Döbbenetes tempóban változnak az emberiség szokásai – Ez kezd lenni az új út a hírekhez
Mediapiac
2026-11-20 07:00
Bár a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet játszik az információkeresésben, az emberek többsége továbbra sem szeretné, ha a híreket gépek állítanák elő. Egy kilenc országra kiterjedő nemzetközi kutatás szerint az AI használata rohamosan terjed, a mesterséges intelligenciával készített újságírói tartalmakat azonban változatlanul bizalmatlanság övezi.
Egyre többen fordulnak a ChatGPT-hez és más mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatásokhoz, amikor információra van szükségük, de a hírek előállítását továbbra is inkább emberekre bíznák. Ez derül ki az Oxfordi Egyetem Reuters Institute for the Study of Journalism kutatóintézetének új, kilenc országban végzett felméréséből, amelynek eredményeit Felix M. Simon kutató ismertette a Nieman Journalism Lab oldalán.
Abban a hat országban, ahol korábbi összehasonlító adatok is rendelkezésre állnak, a megkérdezettek 51 százaléka már hetente használ olyan társalgási AI-rendszereket, mint a ChatGPT, a Claude vagy a Gemini. Az Egyesült Államokban ez az arány 49 százalék. A technológia amerikai elterjedése a kutatók szerint még az okostelefonok és az internet korábbi térhódításának ütemét is meghaladja.
A mesterséges intelligencia ráadásul már azok életében is jelen van, akik nem feltétlenül keresik tudatosan ezeket a szolgáltatásokat. A válaszadók átlagosan 57 százaléka találkozott az előző héten AI által generált válaszokkal vagy összefoglalókkal, elsősorban a Google és a Bing keresőfelületein. A kilenc országban megkérdezettek 24 százaléka látott olyan tartalmat, amelyen feltüntették, hogy mesterséges intelligenciával készült, míg 20 százalékuk találkozott AI által készített, pontokba szedett hírösszefoglalóval.
Míg 2024-ben a válaszadók mindössze 11 százaléka használt mesterséges intelligenciát információszerzésre, 2025-ben már 24 százalékuk, 2026-ban pedig 38 százalékuk. A kutatás szerint a felhasználók elsősorban témák feltérképezésére, konkrét kérdések megválaszolására és tanácsok kérésére használják ezeket a rendszereket. Kifejezetten hírfogyasztásra ugyanakkor még mindig viszonylag kevesen alkalmazzák az AI-t: arányuk két év alatt 3 százalékról 9 százalékra emelkedett.
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia sikerének legfontosabb oka nem feltétlenül a megbízhatóság, hanem a kényelem. A felhasználók 64 százaléka azért fordul ezekhez a rendszerekhez, mert gyorsabban és egyszerűbben jut válaszokhoz, 56 százalékuk pedig a természetes nyelven történő kommunikáció lehetőségét értékeli. Mindössze 21 százalékuk gondolja úgy, hogy az AI más forrásoknál megbízhatóbb információt szolgáltat. Simon a jelenséget úgy írja le, hogy az emberek a mesterséges intelligenciát elsősorban az információszerzés akadályait csökkentő eszközként használják.
Miközben azonban a mesterséges intelligencia egyre népszerűbb információforrás, az újságírásban történő alkalmazásával kapcsolatban továbbra is erősek a fenntartások. A kilenc országban megkérdezetteknek átlagosan mindössze 12 százaléka érzi elfogadhatónak, ha egy hírt teljes egészében mesterséges intelligencia készít. Az arány akkor is csupán 19 százalékra emelkedik, ha a tartalom előállításában bizonyos emberi ellenőrzés is szerepet kap.
A válaszadók ezeknél a műfajoknál még kevésbé fogadják el a mesterséges intelligencia alkalmazását, mint a hagyományos híreknél. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a közönség a véleményformáló tartalmaktól különösen erősen elvárja az emberi gondolkodást és személyes állásfoglalást. Az AI által készített hírekkel kapcsolatos ellenérzések ráadásul 2024 óta alig változtak.
A kutatás ugyanakkor egy látszólagos ellentmondásra is rámutat. Azok, akik már használják a mesterséges intelligenciát, viszonylag nagy arányban bíznak a kapott válaszokban. A tényszerű kérdésekre adott AI-válaszokat a felhasználók 75 százaléka tartja megbízhatónak, tanácsadás esetében ez az arány 76 százalék, míg a hírekkel kapcsolatos válaszoknál 72 százalék. Vagyis a mesterséges intelligenciával történő információkeresés elfogadottsága lényegesen magasabb, mint az AI által önállóan készített újságírói tartalmaké.
