← Vissza

● news.bsdnet.hu

720 millió éve a történelem legdurvább fagyába lökhette a Földet az a folyamat, ami hógolyóvá változtatta a bolygót

Raketa 2026-11-16 04:03
Körülbelül 720 millió évvel ezelőtt bolygónk a történetének egyik legdrasztikusabb éghajlati válságát élte át, amikor a sarkvidékektől az Egyenlítőig mindent vastag jégréteg borított be. Ez az úgynevezett hógolyó-Föld állapot millió éveken át tartó fagyot hozott, a kutatók pedig régóta vitatkoznak azon, mi indíthatta be ezt a hűtést. Bár korábban aszteroidabecsapódást is feltételeztek a napfényt elzáró porfelhők miatt, erre vonatkozóan eddig nem találtak meggyőző bizonyítékokat. A Harvard Egyetem kutatói a Journal of Geophysical Research: Planets című szaklapban megjelent tanulmányukban a vulkáni tevékenység felé fordították a figyelmüket, és a kanadai sarkvidéken, valamint Grönland északnyugati részén elterülő nagy magmás provincia (Franklin Large Igneous Province, FLIP) vulkánkitöréseit nevezték meg lehetséges fő gyanúsítottként. A klímamodellek és a kémiai mállási szimulációk azt mutatják, hogy ezen óriási geológiai formáció kitörései hatalmas mennyiségű friss szilikátkőzetet löktek a felszínre. Ahogy ezek a kőzetek az idők során erodálódtak és mállottak, kémiai reakcióba léptek a levegőben lévő szén-dioxiddal: megkötötték azt, és szilárd ásványokká alakítva zárták a kőzetekbe. A meleget csapdába ejtő szén-dioxid hiányában a Föld átlaghőmérséklete drasztikus zuhanásnak indult, bár a szimulációknak csupán tíz százaléka mutatott ki a globális jégkorszak elindításához elegendő mértékű hűlést – ez az arány azt jelzi, hogy a folyamat csak rendkívül speciális feltételek együttállása esetén működhetett, és a Földnek már a kitörések előtt is eleve viszonylag hűvös klímával kellett rendelkeznie . Hasonló vulkáni események a későbbi, melegebb korszakokban már nem váltottak ki globális jégkorszakot, ráadásul a magasabb hőmérséklethez kötődő dúsabb növényzet is lefojtotta volna a talajt, lelassítva ezzel a szilikátos eróziót. Hasonló vulkáni események a későbbi, melegebb korszakokban már nem váltottak ki globális jégkorszakot, ráadásul a magasabb hőmérséklethez kötődő dúsabb növényzet is lefojtotta volna a talajt, lelassítva ezzel a szilikátos eróziót. Bár a mostani kutatás sem ad választ minden részletre – hiszen a jelenség pontos idejét, időtartamát és a felmelegedés okát továbbra is homály fedi –, az eredmények közelebb visznek bolygónk múltjának egyik legrejtélyesebb időszakához. (Forrás: IFL Science , fotó: Unsplash)
Eredeti cikk megtekintése →