← Vissza

● news.bsdnet.hu

Örökre kitiltják Deutsch Tamást a parlamentből?

ATV 2026-11-18 16:17
Módosítaná az Országgyűlés működését szabályozó törvényt és a házszabályt a Tisza-frakció. A javaslatcsomag rövidítené a parlamenti vitákat, korlátozná a személyes érintettségre hivatkozó felszólalásokat, és átalakítaná a kiszabható pénzbüntetések rendszerét. Az új szabályok 2027. február 1-jén léphetnek hatályba. Bizonyos értelemben ez azt jelenti, hogy Deutsch Tamást "kitiltják". A Tisza-frakció több ponton módosítaná a Fidesz korábbi kétharmados parlamenti többsége idején elfogadott országgyűlési törvényt és házszabályt. Az atv.hu-hoz eljuttatott közlemény szerint a változtatások célja „a parlamenti munka demokratikusabbá és átláthatóbbá, illetve a viták koncentráltabbá tétele, valamint az elmúlt 16 év túlzó és önkényes bírságai helyett a képviselői számonkérhetőség következetesebb érvényesítése”. A tervezet egyik legfontosabb eleme a parlamenti viták időtartamának csökkentése. Az előterjesztők nyitóbeszéde az eddigi 30 helyett legfeljebb 20 percig, zárszavuk pedig 30 helyett 15 percig tarthatna. A frakció szerint a hosszú viták önmagukban nem garantálják a jobb jogalkotást. „Önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást” – fogalmaztak a közleményben. A közleményben azt írták: Hatékonyabb parlamenti munka és koncentráltabb viták Az Országgyűlésnek Magyarországért és a magyar emberekért kell dolgoznia. A parlamenti vita a demokrácia alapvető része, de nem mindegy hogyan használják fel a képviselők a rendelkezésükre álló felszólalási időket. Önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást. A felszólalási időtartamok ésszerű módosításával a TISZA a tartalmasabb, felkészültebb és lényegre törőbb parlamenti munkát kívánja ösztönözni. Rövidülhet az előterjesztő nyitóbeszéde és zárszava, illetve a nem vezérszónoki képviselői hozzászólások felszólalási időtartama. A kötött tárgyalási rendű vitákban a választói felhatalmazásra figyelemmel egyenlőbben oszlana meg a felszólalási időkeret a kormánypárti és az ellenzéki oldal között. A „személyes érintettségre” való hivatkozás lehetőségével az elmúlt hónapokban rendszeresen éltek fideszes, KDNP-s és Mi Hazánkos képviselők, elsősorban Magyar Péter felszólalásaira reagálva. Ennek jogszerűségéről állandó vita volt a T. Házban. A módosítás szerint eddigi két perc helyett alig egy perc állna rendelkezésre, és a képviselőknek felszólalásuk elején legfeljebb két mondatban kellene megindokolniuk személyes érintettségüket. Ez értelemszerűen csökkentené az elég hosszú és olykor „verbális pankrációnak ” tűnő parlamenti „veszekedések” és szócsaták idejét, amely ízlés szerint vagy „élvezetes és izgalmas” , vagy „borzasztó és gyalázatos” megítélés alá esik. A szabályok megsértése következményekkel járhatna. Aki a szó megvonása ellenére folytatja felszólalását, egy hónapig nem élhetne a személyes érintettség jogával, ismételt szabálysértés esetén pedig két hónapra is kizárhatnák ebből. Sőt, ha ha egy frakció három képviselője ugyanazon az ülésen megsérti az előírásokat, az egész képviselőcsoportot egy hónapra eltilthatnák az ilyen felszólalásoktól. A beterjesztők szerint ezzel azt kívánják megakadályozni, hogy a személyes érintettséget „összehangoltan, az Országgyűlés munkájának akadályozására használják fel”. A képviselők az Országgyűlés üléseinek minden hetében csak egy kijelölt ülésnapon szólalhatnának fel napirend előtt. