← Vissza

● news.bsdnet.hu

Tisztességes béreket akarunk! – ígéreteire emlékezteti Magyar Pétert a pedagógusok szakszervezete

Origo 2026-11-18 16:18
Az ellenzék és egyre több civil szervezet között is egyetértés van abban, hogy a Tisza-kormány 2027-es költségvetése finoman is szólva, tűri a kritikát . Magyar Péter miniszterelnök októberben „az igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezte a büdzsét, a Fidesz azonban „ az átverés költségvetése ” elnevezéssel illette. A 26 új adón, illetve adóemelésen túl a források súlyozása miatt is érkeztek a kritikák: nemcsak jobb-, hanem baloldalról is. Például Pogátsa Zoltán közgazdász az Indexnek arról beszélt, szerinte a 2027-es költségvetés egyik legnagyobb problémája, hogy a kormány továbbra sem fordít elegendő forrást az oktatásra, az egészségügyre és más alapvető közszolgáltatásokra. Érdemes felidézni, amikor a miniszterelnök október 19-én bejelentette, hogy 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelik a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók nettó bérét, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kemény kritikát fogalmazott meg, ráadásul a Facebookon megosztott közleményük alatt a pedagógusoktól felrobbant a kommentmező, volt, aki konkrét sztrájkfelhívásra buzdított. A PDSZ-nek csak olaj volt a tűzre, amikor az oktatás jövőjéről vitázva Rétvári Bencének a miniszterelnök lekicsinylően beszélt a szakszervezetről. – Nyugodtan hivatkozzon a PDSZ-re. (...) Én nem tudom, hogy hány tagja van a PDSZ-nek, de szerintem minimális, és nagyon-nagyon alacsony számban vesznek a PDSZ munkájában részt a pedagógusok. (...) És szerintem, ha valakik nem szorulnak az ön védelmére, azok a tanárok, a szakszervezeteket hagyjuk. Köszönöm szépen” – fogalmazott Magyar Péter. Az Origo az ügyben megkereste az érdekképviseletet, kérdéseinkre Nagy Erzsébet ügyvivő válaszolt. Több mint fél év telt el a Tisza-kormány hivatalba lépése óta. Milyen érdemi változásokat tapasztaltak ez idő alatt az oktatásban dolgozók helyzetében? A kormány első intézkedései között voltak olyanok, amelyeket kifejezetten üdvözöltünk, és amelyek megfeleltek a PDSZ elvárásainak. Ilyen volt a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének leállítása. Ez a rendszer többletforrás nélkül, jelentős adminisztratív terhekkel járt volna, és az előző kormányzat lényegében ingyenmunkát követelt volna meg a pedagógusoktól a működtetéséhez. Pozitív lépésnek tartottuk azt is, hogy a kormány hozzányúlt a pedagógusok továbbképzési rendszeréhez, enyhítette a sztrájkjog gyakorlásának korlátozását, és megszüntette a lex PDSZ-ként elhíresült szabályt, amivel a PDSZ-t az előző kormány ki akarta iktatni az egyeztetésből. De vannak súlyos elmaradások. Az egyik legsúlyosabb ilyen elmaradás a NOKS- és az egyéb munkakörökben dolgozók bérrendezése. A PDSZ legalább 40 százalékos béremelést követel számukra, és azt, hogy a felsőfokú végzettségű, nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgozók illetménye legalább érje el a pedagógus I. fokozat legalacsonyabb illetményét. A követelésünk az idei béremelésre is vonatkozott. Azt is jeleztük, hogy elfogadunk több lépcsőben megvalósuló bérrendezést, de az első lépésnek még 2026-ban meg kell történnie. Első ütemként a kormányprogramban szereplő 25 százalékos emelést is elfogadhatónak tartottuk volna.  Üdvözöljük, hogy a kormány a béremelés hatályát az egyéb munkakörökben, illetve a szakképzés nem oktatói munkaköreiben dolgozókra is ki kívánja terjeszteni. A bejelentett emelés mértékével azonban messze nem értünk egyet. A kommunikációban szereplő nettó 21,5 százalékos emelés olyan tételeket is béremelésként tüntet fel, amelyek valójában nem azok: ilyen az adócsökkentés, illetve a garantált bérminimum emelkedése. Ezeket nem lehet a munkáltató által biztosított béremelésként feltüntetni. A tényleges béremelés mértéke a kormányzati kommunikációban szereplőnél lényegesen szerényebb, csupán átlagosan 15 százalék, Ezt súlyos mulasztásnak tartjuk. Nemcsak az oktatásban, hanem más közfeladatot ellátó területeken dolgozók esetében is elfogadhatatlan, hogy éppen rajtuk takarékoskodjon a költségvetés. Szintén elmaradt az ingyenmunka felszámolása. A pedagógusok eseti helyettesítését továbbra sem rendezte megnyugtatóan a jogalkotó, a szakképzésben pedig a munka törvénykönyvénél is hátrányosabb munkaidőkeret-szabályozás következtében számos helyen jelentős mennyiségű, ki nem fizetett többletmunkát végeznek a dolgozók. Sürgetőnek tartjuk a kötelező óraszám visszaállítását, ezen belül a pedagógusok óraterhelésének csökkentését. Ez nemcsak a munkavállalók jogos igénye, hanem az oktatás minőségének szempontjából is alapvető fontosságú lenne. Továbbra sem történt előrelépés a jogállási szabályozás átfogó rendezésében sem. Felül kell vizsgálni a munka törvénykönyvét, a közalkalmazotti törvényt és az ágazati jogállási törvényeket, és