5 gyakori online csalási módszer
Antivírus Blog
2026-11-17 08:16
Bár a hírek leginkább a nagy cégeket ért támadásokról szólnak, de a magánembereket célzó csalások is folyamatosan fejlődnek, változnak.
1. Hamis "Nem vagyok robot" vagy Captcha ellenőrzés Mindannyian ismerjük azt a kis ablakot, ahol be kell pipálnunk, hogy nem vagyunk robotok. A ClickFix támadásnál is egy ilyen ugrik fel, csak itt nem azt kérik, hogy tegyünk pipát a négyzetbe, hanem hogy nyomjunk le egy billentyűkombinációt, illesszük be, amit az oldal a vágólapunkra másolt, aztán nyomjunk Entert . Sajnos nem látszik ilyenkor, ha ez egy rosszindulatú parancs, amelyet így már mi magunk futtatunk le a gépünkön. Az ESET kiberbiztonsági szakértői 2026 első felében több mint kétszer annyi ilyen csalást észleltek, mint az előző időszakban .
Mit tehetünk? Egy valódi robotellenőrzés soha nem kér billentyűparancsot, és azt sem, hogy bármit beillesszünk és lefuttassunk. Ha ilyet látunk, zárjuk be az oldalt.
2. Még a jelszavunk sem kell ahhoz, hogy mások belépjenek A legfontosabb fiókjainkat már többnyire kétlépcsős azonosítással védjük, ezért a csalók nem is a jelszavunkra pályáznak, hanem egy belépési engedélyre. A ConsentFix nevű átverésnél egy adathalász e-mailből vagy csaló weboldalról átküld minket a Microsoft valódi bejelentkezési oldalára . A trükk akkor jön, amikor visszatérünk az eredeti oldalra, ami azt kéri, hogy a böngésző címsorában megjelenő hosszú webcímet másoljuk vissza neki. Ebben viszont már egy belépési kód van, amivel a csaló bejut a fiókunkba, miután a kétlépcsős azonosításon mi magunk mentünk át helyette. Az ilyen típusú támadások fél év alatt több mint a duplájára nőttek.
Mit tehetünk? Sose másoljunk be egy weboldalra webcímet, kódot vagy parancsot csak azért, mert az oldal ezt kéri. Egy megbízható adathalászat elleni vírusvédelem az ilyen csaló oldalakat már azelőtt kiszűri, hogy eljutnánk a webcím bemásolásáig.
3. A lecserélt QR-kód Egy QR-kódról ránézésre nem tudjuk megállapítani, pontosan hová visz , sokszor mégis szinte gondolkodás nélkül beolvassuk ezeket. Magyarországon is előfordult már, hogy ezt kihasználva a csalók parkolóautomaták QR-kódjára hamis matricát ragasztottak. Aki beolvasta, egy valódinak tűnő fizetőoldalra jutott , és miközben azt hitte, a parkolását intézi, valójában a bankkártyaadatait adta át a csalóknak. QR-kódos csalással e-mailben is próbálkoznak , 2026. első felében minden kilencedik adathalász levél tartalmazott ilyet.
Mit tehetünk? Gyanús, ha a kód egy külön matricán van, az gyűrött, vagy látszik, hogy utólag ragasztották fel. Megnyitás előtt ellenőrizzük, milyen webcímre vinne. Érdemes a telefonunkon is olyan vírusvédelmet használni, amely kiszűri az adathalász weboldalakat.
4. A távolról "lemásolt" bankkártya Az NGate egy olyan androidos kártevő, amelynél az átverés egy adó-visszatérítést ígérő SMS-sel kezdődik . Ez aztán egy hamis banki oldalra visz, ahol bekérik a belépési adatainkat. Utána telefonál nekünk valaki, aki a bank munkatársának adja ki magát, és szerinte veszélyben a fiókunk. Egy olyan alkalmazás telepítését kéri, amivel állítólag ellenőrizni tudjuk a kártyánkat. Ehhez a bankkártyát a telefon hátához kellene érinteni, és beírni a PIN-kódunkat. A csalárd alkalmazás viszont eközben továbbítja a kártyánk adatait a csalóknak , akik innentől a saját telefonjukkal úgy használhatják, mintha a saját kezükben tartanák, és pénzt vehetnek fel vele bármelyik ATM-ből. Sajnos a telefonunk ma már ugyanúgy célpont lehet, mint a laptopunk: az androidos NFC-fenyegetések száma a statisztika szerint 2025. második felében 87 százalékkal nőtt.
Mit tehetünk? Ha valaki a bank nevében sürget, vagy szokatlan dolgot kér, azonnal tegyük le, és hívjuk fel az igazi ügyfélszolgálatot a hivatalos számon. Sok banknál az alkalmazásban már azt is ellenőrizhetjük, hogy tényleg a bankkal beszélünk-e. A telefonon futó vírusvédelem pedig az ilyen kártevő alkalmazásokat is képes felismerni és blokkolni.
5. Rosszindulatú AI eszközök Mindennapjaink részévé váltak az AI beszélgetések, amelyekben keresésre, fogalmazásra vagy kreatív folyamatokra kérjük a mesterséges intelligenciát. Azonban ma már nemcsak azt kell megkérdőjeleznünk, amit látunk, hanem azt is, amit egy látszólag intelligens rendszer tanácsol nekünk. Az AI agentek (döntést hozó automatizált ügynökök) és AI skillek (egy jól körülhatárolt, specifikus utasításcsomag, amit a rendszer vagy az agent meghívhat) olyan kiegészítők, amelyek meglévő alkalmazásokat tesznek hatékonyabbá azzal, hogy speciális feladatokat hajtanak végre automatizáltan. Például képesek összegyűjteni a beérkező számlákat egy e-mail fiókból és az adatokat táblázatba rendezni, a napi teendőket összefoglalni a naptár alapján, vagy adatokat összegyűjteni több rendszerből, majd riportot készíteni belőle.
Mit tehetünk? Csak megbízható forrásból származó kiegészítőket használjunk, és korlátozzuk az agentek jogosultságait.
Fontos figyelembe venni és szigorúan szabályozni, hogy ha mi magunk futtatunk AI agenteket, pontosan milyen engedélyeket és hozzáféréseket adunk nekik.
Számos ijesztő incidens került már napvilágra, ahol például rendszergazdai jogosultság birtokában egy ilyen folyamat elszabadult, és ennek során tönkretette a rendszerbeállításokat és indíthatatlanná tette a számítógépet. Egy másik esetben egy fejlesztői környezetben a Gemini agent 30 ezer sor működő éles kódot törölt .
A csalók az AI-val is igyekeznek károkat okozni, például olyan mérgezett, rosszindulatú AI skillek terjesztésével, amelyek adatokat lopnak, vagy olyan prompt injection támadásokkal, amelyekkel az AI-t arra veszik rá, hogy adathalász linket ajánljon a felhasználónak.
Az ESET AI beszélgetésvédelem (AI Chat Protection) funkciója valós időben ellenőrzi az AI által generált válaszokat , hogy proaktív módon blokkolja azokban az adathalász kísérleteket, a rosszindulatú programokat és kártékony linkeket az AI eszközök és agentek használata során. Emellett az ingyenes ESET AI Skill Ellenőrzővel manuálisan előzetesen ellenőrizni tudjuk , hogy egy telepíteni kívánt, külső (harmadik féltől származó) skill biztonságos-e.