← Vissza

● news.bsdnet.hu

Döbbenetes magyar kutatás: már a 10 éves gyerekek helyett is „más” írja a házi feladatot

Mediapiac 2026-11-20 06:20
A magyar diákok 95,1 százaléka használt már mesterséges intelligenciát tanuláshoz, és tízből kilencen találkoztak hibás válasszal is. Ennek ellenére mindössze 41,9 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a kapott információkat. A Jójegy közel háromezer fiatal bevonásával készült kutatásából az is kiderült, hogy már a legfiatalabbak jelentős része is az AI-ra bízza a házi feladatát. A mesterséges intelligencia mára a magyar diákok tanulásának egyik meghatározó eszközévé vált – derül ki a Jójegy oktatási startup online kérdőíves kutatásából. A felmérés fő mintáját 2724, 10 és 20 év közötti, nappali tagozatos magyarországi diák válaszai adják. A megkérdezettek 95,1 százaléka használt már valamilyen AI-eszközt tanuláshoz vagy iskolai feladatokhoz, 48,5 százalékuk pedig hetente többször vagy naponta veszi igénybe a technológiát. A diákok leggyakrabban a nehezen érthető tananyag elmagyarázására használják a mesterséges intelligenciát: ezt a válaszadók 72,6 százaléka jelölte meg. Összefoglalók és vázlatok készítéséhez 55,4 százalékuk kér segítséget. Ugyanakkor 53,6 százalékuk már a házi feladatát is megíratja az AI-val, 34,6 százalékuk pedig beadandók elkészítésére használja. Az AI-t használó tanulók 62,3 százaléka legalább az egyik feladattípust a mesterséges intelligenciára bízza. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a jelenség már a legfiatalabb korosztályban is elterjedt. „A 10–12 éves válaszadók 73,3 százaléka már íratja a házi feladatot vagy a beadandót AI-eszközzel, és csak 34,8 százalékuk ellenőriz rendszeresen. A 19–20 éveseknél ugyanez 50,9 százalék és 54,7 százalék” – emelte ki Mester Márk, a Jójegy társalapítója. A tantárgyak közül leggyakrabban a matematikához kérnek segítséget a diákok, 58,9 százalékuk használja erre a technológiát. A történelmet 52,4 százalékos aránnyal említették. Az AI-eszközök közül egyértelműen a ChatGPT a legnépszerűbb, amelyet az AI-t használó válaszadók 88,1 százaléka vesz igénybe. A Google Gemini 58,8 százalékos aránnyal követi, míg a kifejezetten tanulásra fejlesztett alkalmazásokat mindössze 24,7 százalékuk használja. A kutatás egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy a diákok jelentős része kritika nélkül használja fel a mesterséges intelligencia által előállított tartalmakat. Miközben tízből kilenc válaszadó találkozott már hibás vagy félrevezető AI-válasszal, mindössze 41,9 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a kapott információkat. „Bár a legtöbben a megértéshez hívják segítségül a mesterséges intelligenciát, a diákok 25,5 százaléka akkor is felhasználja az AI válaszát, ha nem is érti. Sőt, a 10–12 éveseknél ez az arány eléri a 34,5 százalékot. Ez azért is kockázatos, mert majdnem mindenki kapott már hibás vagy félrevezető választ” – figyelmeztetett Mester Márk. A problémát tovább súlyosbíthatja, hogy az iskolák jelentős részében a diákok nem ismernek egyértelmű szabályokat a mesterséges intelligencia alkalmazására. A válaszadók 64,8 százaléka szerint nincsenek ilyen előírások az intézményében, vagy legalábbis nem tud róluk. Mindössze 23,4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ismeri iskolája AI-használatra vonatkozó szabályait. A kutatás szerint azokban az intézményekben, ahol a diákok tisztában vannak az előírásokkal, jellemzően ritkábban íratják meg a feladataikat mesterséges intelligenciával, és gyakrabban ellenőrzik a kapott válaszokat. A kutatók négy jellegzetes csoportot különítettek el a mesterséges intelligenciát használó fiatalok között. A „tudatos tanulók ” aránya 29,9 százalék, a „kényelmi kiszervezőké” 25,1 százalék, az „alkalmi használóké” 24,5 százalék, míg a „lelkes mindenhasználók” a válaszadók 20,5 százalékát teszik ki. A felmérés összegzése szerint a legnagyobb veszélyt nem feltétlenül maga a mesterséges intelligencia használata jelenti, hanem az, ha a diákok ellenőrzés és valódi megértés nélkül bízzák rá a tanulási feladatokat. Ez különösen a fiatalabb korosztályban és a magukat gyengébb tanulónak tartók körében jelenthet problémát. A Jójegy szerint ezért egyre fontosabb szerep juthat a pedagógusok által ellenőrzött, megbízható digitális tananyagoknak és az olyan oktatási platformoknak, amelyek nem egyszerűen elkészítik a feladatokat a diákok helyett, hanem a tanulást és a megértést segítik. „A Jójegy felméréséből is látszik, hogy a diákok 72,6 százaléka magyarázatot, 45,3 százaléka pedig gyakorló feladatokat kér az AI-tól. Az általános célú, de sok esetben bizonytalan AI-eszközök mellett ezért különösen fontosak lehetnek tehát azok a digitális tanulási platformok, amelyek szaktanárok által ellenőrzött tananyagokra és megfelelő szakmai alapokra épülnek” – hangsúlyozta Mester Márk. Forrás: Jójegy – KRPR.hu, 2026. november 19-i közlemény.
Eredeti cikk megtekintése →