Megérkezett céljához az európai űrszonda, amely kiderítheti, mi történt a NASA által eltalált kisbolygóval
Player
2026-11-19 07:03
Elérte célpontját az Európai Űrügynökség Hera nevű űrszondája, amelynek feladata a NASA korábbi aszteroidaeltérítő kísérletének részletes vizsgálata. A küldetés eredményei a jövőben akár abban is segíthetnek, hogy megvédjük a Földet egy veszélyes kisbolygó becsapódásától.
Újabb fontos állomásához érkezett az emberiség bolygóvédelmi programja: a Hera űrszonda megérkezett a Didymos és a Dimorphos alkotta kettős kisbolygórendszerhez. Az Európai Űrügynökség (ESA) eszköze elsődlegesen abból a célból utazott több mint két éven keresztül, hogy a helyszínen tanulmányozhassa egy korábbi NASA-kísérlet következményeit. Az amerikai űrügynökség 2022-ben szándékosan egy kisbolygónak irányította az egyik űrszondáját, hogy kiderítse, megváltoztatható-e egy ilyen égitest pályája mesterséges ütközéssel.
A 2024 októberében útnak indított Hera november 11-én érte el a Didymos-rendszert. A kettős égitest kisebbik tagja, a nagyjából 150 méter átmérőjű Dimorphos volt az, amelybe négy évvel ezelőtt a NASA DART nevű űreszköze becsapódott.
A DART küldetése sikeresnek bizonyult: a becsapódás következtében a Dimorphosnak a nagyobb Didymos körüli keringési idejét az előzetes számításoknál jóval nagyobb mértékben, körülbelül 33 perccel sikerült lerövidíteni.
A Hera űrszonda már az első felvételeket is elkészítette a kisbolygópárról, amelyeken a nagyobb Didymos felszínének korábban nem látott területei is feltűnnek. A kisebb Dimorphos megfigyelése azonban egyelőre nehezebb feladatnak bizonyult, mivel az első képeken még árnyékban volt, a későbbi felvételeken pedig részben a nagyobb égitest takarásában látszott.
Az ESA november 25-én tervezi nyilvánosságra hozni a két kisbolygóról készült részletesebb felvételeket. Ezekből már arra is következtethetnek a kutatók, hogy milyen változásokat okozott a DART becsapódása a Dimorphos alakjában és felszínén.
A Hera jelenleg körülbelül 25-30 kilométeres távolságból figyeli az égitesteket, a tervek szerint azonban december elején még közelebb kerül hozzájuk. Ekkor mindössze 8-20 kilométer választja majd el a kisbolygóktól. A vizsgálatok egyik legfontosabb célja a Dimorphos pontos alakjának, tömegének és belső felépítésének meghatározása, valamint a NASA szondájának becsapódása után keletkezett nyomok feltérképezése.
Az amerikai űrszonda már igazolta, hogy egy mesterséges ütközéssel valóban módosítható egy kisbolygó pályája, az európai küldetés feladata pedig most az, hogy feltárja, pontosan milyen fizikai folyamatok vezettek ehhez az eredményhez. Ez azért fontos, mert egy valódi veszélyt jelentő aszteroida esetében nem elegendő pusztán tudni, hogy az ütközéses módszer működhet. A kutatóknak azt is pontosan meg kell határozniuk, milyen tömegű űreszközre, mekkora sebességre és milyen időzítésre lenne szükség ahhoz, hogy egy adott égitestet megfelelő mértékben eltérítsenek.
(Forrás: MTI, Űrvilág . Fotó: ESA)