← Vissza

● news.bsdnet.hu

Eltűnhetnek a szőlőültetvények? Már tízezrével számolják fel őket Európában

Agroinform 2026-11-19 13:06
A legfrissebb szüretre vonatkozó becslések rávilágítanak arra, hogy az ágazat egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között kénytelen boldogulni, miközben alkalmazkodnia kell a fogyasztási szokásokban bekövetkező mélyreható változásokhoz. Ezek a változások újrafogalmazzák az európai szőlőtermesztés jövőjét. Az európai borágazat a 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a bor- és musttermelés becsült mennyiségét 133,6 millió hektoliterre (Mhl) becsüli – az adatot szolgáltató 14 tagország által küldött információk alapján –, ami a korábbi szürethez képest becslések szerint 4%-os csökkenést jelent, és körülbelül 8%-kal alacsonyabb az elmúlt öt gazdasági év átlagánál. Az adatok megerősítik az európai bortermelés fokozatos csökkenésének folytatódását, ami egyrészt az egyre nagyobb éghajlati ingadozásokat, másrészt a mélyreható piaci kiigazításokat tükrözi. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozó előzetes becslések alapján az uniós bor- és musttermelés 133,6 millió hektoliterre tehető (14 tagország által küldött adatok alapján), szemben az előző évi 139,2 millió hektoliterrel. A jelenlegi mennyiség az elmúlt öt gazdasági év 145 millió hektoliteres átlagától is jelentősen elmarad. Az európai bortermelés 2020/21 óta általánosságban csökkenő tendenciát mutat, miközben az éghajlati bizonytalanság egyre meghatározóbb tényezővé válik a szőlőtermesztésben. Az idei szüret során az Európai Unió számos bortermelő régiójában aszály, elhúzódó hőhullámok, tavaszi fagyok és jégesők okoztak károkat. A kedvezőtlen időjárás nemcsak a termés mennyiségét, hanem egyes térségekben a szőlőszemek méretét és a mustkihozatalt is befolyásolta. A három legnagyobb bortermelő, Olaszország, Spanyolország és Franciaország együttesen az uniós termelés mintegy 82 százalékát adja, 30, 27, illetve 25 százalékos részesedéssel . Olaszországban 41,1 millió hektoliteres termést várnak, ami 7,6 százalékos visszaesés az előző évhez képest, és közel 10 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Különösen az ország déli régióit sújtotta a szárazság és a hőhullámok hatása, Szicília és Abruzzo tartományban jelentős terméscsökkenést regisztráltak. Franciaországban a termelés várhatóan 33,9 millió hektoliter lesz, ami 2,1 százalékkal kevesebb az előző évinél, és 15,5 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. A tartós aszály, a hőstressz és a szőlőültetvények területének csökkenése egyaránt hozzájárul a visszaeséshez. Franciaországban a szerkezeti alkalmazkodás részeként 2026-ban mintegy 20 ezer hektár szőlőültetvény kivágását tervezik; 2024 óta már körülbelül 40 ezer hektár felszámolása történt meg. Spanyolország a jelentős termelőországok közül a kevés kivétel egyike: a termelés várhatóan 34,5 millió hektoliterre emelkedik, ami 3,7 százalékos növekedés az előző évhez képest. A vízhiány és a kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok ellenére a szőlő minősége várhatóan kiváló lesz. A termelőket ugyanakkor a belföldi fogyasztás 8 százalékos visszaesése és az export gyengülése is sújtja, ami különösen a vörösborok esetében eredményez árcsökkenést és jövedelmezőségi problémákat. A Copa-Cogeca értékelése szerint az ágazat problémái nem kizárólag a termelési oldalon jelentkeznek. A globális borfogyasztás becsült mennyisége 221 millió hektoliterre csökkent, ami több mint 30 éve nem tapasztalt alacsony szint. Az 1996 és 2007 közötti növekedési időszakot követően a fogyasztás 2017-ig viszonylag stabil maradt, majd tartós csökkenésnek indult. A visszaesés 2022 óta jelentősen felgyorsult, mind az Európai Unióban, mind a legfontosabb harmadik országbeli piacokon. Az EU részesedése a globális borfogyasztásból a 2000-ben mért közel 60 százalékról napjainkra mintegy 48 százalékra mérséklődött. A kereslet csökkenése közvetlenül érinti a teljes borpiaci értékláncot: a kereskedelmi mennyiségek és az árak egyaránt lefelé mozdultak. Különösen a vörös- és rozéborok piaca került nyomás alá, míg az alapborok esetében tapasztalták a legnagyobb visszaesést. Bár egyes új piacokon továbbra is mutatkoznak növekedési lehetőségek, ezek egyelőre nem képesek ellensúlyozni a hagyományos borfogyasztó országokban tapasztalható keresletcsökkenést. A külkereskedelmi adatok szintén az ágazat nehéz helyzetét tükrözik. A 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között i tizenkét hónapban az EU-n kívüli piacokra irányuló borexport értéke 6,8 százalékkal, 15,4 milliárd euróra csökkent , miközben a kivitt mennyiség 3,3 százalékkal, 27,5 millió hektoliterre mérséklődött. A legtöbb borkategória exportja visszaesett: az OBT-boroké 7,6 százalékkal, a fajtaboroké 6,7 százalékkal, az OGA-boroké pedig 4,9 százalékkal csökkent. A csomagolási formátumok közül kizárólag a hordós borok és a bag-in-box kiszerelésű termékek