● news.bsdnet.hu

Laj Csing-tö tajvani elnök az Afrika déli részén található Szváziföldre tervezett látogatni, hogy megerősítse a kapcsolatokat az országgal. Ahogy azt sejteni lehetett, a vizit körüli dolgok nem alakultak túl egyszerűen, mivelKína igyekezett minden lehetséges módszert bevetni, hogy megakadályozza az utazást.A szigetnek egyetlen diplomáciai szövetségese van a kontinensen, ráadásul Afrikában Kína rendkívül erős pozíciókat szerzett, főleg a 2013-ban induló Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) befektetései után. Nem mindenütt aratott ez osztatlan sikert, sokan a modern gyarmatosítás iskolapéldájának tekintik a gyakorlatot, de az tény, hogy a kormányok többsége szoros kapcsolatot ápol Pekinggel. Ennek köszönhetően a partnereire igyekezett nyomást gyakorolni a keleti nagyhatalom, hogy ne engedjék a légterükön az érkező tajvani elnök gépét. Sokáig úgy tűnt, hogy Kína elérte a célját, elmarad Laj Csing-tö útja, áma látogatás mégis megvalósult.Anélkül, hogy eleinte részleteket árultak volna el, kijelentették, hogy erre „diplomáciai és nemzetbiztonsági csapatok napokig tartó gondos előkészületeit” követően került sor. Az csak később derült ki, miképp jutott el Szváziföldre a tajvani elnök, de sokatmondó, hogy a felbukkanása meglepetést okozott. Nem véletlen, hogy a nagy rivális, Kína éppen ezt igyekezett hangsúlyozni kritikájában, szerinte„bohózat” volt az egész, ami nagyon hasonlított egy „potyautas stílusú menekülésre”.A nehézségek ellenére Lait Russell Dlamini, Szváziföld miniszterelnöke látványosan fogadta a politikust, akivel küldöttség is ment. A dél-afrikai ország jelentőségét mutatja, hogy az elmúlt időszakban minden egyes megválasztott tajvani vezető ellátogatott ide. A feszült helyzetet ugyanakkor mutatta, hogy most mindkét kormány titkolta a közelgő látogatást. Taiwan has a right to engage with the world and no ‌country can stop that, President Lai Ching-te told Eswatini's king after he arrived for a surprise trip that Taipei says Beijing tried to stop, as China called him a 'rat' https://t.co/JRlVgxM5tx pic.twitter.com/lDBSHOELephttps://t.co/JRlVgxM5tx Tajvan az Egyesült Államok és sok más ország megbízható és rátermett partnere és a világméretű kapcsolatai jelentős előnyökkel járnak ezen országok, köztük Szváziföld polgárai számára – jelentette ki a tajvani szóvivő. Az utazást korábbra tervezték, Szváziföld királyának, III. Mszváti trónra lépésének negyvenedik évfordulójára, április 22. és 26. között. A repülőút ugyanakkor nehézségekbe ütközött, mivel – Peking hathatós nyomására – számos ország elzárta a légterét a tajvani elnök gép előtt. A megbeszélések során Mbabane és Tajpej az együttműködési lehetőségekről tárgyalt olyan kiemelt területeken, mint a gazdaság, mezőgazdaság vagy az oktatás. Szváziföld a világ legszegényebb országai közé tartozik, ezértkulcsfontosságú számára, hogy olyan fejlett partnerekkel építsen ki stabil kapcsolatokat, mint Tajvan. Diplomáciai fronton a pekingi kormányezzel kisebb vereséget könyvelhetett el, ugyanakkor ez nem jelenti, hogy aggódnia kellene.Kína és Tajvan között már évtizedek óta tart a versengés, hogy ki tud maga mellé több „barátot” állítani, vagyis melyik vezetést ismerik el többen hivatalosan. Arra nincs mód, hogy valaki a „békés kompromisszum” jegyében mindkét kormányt elismerje, ezt ugyanis a pekingi vezetés nem fogadja el, mivelellenkezik az „egy Kína” politikai elvvel.Ennek lényege, hogy csak egy, egységes kínai hatalom létezik szerintük, ennek pedig Tajvan is az elidegeníthetetlen része. A Népköztársaság ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy egyetlen államszervezeten belül több politikai rendszer működjön párhuzamosan, ez az „egy ország – két rendszer” elv. Lényege, hogy a legfőbb irányítás Peking kezében lenne, deaz olyan, demokratikusabb berendezkedésű területek, mint Hongkong és Tajvan jelentős önállóságot gyakorolhatnak. 