Új társadalmi szerződést sürget az IVSZ
Bitport
2026-11-19 08:00
Hatpontos javaslatcsomaggal bombázza a kormányzatot az IVSZ. Az infokommunikációs piacot képviselő szövetség ebben azokat a területeket definiálta, amelyeken a tagvállalatai szerint a leggyorsabb beavatkozásra van szükség. Nem meglepő módon a kezdeményezés középpontjában a mesterséges intelligencia áll. A javaslatcsomagot bemutató sajtóbeszélgetésen Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke külön kiemelte, hogy Magyarország az EU Digital Decade felmérése szerint az általános digitalizációban is elmarad az EU-s átlagtól, de különösen jelentős a lemaradása a felhőalapú szolgáltatások, a fejlett adatelemzési eszközök és a mesterséges intelligencia üzleti célú integrációjában. A hazai kkv-k MI-használata alig haladja meg a 10 százalékot szemben az EU 20 százalékos átlagával. (A 2026-os jelentésről itt írtunk bővebben .)
Az IVSZ 6 pontja
Vinnai részletesen is ismertette azokat a területeket, amelyeken sürgős beavatkozásra van szükség a magyar gazdaság versenyképességének megőrzéséhez (vagy inkább javításához?). Az első és talán legfontosabb terület, mondta az IVSZ-elnök, hogy a munkaerőt felkészítsük az MI-korszakra. Ez azért különösen nagy kihívás, mert a magyar munkaerő digitális képességei, melyek hiányában nem szerezhető meg a piacképes MI-tudás sem, eleve alacsony szinten vannak. Az építkezést az alapoktól kell kezdeni: haladéktalanul meg kell kezdeni a pedagógusok képzését, de hasonlóan fontos a munkaerő átképzése is. Az IVSZ hosszú távú tervként javasolja az egyéni képzési számla, amolyan "tudás Erzsébet-kártya" bevezetését, egy olyan juttatási csomagot, amely csak önképzésre használható fel.
Bár az alapinfrastruktúra jó, ezen a téren is lát sürgős tennivalót az IVSZ. A vállalkozások számára hozzáférhetővé kell tenni a mesterséges intelligencia használatához szükséges adatokat. Ennek egyik kulcsa, hogy a közszféra minél nagyobb része kerüljön fel szuverén felhőszolgáltatásba.
A harmadik pontként a kkv-k MI-képességének javítását jelöli meg a javaslat. Lehet, hogy a kkv-knál dolgozók használnak valamilyen "shadow AI" megoldást, de ettől még a kkv-k elsöprő többségénél nincs stratégia, mondta az elnök. A javaslat szerint a 2027 végéig tartó EU-s költségvetési ciklusban az MI-fejlesztésekre használható DIMOP Plusz-forrásokból (Digitális Megújulás Operatív Program Plusz) ki lehetne alakítani egy kkv-knak szóló voucherprogramot MI-eszközök használatára. Emellett meg kellene kezdeni a közös ágazati MI-platformok felépítését.
Az IVSZ koncepciójában fontos szerepet kapnak a startupok. A javaslatcsomag szerint a magyar startupos ökoszisztéma egyik nagy gyengesége, hogy az induló vállalkozások nem jutnak el a világpiacra. Ezért az IVSZ szerint korai fázisú indulók helyett azokat a scaleupokat kellene támogatni, melyeknek van erre esélyük. A rendszerbe olyan ösztönzőket kellene építeni, amelyek képesek nagyobb arányban bevonzani erre a piacra a magántőkét. Vinnai egy félmondattal utal arra is, hogy a Tisza-kormány vagyonadó-tervezete nem feltétlenül ennek kedvez.
A gazdaság kulcságazataiban fel kell gyorsítani az MI alkalmazását. Az egészségügyi adatok MI-hasznosítása hatékonyabb egészségügyet eredményezhetne, vagy az értéklánc-alapú "lighthouse" projektek modellt nyújthatnának egy-egy területnek a technológia alkalmazására. Vinnai ugyanakkor hozzátette: akkor is el kellene indítani többéves ágazati MI-programokat, ha azok megtérülése bizonytalan.
Végül, de nem utolsósorban beszélni kell az állam szerepéről. Mint az elnök mondta, a közbeszerzés 4000 milliárd forintos piac, ami méreténél fogva is meghatározza a digitális ágazatot. Az államnak számos eszköze van arra, hogy ezen keresztül támogassa az innovációt. Kiírhat például a startupoknak is lehetőséget adó, innovációbarát közbeszerzéseket, de az MI-alapú digitális ügyintézés vagy intelligens közmű-modernizáció is serkentőleg hatna.
Az új társadalmi szerződés
De mi köze mindennek az új társadalmi szerződéshez? Bálint Viktor, az IVSZ munkaerőpiaci munkacsoportjának társvezetője szerint amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, akkor egy rendkívül komplex problémáról beszélünk. A változások ugyanis egyaránt érintik az egyént, a gazdasági szereplőket, az államot, az EU-t – és persze ott vannak a globális hatások. Kell valamit kezdeni például a mesterséges intelligencia okozta szorongással, valamint a technológia munkaerőpiaci hatásaival.
A technológiai változás gyorsulása miatt a megszerzett tudás mintegy 20 százalékát kellene újratermelni évente. Ez megközelítőleg a munkaerőköltségek kb. 10-13 százalékából oldható meg. A magyar nagyvállalatok azonban mindössze 1 százalékot költenek erre, míg a kkv-k lényegében semmit.
Ennek már rövid távon is súlyos hatásai lehetnek az egyénekre és az államra egyaránt. Bálint Viktor a Váci úti "irodafolyosót" hozta fel példaként. (A kifejezés a G7 gazdasági portál egy 2020-as elemzése nyomán terjedt el a közbeszédben. Az elemzés szerint 2018-ban a Váci úton összpontosult a magyar termelési érték 6,7 százaléka, a munkavállalók 1,5 százaléka és a bérköltség 3,3 százaléka.) Az irodafolyosón egymást érik az ún. SSC-k (Shared Services Center), melyekben az alkalmazottak tevékenysége MI segítségével kiválóan automatizálható. Azaz az SSC-kben dolgozó több mint 100 ezer ember akár egyik napról a másikra is elveszítheti a munkáját.
Becslések szerint egy éven belül 20 százalék annak a valószínűsége, hogy jelentős leépítés lesz, de három éven belül már 50 százalék. Ha meg akarjuk előzni az ebből eredő társadalmi problémákat, új társadalmi szerződés kell az állam, a piaci szereplők és a munkavállalók között, mondta Bálint. Ennek részeként mindenekelőtt azt kell újragondolni, hogy mi a szerepe az oktatásban az államnak, a piacnak és az egyénnek.
Az állam feladata, hogy megteremtse a korszerű közoktatás és felnőttképzés kereteit. A vállalatoknak, amelyek ma nem tekintik stratégiai kérdésnek, befektetésnek a képzést, változtatniuk kell a hozzáállásukon, a munkavállalóknak pedig fel kell ismerniük az önképzés fontosságát.
Ma elsősorban nem digitális eszközökre van szükség, hanem készségre, amely segíti a digitális arzenál használatát. Az ehhez vezető első lépése pedig az, ha a pedagógusokat felkészítjük arra, hogyan adják át ezt a tudást.