● news.bsdnet.hu

Az elmúlt másfél évben egymás után kerültek nyilvánosságra azok az esetek, amelyekben afrikai állampolgárokat oroszországi munkával, szakmai képzéssel vagy biztonsági tréninggel csábítottak ki, majd rövid időn belül azt közölték velük, hogy a valódi „munkalehetőség” a katonai szerződés. A kenyai parlament elé kerülthírszerzési jelentés szerintmintegy ezer kenyait toboroztak így Oroszország oldalára; a visszatérők arról számoltak be, hogyvillany- vagy vízvezeték-szerelői állást ígértek nekik, orosz nyelvű szerződéseket írattak alá velük, majd csekély kiképzés után a frontra küldték őket.Hasonló ügyek kerültek elő Ghánában is, ahol a külügyminiszter 272 érintettről és legalább 55 halottról beszélt, míg Dél-Afrikából több, hamis ígéretekkel kivitt férfit kellett diplomáciai úton hazahozni. Moszkva következetesen azt állítja, hogy nem kényszerít senkit: a kenyai orosz nagykövetségtagadta a vádakat,Szergej Lavrovkülügyminiszter pedigmárciusban úgy fogalmazott, hogy Oroszország nem kényszerít senkit a besorozásra, és a külföldiek önként írják alá a szerződéseket. A probléma éppen az, hogy az „önkéntesség” jogi látszata sokszor megtévesztő körülmények között jön létre: nyelvi akadályok, hamis állásígéretek, vízumközvetítők, eltűnő okmányok és jogi kiszolgáltatottság mellett. A történet ráadásul nem csak a frontra küldött férfiakat érinti.