világos különbséget kell tenni a közszolgálati, illetve a piaci munkavégzés szabályozása között. Ennek részeként a státusztörvényt is felül kell vizsgálni, majd a jogállási törvények rendbetétele után ki kell vezetni. A jelenlegi szabályozás számos igazságtalan és jogkorlátozó rendelkezést tartalmaz. Ilyen például, hogy a jogellenes rendkívüli felmentés miatt pert nyerő dolgozó sem kérheti a jogviszonya helyreállítását. Változatlanul fennmaradt a Nemzeti Pedagógus Kar is, annak ellenére, hogy a PDSZ szerint meg kellene szüntetni ezt felülről létrehozott, korporatív szervezetet és a kötelező tagság intézményét. A Pedagógus Kart létrehozása óta elutasítja a pedagógustársadalom, a működésüknek előnye nem volt, az egyeztetéseken viszont a hátrányát nem egyszer tapasztaltuk, mikor az érdekképviseletekkel szemben a kormányzati álláspontot erősítették. A kiszervezett, a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó, köznevelési intézményekben dolgozó egyéb munkakörű munkavállalók szabadságának kérdését is rendezni kell. Jelenleg ugyanis a rájuk vonatkozó szabályozás lényegesen kedvezőtlenebb annál, mint ami a státusztörvény hatálya alatt dolgozókat megilleti. A PDSZ már korábban javasolta, hogy első lépésként ezt a különbséget szüntessék meg, és egységes szabályozás vonatkozzon a köznevelési intézmények valamennyi dolgozójára. Ugyancsak fontos lenne minél előbb a sztrájkról szóló szabályozást is összhangba hozni az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletével, amely kimondta, hogy az előző kormány által beterjesztett, és a Parlament által elfogadott törvény sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló rendelkezései ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A mostani szabályozás ugyan ennél jobb, ám még mindig nem felel meg az ítéletben kiemelt kritériumoknak. Nagyon fontos a hosszabb döntési folyamatot igénylő jogszabályok előkészítése és többkörös egyeztetése: ilyenek többek között a Nemzeti Alaptanterv és az  Óvodai nevelés országos alapprogramjának átdolgozása, a tankönyvellátás, a tankötelezettség és a köznevelési törvény felülvizsgálata. Fontos lenne az állami intézmények struktúrájának és fenntartásának széleskörű egyeztetése is. Összességében tehát a kormány tett néhány üdvözlendő első lépést, de az oktatásban dolgozók mindennapjait meghatározó legfontosabb problémák megoldása még jóskán várat magára. A Tisza-kormány hivatalba lépése óta történt előrelépés a jubileumi jutalmak ügyében? Érdemi előrelépésről sajnos még mindig nem tudunk beszámolni, annak ellenére, hogy a kormány részéről többször kaptunk ígéretet a minisztériumban a probléma rendezésére. A státusztörvény bevezetésével megváltoztak a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályok. Ennek következtében több ezer olyan dolgozó került két szabályozás közé, akik a korábbi rendelkezések alapján még nem szereztek jogosultságot a jubileumi jutalomra, az új szabályok szerint viszont már nem kapták meg az annak megfelelő köznevelési foglalkoztatotti jutalmat. Az ügyben már jogerős bírósági ítéletek is születtek, a jogalkotó mégsem rendezte általánosan a problémát. Ez különösen súlyos azért, mert a követelések elévülési ideje 2027. január 1-jén lejár. Nem fogjuk hagyni, hogy a dolgozók pusztán a kormányzati késlekedés miatt essenek el a jogos járandóságuktól. Ezért kénytelenek vagyunk megkezdeni az érintettek ügyeinek összegyűjtését, és felkészülünk a szükséges perek megindítására is, mert a keresetek benyújtása szükséges az elévülés megszakításához. A kormánytól továbbra is azt várjuk, hogy a probléma általános rendezésével ne kényszerítse az érintetteket egyenkénti pereskedésre. Mit várnak a kormánytól a következő fél évben? Mindenekelőtt azt, hogy végre kezdődjenek meg az érdemi, rendszeres egyeztetések a közoktatási dolgozókat képviselő szakszervezetekkel. A PDSZ erre kész, számos konkrét javaslatot tett, és pl. szakértőket is ajánlott a kormánynak a jogállási szabályozás átfogó felülvizsgálatához. A következő fél évben az alábbi intézkedéseket tartjuk különösen sürgetőnek: Azt is elvárjuk, hogy a kormány a költségvetést érintő döntések előtt egyeztessen az érintett érdekképviseletekkel. A 2027. évi költségvetés általános vitája már megkezdődött, miközben a szakszervezetekkel mindeddig nem történt egyeztetés. Ez különösen súlyos hiányosság, hiszen az általános vita lezárását követően már nincs lehetőség a költségvetési törvényhez módosító indítványokat benyújtani. A következő fél év legfontosabb kérdése tehát az lesz, hogy a kormány a változás ígéretét valódi, a dolgozók mindennapjaiban is érzékelhető intézkedésekre váltja-e be. Mi nem kiváltságokat kérünk, hanem tisztességes béreket, rendezett munkafeltételeket, kiszámítható jogállást és valódi szociális párbeszédet. Ezek nem a PDSZ különigényei, hanem az oktatásban dolgozók alapvető érdekei.
Eredeti cikk megtekintése →