A változás komoly kihívás elé állíthatja a hagyományos hírportálokat és a nagy technológiai vállalatokat is. A kutatók szerint ugyanis az AI nemcsak a híroldalak látogatottságát veszélyeztetheti, hanem a hagyományos internetes keresők használatát is visszaszoríthatja. Ha a felhasználók egyetlen kérdéssel közvetlen választ kapnak, egyre kevésbé érzik szükségét annak, hogy különböző weboldalakat keressenek fel. Ez a kiadók számára az olvasók elérését, a márkák láthatóságát és a hirdetési bevételek megszerzését egyaránt megnehezítheti.
Felix M. Simon a kutatás tanulságait összegezve arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia terjedése alapvetően átalakíthatja az információs környezetet. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása szerint az emberek sok esetben már megelégszenek az AI által kínált, megfelelőnek tűnő válaszokkal, ahelyett hogy felkutatnák a lehető legjobb információforrást. A szerző ugyanakkor hangsúlyozza: „A közönség továbbra is szkeptikus a mesterséges intelligencia hírekben történő alkalmazásával kapcsolatban.”
A hírszerkesztőségek számára ezért nemcsak az jelenti a kihívást, miként használják az új technológiát, hanem az is, hogyan tudják meggyőzni olvasóikat annak valódi előnyeiről.
Forrás: Nieman Journalism Lab , Felix M. Simon, a Reuters Institute „Generative AI and News Report 2026” című kutatása alapján.
Médiapiac kommentár:
A Reuters Institute kutatásának egyik legfontosabb médiapiaci tanulsága, hogy a mesterséges intelligencia nem feltétlenül az újságírók munkáját veszi át, hanem egyre inkább az olvasók és a hírek közé áll. Korábban az emberek jellemzően a Google keresőjén keresztül jutottak el a hírportálokhoz, ahol elolvasták a cikkeket, és ezzel látogatottságot, illetve reklámbevételt generáltak. Ez kezd visszaesni. Igen, ez mínusz 30 és 40 százalék. ( A Reuters Institute egy másik jelentése szerint a Chartbeat által vizsgált több mint 2500 weboldalon a Google organikus keresési forgalma 33 százalékkal csökkent 2024 novembere és 2025 novembere között. Az Egyesült Államokban a visszaesés 38 százalék volt. )
Az AI azonban alapvetően megváltoztathatja ezt a folyamatot. Ha valaki a ChatGPT-től vagy más AI-szolgáltatástól kérdez egy aktuális eseményről, a rendszer több forrásból összeállíthat egy választ, anélkül hogy a felhasználónak egyetlen hírportált is meg kellene nyitnia. Így előállhat az a helyzet, hogy az újságírók végzik el az információgyűjtést, az ellenőrzést és a tartalom előállítását, de az ebből származó látogatottság és bevétel egy része már nem a kiadóknál jelentkezik.
A Reuters Institute 2026-os Digital News Reportja szerint az AI-chatbotokat hírfogyasztásra használók 42 százaléka állította, hogy mindig vagy gyakran átkattint az eredeti hírforrásokra. Ez önbevalláson alapuló arány, nem tényleges kattintásmérés, de azt jelzi, hogy az AI nem feltétlenül zárja el teljesen az olvasók útját a híroldalakhoz
A kutatás különösen érdekes ellentmondásra világít rá: miközben egyre többen használják a mesterséges intelligenciát információkeresésre, a többség továbbra sem szeretné, ha magukat a híreket is gépek készítenék. Vagyis az emberi újságírás iránti igény megmarad, de a hírfogyasztás útvonala átalakul. Ez új kihívás elé állítja a médiavállalatokat. A hagyományos keresőoptimalizálás, vagyis a SEO és a Google Discover mellett egyre fontosabbá válhat az úgynevezett AI-láthatóság. Ez azt jelenti, hogy a kiadóknak arra is figyelniük kell, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek megtalálják, megfelelően értelmezzék és lehetőség szerint forrásként hivatkozzák a cikkeiket.
Különösen felértékelődhetnek az eredeti információk, az exkluzív interjúk, a saját kutatások és a hiteles szakmai tartalmak. Ugyanakkor az AI általi hivatkozás önmagában még nem garantál látogatottságot vagy reklámbevételt. A médiaipar egyik legnagyobb jövőbeli kérdése ezért az lehet, hogyan tudják a kiadók gazdaságilag is hasznosítani azokat az információkat, amelyekre az AI-rendszerek válaszai épülnek. M íg korábban a hírportálok elsősorban az olvasók kattintásaiért versenyeztek, a jövőben egyre inkább azért is versenyezniük kell, hogy a mesterséges intelligencia az ő tartalmaikat tekintse releváns forrásnak. (Hazafi Zsolt)