Továbbra is megoldatlan rejtély a csillagászok számára, hogy miért pusztulhat el a vártnál jóval gyorsabban egy óriási exobolygó
Raketa
2026-11-17 21:23
Kutatók szerint a WASP-12b nevű exobolygó kevesebb mint 3 millió év múlva bele fog zuhanni a csillagba, amely körül kering. Ebben leginkább az az érdekes, hogy ez az esemény miért történhet meg ilyen „hamar” – emeli ki a Svábhegyi Csillagvizsgáló tudományos munkatársa.
A WASP-12b jelű exobolygó átmérője csaknem kétszer, tömege pedig majdnem másfélszer nagyobb a Jupiterénél. A Naphoz hasonló típusú anyacsillagát, amelytől mindössze 0,023 csillagászati egységnyi (3,4 millió km-nyi) távolságban kering, 1,09 naponta kerüli meg. A mérések azt mutatják, hogy a bolygó egyébként is rendkívül kicsi pályasugara tovább csökken: keringési ideje minden földi évben 29 ezredmásodperccel kevesebb lesz, amely változást a bolygópálya sugarának csökkenésével magyarázhatunk a legjobban.
Míg az elvárások szerint a bolygó lassan spirálozna egyre közelebb a rendszer központi csillagához az árapály-erők révén, az adatok elemzése alapján a kutatók kimutatták, hogy a pályasugár a megjósoltnál több nagyságrenddel gyorsabban csökken. Mindmáig az összes próbálkozás kudarcot vallott, amely magyarázatot keresett a jelenségre, és nemrég egy kutatócsoport újabb forgatókönyvet cáfolt meg.
A WASP-12b pályasugarának gyors csökkenését korábban az úgynevezett dőlésszög-árapállyal próbálták magyarázni a kutatók. Ez az erő akkor lép életbe, amikor a bolygó forgástengelye és a keringési pályára merőleges irány közötti szög, vagyis az axiális dőlésszög nem 0 fok.
Ekkor a csillag gravitációs vonzása által kiváltott árapálydudor nem az egyenlítővel párhuzamosan alakul ki, hanem attól eltolódva, aminek köszönhetően a dudor folyamatosan "csavarodva" mozog a bolygó felületén, sokkal több energiát alakítva hővé. Ennek az egyik következménye lehet az is, hogy a bolygó az energiaveszteség miatt egyre közelebbi pályára kényszerül a csillaga körül.
Egy friss kutatás során egy csillagászcsoport azt a korábban megalkotott hipotézist ellenőrizte, amely szerint a rendszerben a WASP-12b-n kívül kering egy másik bolygó is.
Ahogy a WASP-12b egyre közelebb spirálozik a csillagához, impulzusmomentumot veszít, amelyet átad a központi csillagnak, vagy a másik bolygónak. Ekkor tehát a WASP-12b pályájának impulzusmomentum-veszteségét a központi csillagnak és a hipotetikus kísérőbolygónak együttesen kellene felvennie ahhoz, hogy a rendszer dinamikailag stabil maradhasson.
A WASP-12b pályasugarának csökkentését szabályozó társbolygó tömegére és pályasugarára vonatkozó megállapítások mind felülmúlják a korábbi eredményeket, amelyek szerint a társbolygó tömege 10-20 földtömeg, pályasugara pedig 0,04 csillagászati egység. A kutatók a bolygó radiálissebesség-adatait felhasználva igyekeztek ehhez hasonló társbolygó jelenlétére utaló jeleket találni, ez azonban nem sikerült.
Az is megállapítható, hogy csak rendkívüli körülmények között létezhet egy ilyen társbolygó úgy, hogy azt a mérések ne tudják kimutatni.
A bolygó pályasugarának gyors csökkenését tehát továbbra is rejtély övezi.
(Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló , Aasnova . Fotó: NASA/JPL)