5 years ago today - 9 JUN 2019June 9th is the 5 anniversary of 1 million people protest. It was also the beginning of the Anti-Extradition bill movement. After 5 years, who is still here to support Hong Kong?#AntiExtradition5thAnniversary #antiELAB #hongkong pic.twitter.com/Jm3x5CkR56https://twitter.com/hashtag/AntiExtradition5thAnniversary?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw Tajvant ez az ígéret nem győzte meg a csatlakozásról, ebben pedig nagy szerepe volt a hongkongi példának. A dél-kínai partok közelében fekvő apró félsziget és kisebb sziget ugyanis különböző jogállásokban egészen 1997-ig brit felügyelet alatt maradt. London ekkor elhagyta a területet, Peking vette át az irányítást, ám Hongkong különleges közigazgatási területi státuszának egészen 2047-ig fenn kellett maradnia a megállapodás értelmében. A helyzet 2019-ben változott meg drasztikusan, amikorPeking a helyi kiadatási törvényt kívánta egyoldalúan módosítani.A bejelentés következtében tüntetéssorozat robbant ki, a javaslat visszavonását követelték, ezeket a Népköztársaság „zavargásoknak” minősítette. Az események erőszakba torkolltak, sokan pedig úgy vélték, hogy ezzel Kína felrúgta az egyezséget és agresszívan átvette az irányítást. Tajvanban ezt intő példának vették, ezzel a Pekingtől távolságtartó politikát hirdető Demokratikus Progresszív Párt (DPP) vezetője, Caj Jin-ven pedig elsöprő győzelmet aratott a 2020-as választásokon. A helyzet tehát most az, hogy a polgárháború 1949-es lezárását követően létezik „két Kína”, a szárazföldi területeken a világ egyik legerősebb hatalmává erősödő Kínai Népköztársaság (vagyis Kína), valamint egy nagyjából Dunántúl méretű szigeten a Kínai Köztársaság (vagyis Tajvan). A két kormány az első pillanattól fogva versenyzik egymással, hogy melyiket ismeri el hivatalosan több ország. Eleinte nem volt egyértelmű a kimenetel, ám az 1980-as évektől berobbanó kínai gazdasági növekedés 2026-ra egyértelmű helyzetet eredményezett: Tajvant mindössze alig egy tucat kisállam támogatja, többnyire a csendes-óceáni szigetvilágban, vagy a karibi térségben. Pekingigyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy minél több országot állítson a saját oldalára.Mivel apró országokról van szó, ezért gyakran erre nincs is különösebben nagy erőfeszítésre szüksége: néhány tucat millió dolláros támogatás és beruházás már döntő tud lenni néhány helyen. Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Tajvan szintén törekszik a kapcsolatai megtartására, valamint a háttérben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása is felbukkan. A keleti nagyhatalom más módon is igyekszik nyomást gyakorolni, például Afrika összes országával szemben eltörölte a vámokat, kivéve Szváziföldet. JUST IN:China has begun a zero-tariff policy on imports from all 53 African countries, granting duty-free access to goods, while Eswatini is excluded because it recognizes Taiwan. pic.twitter.com/yDAbzyIkimhttps://t.co/yDAbzyIkim Kína célja világos: diplomáciai szempontból