← Vissza

● news.bsdnet.hu

A Tisza hazudott: cserben hagyja a határon túli magyarokat a költségvetési tervezettel

Magyar Nemzet 2026-11-18 19:46
– Tarr Zoltán korábban azt ígérte, hogy nem lesznek megszorítások a nemzetpolitika területén. Mi valósult meg ebből az ígéretből? – Azt látjuk, hogy a nemzetpolitika a 2027-es költségvetés egyik legnagyobb vesztese. Vannak benne helyes lépések, és vannak elhibázottak is, de azt bátran ki lehet jelenteni, hogy a nemzetpolitika az egyik nagy vesztes. Vegyük például a Zrínyi Ilona programot, amely a kárpátaljai tanárok, ápolók, szociális munkások és a gyermekétkeztetésben dolgozók bérkiegészítését szolgálja. Ez a különleges, nehéz helyzetben lévő Kárpátalján már évek óta működik. A kerete 2,5 milliárd forint fölötti összegről 780 millióra csökken, vagyis 78 százalékkal lesz kevesebb. A magyarországi hetedikes diákok külhoni magyarlakta területekre szervezett osztálykirándulásait támogató Határtalanul program kerete pedig kilencmilliárd forintról kétmilliárdra csökken. Emiatt sokkal kevesebb diák utazhat majd államilag finanszírozott osztálykirándulásra, és élheti át személyesen a nemzeti összetartozást. Ez óriási veszteség. Kevesebb pénz jut az intézményekre, a közösségekre, a szórványkollégiumokra, a külhoni magyar oktatási intézményekre és összességében a nemzeti jelentőségű intézményekre is. Körülbelül 27 milliárd forinttal jut kevesebb a nemzetpolitikára, mint az idei, illetve a tavalyi évben. – Ezek a számok már a végleges költségvetésben szerepelnek? – A 2027-es költségvetés tervezetéről beszélünk. A 2026-os költségvetést már módosították, de a nemzetpolitikai forrásokhoz nem nyúltak. Hogy mennyire véglegesek a mostani számok, az még kérdés. Több módosító javaslatot is benyújtok, és meglátjuk, mit kezd ezekkel a tiszás többség. – Milyen módosító javaslatot nyújt be, milyen reakcióra számít a parlamenti többségtől? – Van egy olyan módosító javaslatom, amely egy egyszeri, csak jövőre esedékes kiadást szolgál. Ukrajnában elfogadták a nemzetiségi oktatásról szóló törvényt. Az átállás a kárpátaljai magyar iskoláknak többlet jogi és szakmai terhet jelent, ezért segítséget kell nyújtani nekik. Azt javasoltam, hogy különítsünk el 300 millió forintot a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetségnek, hogy biztosítani tudja az iskolák számára a szükséges jogi és szakmai segítséget. Erre a parlament másik oldaláról is pozitív válasz érkezett: maga a miniszterelnök is jó ötletnek nevezte, és azt mondta, reméli, hogy a parlament támogatni fogja. A Határtalanul program keretének visszaemeléséről és a kárpátaljai szociális program eredeti előirányzatának visszaállításáról a jövő heti részletes vitában lesz szó. Meglátjuk, mit mond majd erről a többség. Szavakban elmondták, hogy a külhoni magyarok mellett állnak, a költségvetésben szereplő intézkedések azonban jelenleg nem ezt mutatják. – A kormány az átláthatóbb, tisztábban követhető pályázati rendszert emlegetett a nemzetpolitika terén is. Korábban valóban átláthatatlan volt a támogatások elosztása? Milyen változtatásokat terveznek a külhoni nemzetpolitikában? – Ez minden területen megjelenik politikai szlogenként, de szó sincs arról, hogy a támogatási rendszer korábban átláthatatlan lett volna. A Magyar Állandó Értekezlet, az összmagyar csúcs döntötte el, mely intézmények tartoznak a nemzeti jelentőségű intézmények körébe. Ezek kiszámítható finanszírozást kaptak. Erről nem az államtitkárságon vagy a minisztériumban született döntés, hanem a Magyar Állandó Értekezleten. Eddig is voltak pályázatok. Ha most több lesz, annak örülök, csak egyelőre nem látom, hogyan