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozna a miniszterelnökre, a kormánytagokra és a köztársasági elnökre. A kormányfő számára ráadásul megszűnne az a követelmény, hogy kizárólag halaszthatatlan és rendkívüli ügyekben kérhessen szót, hanem bármilyen országos jelentőségű kérdésben felszólalhatna. A házelnök fegyelmezési jogköre is jelentősen átalakulna . A Tisza javaslata megszüntetné a tiszteletdíj-csökkentések kötelező alsó határát, mérsékelné a felső korlátokat, és nagyobb mérlegelési lehetőséget biztosítana a házelnöknek. A Tisza javaslata megszüntetné annak lehetőségét is, hogy a magyar európai parlamenti képviselők külön jogosultságuk alapján felszólaljanak az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein. Ez különösen érzékenyen érintheti a Fidesz egyes EP-képviselőit, például Deutsch Tamást. A 2026 júliusában elfogadott alkotmánymódosítás értelmében ugyanis n em választható újra országgyűlési képviselőnek az, aki legalább 12 évig már betöltötte ezt a tisztséget, vagy akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé választottak. Deutsch Tamás korábbi parlamenti múltja miatt ebbe a körbe tartozik. A két szabály együttes alkalmazása így azt eredményezheti, hogy a politikus a jövőben sem országgyűlési képviselőként (mert nem újraválasztható) , sem EP-képviselői minőségében nem szólalhatna fel automatikus jogosultság alapján a Tisztelt Házban plenáris ülésen. Ez a korlátozás mindaddig fennmaradhat, amíg a vonatkozó rendelkezéseket nem módosítják. (Nyilván valamilyen konferencián szót kaphat Deutsch, de plenáris ülésen soha, hisz – mint korábban írtuk – nem lehet országgyűlési képviselő a jelenlegi érvényben levő szabályok szerint.) A H/1126. számú házszabály-módosítás általános indokolása ugyanis egyértelműen kimondja: „Az európai parlamenti képviselőket megillető külön országgyűlési felszólalási lehetőségek megszűnnek, és ehhez igazodnak a felszólalásra jelentkezésre, a felszólalási sorrendre és az egyes vitatípusokban rendelkezésre álló időkeretekre vonatkozó szabályok.” (A módosítás több rendelkezésben is megjelenik, így a 29. §-ban , amely hatályon kívül helyezi a korábbi szabályozás egyes részeit. Ez azt jelenti, hogy az EP-képviselők a jövőben nem élhetnének azzal a külön jogosultsággal, amely alapján eddig bizonyos ügyekben felszólalhattak a magyar parlamentben. A változtatás nem az európai parlamenti mandátumukat érintené, hanem a magyar Országgyűlésben biztosított megszólalási lehetőségüket) A jövőben külföldi címre is küldhetnének idézést, az érintettek pedig kérhetnék, hogy személyes megjelenés helyett online hallgassák meg őket. További változás lenne, hogy az országgyűlési képviselőkön kívül más felszólalók is használhatnák a jelnyelvet a plenáris és bizottsági üléseken, a szükséges tolmácsolást pedig az Országgyűlés Hivatala biztosítaná. A Tisza javaslatcsomagja tehát egyszerre szigorítaná a felszólalási fegyelmet és mérsékelné a pénzügyi szankciókat, miközben a parlamenti viták időkereteit is jelentősen átalakítaná. A módosítások elfogadásuk esetén 2027. február 1-jén lépnének hatályba. Török Gábor politikai elemző némi kritikával fogalmazott a terv egyes részeiről. Mint írta: A napirend előtti felszólalások (értsd: politikai vita) korlátozása nem ördögtől való. Ugyanakkor így, hogy a miniszterelnök továbbra is minden időkorlát nélkül minden ülésnapon felszólalhat, a parlament továbbra sem a kormány ellenőrzésének, hanem sokkal inkább a mindenkori (aktívan kommunikáló) kormányfő politikai kommunikációjának színtere marad. Ez, lássuk be, biztosan nem az önkorlátozás és a fékek erősítése irányába mutató lépés. S ha ezzel szemben a jövőben nem lesz minősített többséget jelentő akarat, a következő kormányok idejére is így maradhat. Szerintem egy ésszerű időkorlát már sokat segíthetne
Eredeti cikk megtekintése →