● news.bsdnet.hu

Egykor az ország legkisebb vármegyéje, közepén a Kárpát-medence egyik legszebb látképével, a kanyarodó Duna fölé magasodó várheggyel és az azt koronázó hatalmas kupolával: Esztergomhoz értünk régi vármegyéinket járó sorozatunk 17. részében. Esztergom az államalapítás óta Magyarország szívtájéka, hatalmi és szellemi központja volt – amely még a kommunizmus ellenséges törekvéseit is túlélte. Szinte belátni a várhegyről az egykori vármegyét: ki tudja, ezer éve tán innen körbenézve jelölték ki a határait, hiszen az alig ezer négyzet-kilométeres egység a Duna fölötti hegyről látható túlparti síkságra és a folyótól délre eső dombvidékre terjedt ki. A táj tökéletes centruma pedig ez a hegy volt. Solva néven már a rómaiak létrehoztak itt egy kis erősséget, amelynek alapjain egy ezredévvel később Géza fejedelem megalapította Esztergomot. A Duna-parti város aztán évszázadokig a magyarok országának egyik központja volt Székesfehérvár mellett. Lehetséges, hogy itt koronázták meg István királyt; az pedig egészen biztos, hogy az államalapítás korától Esztergom volt a magyar katolikus egyház centruma, s máig az itteni érsek az első a magyar főpapok rangsorában. S bár a tisztség és a szellemiség fennmaradt, a város épített öröksége súlyos veszteségeket szenvedett az idők során. A középkori Szent Adalbert-székesegyház századokon át épült tovább újra és újra, s ha ma is állna, a magyar építészet- és kultúrtörténet felbecsülhetetlen kincse lenne. Még a hatalmas pusztításokat hozó török kort is jelentős mértékben túlélték romjai, egészen az 1770-es évekig. A barokk kor hosszú békeidőszakában azonban a főpapok és más illetékesek nem kívánták tovább nézegetni a romokat, méltó és korszerű főtemplomot akartak építeni. A régi bazilika helyén sok évtizeddel később megvalósult a ma látható hatalmas, klasszicista székesegyház, oldalában az egyedül megmaradt reneszánsz műremekkel, a Bakócz-­kápolnával. Hasonlóan járt az egykori királyi várpalota: alig néhány részlet, köztük a román kori várkápolna maradt meg az utókornak – és inkább csak elképzelni tudjuk itt az Árpád-kori királyi székhely valóságát. Ami megihlette Babits Mihályt is, aki az esztergomi hegyi házában élve így verselt Esztergom és az Árpádok örökségéről: „Óh, szent István király! a te / csatáid jobbak voltak. Karddal a / kard ellen! hogy a magyar ölyv galambként / üljön a szentek vállán, s hordja tőlük az / Isten póstáját! – Hol az Isten? S hol a harc, / mely békét igér? Ma minden harc eretnek / sárkány gyanánt kölykezne… Hol a pápa, / koronát adni? Templom kellene, / magasság, mint e Dóm, mélyen a közös égbe / emelni vak fejét a bolond, vert magyarnak!” Ha az egykori Esztergom vármegye területén körutazásra indulunk, délnyugat felé hangulatos, hullámzó, Toszkánára is emlékeztető, de a turisták körében nem annyira köz­ismert dombvidékre jutunk. Ezen az ipari és mezőgazdasági vidéken a nemzeti örökség egyik régi-új gyöngyszeme a Sándor–­Metternich-kastély Bajnán. A legendás reformkori ördöglovas és életművész gróf Sándor Móric a feleségének, Metternich Leontinának – igen, Metternich kancellár leányának – építette fel e kies magyar földön az árkádiai álomvilágot a birtokon. A 20. század végére szinte semmi nem maradt belőle: kifosztott, leromlott állapotba került a kastély. 2021-ben az utolsó pillanatban megmentve és példaértékűen felújítva adták át a nagyközönségnek. Esztergomtól nyugatra, a mai Szlovákia területén a Duna-parti síkságtól az első felvidéki dombokig tartott a vármegye. E vidék nagy értéke a bélai és muzslai dombok hagyományos borvidéke, ahol többek között Bott Frigyes elsőrangú borai születnek. Itt áll romantikus környezetben a bélai barokk kastély is, amely a 19. század derekán Baldácsy Antal kényúrt szolgálta, most pedig luxusszállóként kényezteti a fizetőképes vendégeket. E tájról hazafelé tartva a párkányi híd az utazók célpontja – fölötte az örök látvánnyal, Esztergom bazilikájával. Nyitókép: Shutterstock Esztergomban 100 százalékos Fidesz-győzelem várható. Pontról pontra cáfolta az az újdonsült miniszterelnök állításait. António Costa is gratulált, illetve egy szimbolikus dátumra is felhívta a figyelmet. Az ukrán elnök reméli, a jövőben szorosabban működhet majd együtt Magyarországgal. Az írás egy magát „Nemzeti Ellenállásnak” nevező csoport első üzenete, amely élesen bírálja Magyarország aktuálpolitikai folyamatait. Mint kiderült, összesen több mint nettó 1,1 milliárd forint értékben kötött szerződéseket a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó kommunikációs cégekkel. Az első félidőben Marcus Rashford és Ferran Torres is betalált. Behozhatatlan az előnyük.