lesz kevesebb forrásból több támogatás. – Hány diákot érinthet a Határtalanul program keretének csökkentése? – A program indulása óta több mint 600 ezer magyarországi diák jutott el osztálykirándulás keretében a külhoni magyar régiókba. A Covid-járvány éveit nem számítva ez évente 50–55 ezer diákot jelentett. A csökkentés után legfeljebb 10–15 ezer diák utazhat majd, vagyis a hetedikeseknek csak töredéke. Sok iskola kieshet a pályázatból, mert forráshiány miatt elutasítják a jelentkezését. Szerintem az a legfontosabb, hogy a magyarországi diákok saját szemükkel lássák a külhoni magyar világot. A program a külhoni területeken is számít: az osztálykirándulások résztvevői megszállnak valahol, étkeznek, programokra és múzeumokba mennek, testvériskolákkal találkozhatnak. A csökkenés miatt kevesebb pénz marad a helyi turizmusban is. – A külhoni közmédia tudósítói hálózatát is érinti a változás. – Ez külön kérdés a költségvetési támogatásoktól. Nem a közmédia költségvetésének csökkentését kívánom kommentálni, hanem a közmédiából érkező hírek alapján azt látom, hogy a külhoni tudósítói hálózatot felszámolhatják vagy jelentősen leépíthetik. Nem lesznek olyan stábok például Dunaszerdahelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron vagy Szabadkán, amelyek érdemben be tudnak számolni az ottani magyar világról a magyar közmédia nézőinek és hallgatóinak. Így kénytelenek lesznek más forrásokból tájékozódni, akár román, szerb, ukrán vagy szlovák hírforrásokból. Ezek nyilvánvalóan más képet mutatnak, mint a magyar közmédia saját külhoni tudósítói. Szerintem ez helytelen lépés. – Mi a helyzet a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programmal? Folytatódnak? – Arról nincs hír, hogy megszűnnének, korábban azt az ígéretet kaptuk, hogy folytatódnak. Ugyanakkor az északi félteke és a Kárpát-medencei szórvány számára szeptemberben kellett volna kiutazniuk az ösztöndíjasoknak, de a pályázatot nem írták ki. A déli félteke ösztöndíjasainak programja október 30-án ért véget, és november elején már időszerű lett volna meghirdetni az új pályázatot. Ez sem történt meg. Nem tudjuk, hogy csak egyéves szünetről van-e szó, vagy a program teljes megszüntetéséről. Nagyon remélem, hogy folytatódik, mert a diaszpóra- és szórványközösségeknek óriási segítség, amelyet a magyar állam viszonylag kis költségvetésből tud biztosítani. Az odaérkező fiatalok életre szóló élményt szereznek, és a nemzetüket is szolgálják. Kulcsszerepük van a vasárnapi iskolákban, a cserkészcsapatokban, a néptánckörökben, a magyar ifjúsági egyesületekben, a táborokban és a nemzeti ünnepek megszervezésében. Elengedhetetlen, hogy a program folytatódjon. – Ha a költségvetés tervezett formájában valósul meg, lehet majd más módon pótolni a külhoni közösségeknek nyújtott magyarországi segítséget? – Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesz magyarországi támogatás, hanem azt, hogy sokkal kevesebb jut majd. Az oktatási és kulturális intézmények, a hagyományőrző közösségek és a civil szervezetek kevesebb programot tudnak majd szervezni, nehezebben működnek. Az anyaország és a külhoni nemzetrészek is távolabb kerülhetnek egymástól, ha nem lesz folyamatos a segítségnyújtás. Gyakran felvetették, hogy a külhoni közösségek miért nem a többségi államoktól szerzik meg ezeket a forrásokat. Ez nem igaz: rendkívül sok költségvetési forrás, helyi-, megyei önkormányzatok vagy állami költségvetésből érkezik az ottani országokból a magyar intézményekbe forrás, de azt a színes magyar életet fenntartani, ezáltal a magyar megmaradást szolgálni nem lehet anyaországi támogatás nélkül.
Eredeti cikk megtekintése →