mutattak növekedést, előbbiek exportja 5, utóbbiaké 3,4 százalékkal bővült. Ezzel szemben a palackozott borok kivitele 7,5 százalékkal, a habzóboroké 6,2 százalékkal esett vissza. A legfontosabb exportpiacok közül az Egyesült Államokba irányuló kivitel 15,3 százalékkal csökkent, míg Kanada esetében 11, Svájcnál 9,2, az Egyesült Királyságnál pedig 3,9 százalékos visszaesést mértek. A kevés pozitív példák közé tartozik Oroszország, ahol 17,5 százalékkal, valamint Hongkong, ahol 10,9 százalékkal nőtt az EU-borok exportja. Az unión belüli kereskedelem szintén gyengült: az értékesítés összértéke 9,8 százalékkal, a kereskedelmi mennyiség pedig 13,4 százalékkal csökkent, miközben az átlagos egységárak tovább emelkedtek. Fotó: pexels.com A nagyobb bortermelő országok mellett a többi tagállamban is jelentős különbségek mutatkoznak. Portugáliában a termelés várhatóan 6,7 millió hektoliter lesz, ami közel 12 százalékos növekedés az előző évhez képest, ugyanakkor az ötéves átlagtól még mindig elmarad. A szélsőséges hőhullámok és az egyenetlen csapadékeloszlás ellenére a szőlőültetvények állapota általában kedvező maradt, a termelők pedig jó minőségű, megfelelő érettségű és koncentrációjú szőlőről számoltak be. A növekvő készletek és a csökkenő export azonban továbbra is problémát jelentenek. Németországban mintegy 7,3 millió hektoliteres terméssel számolnak, ami 3,3 százalékos visszaesés. A piaci helyzetet a gyenge kereslet és a csökkenő hordósbor-árak nehezítik: 2026 harmadik negyedévében az értékesítési mennyiség 10,2, az árbevétel pedig 10,3 százalékkal csökkent. A piaci nehézségek kezelésére szőlőültetvények felszámolásával és lepárlással kapcsolatos válságintézkedéseket is bevezettek. Ausztriában különösen súlyos terméscsökkenés várható. A becsült 1,74 millió hektoliteres mennyiség több mint 32 százalékkal marad el az előző évitől, és 26 százalékkal az ötéves átlagtól. A hőség és az aszály korai szüretet, kisebb szőlőszemeket és alacsonyabb mustkihozatalt eredményezett. A termelési nehézségek mellett a fogyasztás is csökken: a 2024/25-ös gazdasági évben az osztrák borfogyasztás 1,2 százalékkal, 2,35 millió hektoliterre mérséklődött, az egy főre jutó fogyasztás pedig 25,5 liter volt. Romániában ezzel szemben az EU egyik legnagyobb termelésnövekedését várják : a 4,57 millió hektoliteres becsült mennyiség 32,4 százalékkal haladja meg az előző évit. Szlovéniában szintén jelentős fellendülés következhet, a termelés várhatóan eléri az 1,07 millió hektolitert, ami 121 százalékos növekedés, és országos rekordot jelent. Görögországban mérsékelt, 1,3 százalékos bővülés várható, ugyanakkor az aszály, a jégeső és a tavaszi fagyok ott is károkat okoztak. Csehországban a termelés 24 százalékos, Horvátországban 29 százalékos, Szlovákiában pedig közel 35 százalékos csökkenése várható. Ezekben az országokban az aszály, a hőstressz és a tavaszi fagyok egyaránt kedvezőtlenül befolyásolták a szőlőültetvényeket. A magyar borágazatot különösen súlyosan érintették a tavaszi fagyok. A Copa-Cogeca adatai szerint közel 20 ezer hektár szőlőültetvény szenvedett károkat, a 2026/27-es gazdasági évben pedig mintegy 30 százalékos termeléscsökkenés várható. A termelési nehézségeket tovább súlyosbítja, hogy a hazai borpiacon magasak a készletszintek, miközben az export jelentősen visszaesett. A közép-európai régió több országában is hasonló problémák jelentkeznek, különösen a szélsőséges időjárásból eredő terméskiesés miatt. A magyar ágazat számára így egyszerre jelent kihívást a kisebb termésmennyiség és a kedvezőtlen piaci környezet. Luca Rigotti, a Copa-Cogeca borral foglalkozó munkacsoportjának elnöke szerint az európai bortermelők egyre összetettebb kihívásokkal szembesülnek. Az éghajlati bizonytalanságok mellett a geopolitikai konfliktusok és feszültségek miatt emelkedő termelési költségek, a borfogyasztás strukturális csökkenése, valamint az új kereskedelmi és piacra jutási akadályok együttesen gyakorolnak nyomást az ágazatra. Rigotti ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai borágazat korábban is bizonyította alkalmazkodóképességét és ellenálló képességét. A jövő biztosításához az innovációba, a fenntarthatóságba és a minőség népszerűsítésébe történő beruházásokat, a kínálat diverzifikálását, új exportpiacok feltárását, valamint a fogyasztókkal, különösen a fiatalabb generációkkal való kapcsolat megerősítését tartja szükségesnek. A Copa-Cogeca álláspontja szerint az ágazat hosszú távú fenntarthatóságához elengedhetetlen, hogy a bortermelők megfelelő támogatást kapjanak az éghajlati és piaci változásokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint hozzáférjenek a hatékony piacirányítási eszközökhöz. A szervezet szerint ezek a feltételek alapvető fontosságúak Európa egyik meghatározó mezőgazdasági ágazatának jövője szempontjából. Forrás: Copa-Cogeca – NAK Külkapcsolati Iroda / dr. Hancsók Szabolcs Indexkép: pexels.com
Eredeti cikk megtekintése →