Miután a NASA már nekiment egy kisbolygónak, most megérkezett az európai űrszonda is, hogy kiderítse, mi történt
Raketa
2026-11-18 05:03
Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett az ESA Hera nevű programja. Az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája elérte a Didymos és Dimorphos földközeli kettős kisbolygót, hogy közelről megvizsgálhassa az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) négy évvel ezelőtti becsapódásos kísérletének következményeit – írja az Űrvilág.
A 2024 októberében indított európai űreszköz november 11-én érte el a kettős kisbolygórendszert. A rendszer kisebbik, mintegy 150 méter átmérőjű tagjába, a Dimorphosba 2022 szeptemberében ütközött bele szándékosan az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART űrszondája.
A NASA kísérletének célja annak bizonyítása volt, hogy egy megfelelő sebességgel becsapódó űreszközzel módosítható egy kisbolygó pályája, és így a jövőben, szükség esetén, akár a Földet fenyegető égitestek is eltéríthetők lehetnének. A DART sikerrel járt, mivel a Dimorphos keringési ideje a 780 méter átmérőjű Didymos körül a vártnál nagyobb mértékben, mintegy 33 perccel rövidült meg.
Az ESA bolygóvédelmi küldetése során a Hera feladata most annak az utólagos részletes vizsgálata, hogy pontosan mi is történt az ütközés során. Az űrszonda már elkészítette első közeli felvételeit a kisbolygópárról, amelyeken a nagyobb Didymos felszínének korábban nem látott részletei is megfigyelhetők. A kisebb Dimorphos azonban egyelőre nagyrészt rejtve maradt: az első képeken árnyék takarta, a legújabb felvételeken pedig részben a Didymos mögött látható.
Az ESA november 25-én tervezi bemutatni a két égitestről készített részletesebb képeket, amelyekből már az is kiderülhet, hogyan változott meg a Dimorphos alakja a becsapódás következtében.
A Hera jelenleg mintegy 25-30 kilométeres távolságból vizsgálja a kisbolygórendszert. December elején még közelebb merészkedik majd, 8-20 kilométerre megközelítve a kisbolygókat. A részletes vizsgálatok során megpróbálják meghatározni a Dimorphos alakját, tömegét és belső szerkezetét, valamint felkutatni a DART becsapódásának nyomait.
A későbbi megfigyelésekbe a Hera két apró kísérőszondája, a CubeSat-méretű Juventas és a Milani is bekapcsolódik, amelyek további mérésekkel segítik a kisbolygók fizikai tulajdonságainak feltárását, hogy a végén akár le is ereszkedjenek a Dimorphos felszínére.
A DART és a Hera együttes küldetése az eddigi legösszetettebb bolygóvédelmi célú űrkísérlet - emeli ki az Űrvilág. A NASA űrszondája már bebizonyította, hogy egy kisbolygó pályája mesterséges ütközéssel megváltoztatható, az európai Hera pedig most azt vizsgálja, milyen fizikai folyamatok álltak a siker hátterében.
Az eredmények nyomán a kutatók pontosabban megjósolhatják majd, mekkora űreszközre és milyen becsapódási sebességre lenne szükség egy valóban veszélyes kisbolygó eltérítéséhez. A mostani vizsgálatok így fontos lépést jelenthetnek afelé, hogy egy jövőbeli kozmikus fenyegetés esetén az emberiség ne csupán észlelni, hanem elhárítani is képes legyen egy ilyen típusú veszélyt.
(Forrás: MTI, Űrvilág . Fotó: ESA)