400 tonna kerozint takarít meg egy-egy repülőgép évente, ha a felületét ezzel a speciális cápabőr-fóliával vonják be
Raketa
2026-11-17 05:03
A polgári repülés hajnala óta a tervezők azzal a fizikai törvényszerűséggel szembesültek, hogy a levegőben haladó testek ellenállását kizárólag a maximális felületi simaság növelésével lehet kordában tartani. Sokáig óriási összegeket emésztett fel a szegecselt alumínium törzsek polírozása és a szénszálas szerkezeteket védő, tükörfényes poliuretán fedőfestékek tökéletesítése.
A hetvenes és nyolcvanas években azonban a tengerbiológusok és a Német Repülési és Űrutazási Központ kutatói ráébredtek egy meglepő evolúciós paradoxonra.
A nyílt tenger leggyorsabb ragadozói, mint például a röviduszonyú makócápa ( Isurus oxyrinchus ), amely óránkénti hetven kilométeres sebességgel is képes szelni a vizet, bőre egyáltalán nem sima – foglalta össze az Engineerine . – Pikkelyeiket mikroszkopikus méretű, fogazott kidudorodások, úgynevezett dermális dentikulumok borítják, amelyek finoman illeszkednek az áramlás irányához, és akár nyolc százalékkal is csökkentik a vízsúrlódási ellenállást.
Ebből a felismerésből kiindulva évtizedekig tartó anyagtudományi kutatásra volt szükség ahhoz, hogy a Lufthansa Technik és a BASF szakemberei kifejlesszék azt a polimer fóliát, amely ellenáll a tizenegyezer méteres magasságban uralkodó extrém körülményeknek.
Az AeroShark névre keresztelt bionikus borítás titka a határréteg-fizikában és a mikroszkopikus bordák működésében rejlik. Amikor egy Boeing 777-es utasszállító nagyjából kilencszáz kilométeres óránkénti utazósebességgel szeli a levegőt, a teljes légellenállás mintegy felét a törzs mentén kialakuló, turbulens határrétegben keletkező súrlódás adja. Ezen a zónán belül a levegő molekulái kaotikus, forgó örvényekbe rendeződnek, amelyek folyamatosan csapódnak a gép falához, hátrafelé húzva azt.
A fólia felületén elhelyezkedő, mindössze 50 mikrométeres – egy hajszál vastagságának megfelelő – háromszögletű prizmák, az úgynevezett ribletek azonban megváltoztatják ezt a mechanizmatikus folyamatot.
Ezek a mikroszkopikus sínek megakadályozzák, hogy a légörvények elérjenek a felület mélyére, így azok kizárólag a bordák csúcsain lebegnek, miközben a keresztirányú mozgásuk is elnyomódik, drasztikusan lecsökkentve a helyi súrlódási ellenállást.
A technológia bevezetése a tényleges üzemeltetésben jelentős gazdasági és környezetvédelmi előnyöket biztosít. A Swiss International Air Lines légitársaság és a Lufthansa teherszállító divíziója által üzemeltetett nagy hatótávolságú, széles törzsű gépeken alkalmazott cápabőr-fólia révén gépenként évente több száz tonna üzemanyag takarítható meg, ami több ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Egy-egy gép törzsére és hajtóműburkolataira összesen 950 m², cápabőrt utánzó fólia kerül, ami több mint 1%-kal csökkenti a felületi súrlódásból eredő légellenállást.
A hosszú távú járatokon ez az 1% gépenként évente mintegy 400 tonna kerozin-megtakarítást és 1200 tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelent. Ez a hatékonyságnövelés ráadásul anélkül érhető el, hogy a repülőgép szerkezetén vagy hajtóművein drasztikus átalakításokat kellene végezni, hiszen a fóliát a meglévő flotta külső burkolatára lehet felragasztani.
Az alkalmazási területek jelenleg elsősorban a nagy kapacitású, kontinentális és interkontinentális útvonalakon közlekedő széles törzsű repülőgépekre összpontosulnak, ahol a hosszú repülési idők miatt a súrlódáscsökkentésből eredő megtakarítás a legnagyobb mértékben érvényesül.
A rendszer kifejlesztése és tömeges alkalmazása azonban nem volt zökkenőmentes. A repülőgépek külső felülete óriási hőingadozásnak van kitéve, hiszen például trópusi klímán az aszfalt fölötti
60 Celsius-fokos forróságából fél óra alatt a –60 fokos sztratoszférába emelkednek, miközben intenzív UV-sugárzás, jégkristályok és agresszív jégmentesítő vegyszerek is kikezdhetik a borítást.
A korábbi generációs riblet fóliák gyakran meghibásodtak, megrepedtek vagy leváltak az extrém hatások miatt, ami hatalmas kihívást jelentett az anyagtudósoknak. Emellett a fólia felragasztása roppant munkaigényes és precíz kézi munkát igénylő folyamat, ráadásul a plusz réteg minimális tömegnövekedést is jelent, amelyet a légellenállás csökkenésének kell kompenzálnia.
A gazdaságossági mérleg azonban a korszerű anyagok révén ma már egyértelműen pozitív, így a természet intelligens mintázatának átvétele a modern repülésben végleg bebizonyította létjogosultságát.
Mindez persze nem magyarázat arra, hogy néhány éve hogyan maradt a levegőben egy Boeing 777, miután kigyulladt és szétesett az egyik hajtóműve.
A Boeing 777-es többi tervezési trükkjéről a repülőgép hivatalos oldalán olvashatsz.
(Forrás: Engineerine , fotók, nyitókép: Boeing)