Kincsek rejtőztek a somogyi föld mélyén, IV. Béla király ritka ezüstpénze és több mint ezerhétszáz éves római érmék is előkerültek
Promotions
2026-11-19 12:13
Kiváló állapotú középkori ezüstpénzek, több mint ezerhétszáz éves római veretek és még egy kelta nyílhegy is napvilágra került a Rippl-Rónai Múzeum legutóbbi közösségi kutatásain. A Dráva és a Balaton partján végzett terepbejárások egyik legértékesebb darabját ráadásul a csapat eddigi legfiatalabb tagjai, Gréta és Áron szúrták ki a földben.
A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közösségi régészeti programja idén is látványos eredményeket hozott, a legutóbbi két terepbejárás pedig igazi időutazásnak bizonyult. A Dráva menti lelőhelyen a kutatók ismét az időszámításunk szerinti 3. század viharos időszakából, a katonacsászárok korából származó pénzekre bukkantak.
A leletek között szerepel Maximinus Thrax , a történelem legelső katonacsászárának érméje, amelynek hátlapján Salus, az üdvösség és a jólét római istennője jelenik meg. Ugyanerről a területről került elő Trebonianus Gallus ezüstözött verete is, amelyet az egyetértést jelképező Concordia alakja díszít.
Olvass tovább...
Olvass tovább...
A római kor emlékei mellett a magyar középkor is megmutatta magát a kutatás során . A leletanyag egyik legnagyobb szenzációja egy elképesztően jó állapotban megmaradt szlavón dénár , amelyet a tatárjárás idején uralkodó IV. Béla király alatt vertek. Az intézmény beszámolója szerint ezt a ritkaságot nem tapasztalt szakemberek, hanem a múzeum közösségi projektjeinek eddigi legfiatalabb résztvevői, Gréta és Áron fedezték fel.
Olvass tovább...
Olvass tovább...
A magyar tenger partján tartott terepbejárás sem maradt el a várakozásoktól, hiszen itt is felbukkant egy másik, szintén IV. Béla korából származó ezüstpénz. A kutatók ezen a helyszínen több késő római érmét, valamint egykori ruhakapcsoló tűk – úgynevezett fibulák – maradványait is összegyűjtötték, köztük egy kisméretű ezüstpéldány darabját. A változatos leletanyagot kerámia- és római üvegtöredékek, sőt egy sokkal korábbi korszakból származó kelta nyílhegy is gazdagította.
Olvass tovább...
Olvass tovább...
A közösségi régészet az elmúlt években valóságos forradalmat hozott a hazai műemlékvédelemben: a múzeumok regisztrált, képzett önkéntesekkel és fémkeresősökkel közösen járják be a szántóföldeket, hogy megmentsék a felszínhez közeli leleteket, mielőtt a mezőgazdasági gépek végleg megsemmisítenék őket. Az így előkerülő tárgyak komoly történelmi összefüggésekre világítanak rá. Míg a 3. századi katonacsászárok pénzei Pannonia provincia stratégiai szerepéről és a folyamatos határmenti mozgásokról árulkodnak, addig IV. Béla szlavón dénárai a tatárjárás utáni újjáépítés egyik legstabilabb, magas ezüsttartalmú és egész Közép-Európában keresett fizetőeszközei voltak.
( via )