Drónnal a drónok ellen: így változik meg a légvédelem
Raketa
2026-11-18 11:03
A drónok néhány év alatt jutottak el oda, hogy hobbi- és ipari eszközökből a biztonságpolitikai gondolkodás fontos tényezőivé váljanak. A repülőterek, energetikai létesítmények, tömegrendezvények vagy katonai objektumok környezetében ma már azzal is számolni kell, hogy egy viszonylag kicsi és olcsó pilóta nélküli légijármű komoly fennakadást vagy veszélyhelyzetet idézhet elő.
A probléma egyik sajátossága, hogy maga a fenyegetés sokszor jóval olcsóbb annál az eszköznél, amellyel megpróbálják elhárítani. Katonai környezetben egy hagyományos légvédelmi rakéta ára akár több tízszerese is lehet egy egyszer használatos támadó drónénak. Nagyobb mennyiségnél ezért a védekezés gazdaságossága is fontos kérdéssé válik.
A drónt mindenekelőtt észlelni, majd lehetőség szerint azonosítani kell. Erre rádiófrekvenciás érzékelők, radarok, optikai és hőkamerák, illetve ezek kombinációi használhatók. Kutatások folynak arra is, hogy a már kiépített 5G-hálózatok infrastruktúrája segítse a detektálást. A módszer jelenleg még nem éri el a kifejezetten erre fejlesztett radarok pontosságát, de városi környezetben idővel hasznos kiegészítővé válhat.
Az észlelés után jön a nehezebb kérdés: mi legyen a drónnal? Egy ismeretlen eszköz megjelenése önmagában még nem feltétlenül jelent támadást, miközben a beavatkozásnak komoly következményei lehetnek.
A „soft kill” módszerek elektronikai vagy kibereszközökkel avatkoznak be, például rádiófrekvenciás zavarással vagy a kommunikáció megszakításával. A „hard kill” megoldások fizikai úton - lövedékkel, elfogó drónnal vagy más kinetikus módszerrel - teszik működésképtelenné a drónt. A hálóval történő elfogás pedig valahol a két megközelítés határán helyezkedik el.
A módszerek közötti választás különösen jól látszik a repülőtereken. Egy engedély nélkül berepülő drón már azzal is komoly károkat okozhat, ha a légiforgalom biztonsága érdekében le kell állítani vagy korlátozni a fel- és leszállásokat.
Ennek legismertebb példája a londoni Gatwick repülőtér 2018-as esete, ahol ismételt drónészlelések miatt napokra fennakadt a légiközlekedés, és több mint ezer járatot érintett az incidens. A probléma azóta sem tűnt el: 2025-ben több európai ország repülőtereinek környezetében is történtek hasonló esetek.
A repülés számos rádiókommunikációs rendszert használ, ezért a rádiófrekvenciás zavarás alkalmazhatósága ilyen környezetben korlátozott. Felértékelődhetnek tehát azok a megoldások, amelyek célzottan magát a drónt fogják el. Magyarországon a dróndetektálás egyes helyszíneken már jogszabályi követelmény: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjének és a Paksi Atomerőműnek is észlelésre alkalmas rendszert kell működtetnie a kijelölt védett légtérben.
Az ukrajnai háború tapasztalatai felgyorsították a drónok és az ellenük alkalmazott technológiák fejlődését. Egyre fontosabb szempont, hogy viszonylag olcsó támadóeszközök ellen ne kelljen nagyságrendekkel drágább fegyvereket használni. Különösen nehéz az elhárítás helyzete „békeidőszakban”, ekkor ugyanis a klasszikus katonai légvédelmi rendszerek nem használhatóak.
Erre a problémára kínálhatnak megoldást az elfogódrónok. Ezek a fenyegetés észlelése után automatikusan vagy operátori irányítással indulhatnak a célpont felé, amit fizikai ütközéssel vagy más kinetikus módszerrel semlegesítenek. Hatótávolságuk jellemzően néhány kilométer, feladatuk pedig az, hogy a támadóegységet még célba érés előtt megállítsák.
Ilyen elfogóeszköz a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. kínálatában is megtalálható. Nyemcsok Zoltán, a vállalat drónelhárításért felelős műszaki vezetője szerint a drónok számának további gyors növekedésével az ellenük kiépített védelem jelentősége is folyamatosan erősödik.
A támadó és a védekező technológiák közben folyamatosan reagálnak egymás fejlődésére. Jó példa erre a száloptikás vezérlésű drónok terjedése. Ezek rádiókapcsolat helyett a repülés közben magukkal húzott optikai kábelen kommunikálnak, ezért a rádiófrekvenciás zavarás egyik legfontosabb formájával szemben ellenállóbbak.
A következő évek egyik látványos technológiai versenye a levegőben zajlik majd. A drónok olcsóbbá, önállóbbá és nehezebben zavarhatóvá válhatnak, miközben a védekezésnek is alkalmazkodnia kell hozzájuk. Éppen ezért egyre több helyzetben maga a drón lehet az egyik leghatékonyabb eszköz egy másik drón megállítására.
A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.