerű páfrány(Polypodium vulgare) gyakori fajok, míg a pikkelypáfrány különleges, szárazságtűrő és védett növény. Ezek a fajok jól alkalmazkodtak a hazai viszonyokhoz, elsősorban árnyékos, nedves élőhelyeken találhatók meg. Hazánkban is több páfrányfaj él természetes körülmények között– Fotó: Pixabay A saspáfrány széles körben elterjedt a mérsékelt és szubtrópusi területeken, Magyarországon is őshonos. Nagy termetű növény, akár 1,5 méter magasra is megnőhet. Nedves, párás környezetet kedvel, de nem tűri az állóvizet. Fontos tudni, hogy minden része mérgező, bár egyes kultúrákban feldolgozva fogyasztják. Az egyik legismertebb hazai páfrányfaj, amely erdőkben, patakpartokon és sziklahasadékokban él. Dús, akár egy méteres levelei rozettaszerűen helyezkednek el. Árnyékos, nyirkos környezetben érzi jól magát. Dísznövényként is ültetik, de mérgező, ezért óvatosan kell kezelni. Nevét elegáns, finom megjelenéséről kapta. Lombhullató faj, amely nedves, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legjobban. Árnyékos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, és dísznövényként is kedvelt. Az egyik legnagyobb termetű páfrány, amely akár 140 cm magasra is megnőhet. Félárnyékos, nedves élőhelyeket kedvel, például patakpartokat. Különlegessége, hogy spóratartói bugaszerűen a levelek csúcsán helyezkednek el, ezért „virágzó páfrányként” is emlegetik. Az Asplenium nemzetség világszerte elterjedt, több száz fajt foglal magában. Magyarországon is több képviselőjük él, például az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) vagy a kövi fodorka (Asplenium ruta-muraria). Ezek kisebb termetű, gyakran sziklafalak repedéseiben élő növények. Alacsony termetű, árnyas helyeken élő faj, amely még az Alföldön is előfordul. Gyöktörzse édeskés ízű, ezért a népi gyógyászatban és az élelmiszeriparban is használták. Ha kertben nem biztosíthatók az ideális körülmények, aszobapáfránykiváló választás lehet. A Nephrolepis exaltata nemcsak dekoratív, hanem levegőtisztító hatású is. Fényigénye mérsékelt: világos helyet kedvel, de a közvetlen napfényt nem tűri. Vízigénye közepes, öntözni akkor kell, amikor a talaj felső rétege kiszárad. A túlöntözést kerülni kell, mert gyökérrothadást okozhat. A párás környezetet kedveli, ezért fürdőszobában is jól érzi magát. A páfrányok természetes módon spórákkal szaporodnak, azonban ez otthoni körülmények között nehezen kivitelezhető. Ezért a legelterjedtebb módszer a tőosztás. A növényt kiemelve a gyökérlabdát több részre osztjuk úgy, hogy mindegyikhez tartozzon levél és gyökér is, majd külön cserepekbe ültetjük őket. Fontos, hogy a természetben élő páfrányokat ne gyűjtsük be, mivel sok faj védett. Ha páfrányt szeretnénk a kertünkbe vagy otthonunkba, mindig kertészetből szerezzük be. A páfrányok nemcsak dekoratív növények, hanem egy ősi növénycsoport képviselői, amelyek különleges hangulatot és természetközeli élményt hoznak a környezetünkbe. Forrás:greendex.huIndexkép: unsplash.com