● news.bsdnet.hu

Május 12-én tartják az európai stroke-napot, amelynek egyik legfontosabb üzenete idén is ugyanaz: a gyors felismerés életet menthet. A Szlovén Szív- és Érrendszeri Egészségügyi Társaságszakértői arra figyelmeztetnek, hogy a stroke az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, a kimenetele pedig nagyban függ attól, milyen gyorsan kap segítséget a beteg. A World Stroke Organization adatai szerint minden negyedik, 25 évnél idősebb ember érintett lehet élete során. Ez nem azt jelenti, hogy pánikban kell élni, hanem azt, hogy mindenkinek érdemes ismernie a legfontosabb tüneteket. Stroke eseténaz egyik legnagyobb hiba, ha valaki azt reméli, majd elmúlik. A tünetek lehetnek hirtelenek, furcsák, néha nem is tűnnek elsőre drámainak, mégis azonnali ellátást igényelnek. A legfontosabb figyelmeztető jelek közé tartozik, ha az arc egyik fele lebiggyed, a beszéd zavarossá válik, a beteg nem találja a szavakat, féloldali gyengeség vagy zsibbadás jelentkezik, esetleg hirtelen látászavar, szédülés, egyensúlyvesztés vagy szokatlanul erős fejfájás lép fel. Ilyenkor nem háziorvost kell keresni, nem aludni rá egyet, és nem megvárni, hogy javul-e. Mentőt kell hívni. Astrokeazért ennyire sürgős állapot, mert az agy vérellátása sérül. Ha egy ér elzáródik vagy vérzés alakul ki, az adott agyterület oxigén nélkül maradhat. A szakértők szerint minden késlekedéssel töltött perc visszafordíthatatlan idegszövet-károsodást jelenthet. Ezért hangsúlyozzák újra és újra: a stroke-nál az idő nem kényelmi tényező, hanem a túlélés és a felépülés egyik kulcsa. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a betegeknek csak kisebb része épül fel komolyabb következmények nélkül. A gyors kezelés viszont jelentősen javíthatja az esélyeket. Sokan a stroke-ot főleg féloldali bénulással azonosítják, pedig a következmények ennél sokfélébbek lehetnek. Előfordulhat mozgás- és érzészavar, beszéd- vagy nyelési nehézség,memóriazavar, koncentrációs probléma, megváltozott érzelmi reakciók vagy gondolkodási nehézségek. Vannak tünetek, amelyek azonnal láthatók, mások viszont rejtettebbek, és csak a mindennapokban derül ki, mennyire megnehezítik az életet. A felépülés sokszor hosszú, egyenetlen folyamat. Lehetnek jobb és rosszabb időszakok, a fáradtság, stressz vagy érzelmi megterhelés pedig átmenetileg ronthatja az állapotot. A stroke utáni élet nemcsak orvosi kérdés. A betegnek gyakran újra kell tanulnia mozdulatokat, kommunikációs formákat, napi rutinokat, és közben meg kell küzdenie azzal is, hogy a teste vagy a gondolkodása már nem úgy működik, mint korábban. Ebben a család türelme, elfogadása és támogatása kulcsfontosságú. Nemcsak gyakorlati segítségről van szó, hanem arról is, hogy a beteg ne érezze magát egyedül egy hosszú és sokszor frusztráló rehabilitációs folyamatban. A stroke kockázatát több tényező növeli: magas vérnyomás, cukorbetegség,magas koleszterinszint, dohányzás, elhízás, mozgáshiány és pitvarfibrilláció. A jó hír az, hogy ezek közül több befolyásolható. A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás elhagyása, a vérnyomás, vércukor és vérzsírok ellenőrzése mind csökkentheti a kockázatot. via Fotó: illusztráció, Getty Images Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, aznlc Facebook-oldalánteheted meg.