teljesen elszigetelni Tajvant, ezzel lényegében nemzetközi jogi precedenst kieszközölve, hogy a sajátjának követelhesse a tajpeji kormány által ellenőrzött területeket. Annak ellenére, hogy a hivatalosan Tajvant elismerő kormányok száma lecsökkent, az nem jelenti, hogy a szigetnek mindössze ennyi kapcsolata lenne a globális színtér szereplői felé. A chipgyártó nagyhatalom a világgazdaságban betöltött szerepe nyomán kulcsszereplő a modern elektronikai eszközök gyártásában, ezértszinte mindenki keresi az együttműködés lehetőségét Tajpejjel.Csak nem hivatalos formában. Különböző intézeteken, társaságokon keresztül lényegében „árnyékdiplomáciát” folytatnak, ezek vezetői amolyan nagykövetként vagy konzulként értelmezhetőek a feladatukat tekintve. A mostani, tajvani-szváziföldi találkozót követően azonnal megindultak az egymásnak szögesen ellentmondó kommunikációs értelmezések. A távol-keleti szigeten arról beszéltek, hogy az út még visszafelé is kihívásokat hozott, kitérőket kellett tenni, emiattösszesen 13 ezer kilométeres menet kerekedett belőle, amit megszakítás nélkül kellett megtenni.Az elnököt szállító Airbus A340-300-as repülőgép a normál esetben javasolt útvonal helyett dél felé indult meg, hogy kikerülje a Seychelle-szigeteket, Madagaszkárt és Mauritiust is, mivel ezek az országok lezárták a repterüket a gép előtt. ️ Eswatini government returning Taiwan's leader after he sneaked in Africa 'hidden' in this plane.On the return trip, plane was not allowed to fly over Madagascar.️ A340 reg 3DC-SDF https://t.co/LIaI2etLJK pic.twitter.com/dv4EO5SEpWhttps://t.co/LIaI2etLJK Később az is világossá vált, hogy a beutazás egy „szövetséges” repülőgép igénybevételével volt lehetséges (nem árulták el pontosan, honnan származott a gép). A hagyományos repülésügyi gyakorlatokat is megtörték a siker miatt, ugyanismár csak a megérkezést követőentettekbejelentést a leszállásról.Ez egyébként nem teljesen ismeretlen, olyan globális vezetők is alkalmazták korábban, mint Joe Biden vagy Barack Obama egykori amerikai elnökök, de az Egyesült Államok jelenlegi vezetője, Donald Trump is alkalmazza, amikor kockázatos utazást tesz (például problémás terület felett repül). Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utazásai esetében visszatérően „baráti” repülőgépeket használnak. A gyakorlat a jövőben elterjedhet, mivel így könnyebben kijátszható a kínai nyomás. A kínai külügyminisztérium ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a DPP „megvásárolja a hűséget”, valamint szerintük ez „nem változtat azon a tényen, hogy Tajvan Kína része”. Szváziföldet sem felejtették ki, szerintük a kis afrikai országnak „tisztán kellene látnia a történelmet”, valamint felszólították, hogy„ne húzzon ki gesztenyét a tűzből egy maroknyi »tajvani függetlenség« híveként küzdő szeparatista érdekében”. Laj Csig-tö utazása komoly titkosszolgálati versenyfutáshoz vezetett Tajvan és Kína között, ami jelzi, hogy a jövőbenPeking igyekszik fizikailag is elszigetelni a tajpeji vezetőt.A korábbi, más rangos politikai személyek által már alkalmazott gyakorlatok segítségével sikerült kicselezni a keleti nagyhatalmat, ugyanakkor az eset miatt félő, hogy az eddigieknél is durvább eszközök jöhetnek. Nem kizárt, hogy általánossá válik, hogy a tajpeji politikai elit tagjai csak titokban, légtérzárakat kerülgetve tudnak majd utazni, ami egyáltalán nem számít normálisnak. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: aviation-images.com