Ki vezeti a gazdaságokat tíz év múlva? Az agráregyetemek már készülnek
Agroinform
2026-11-20 08:05
Drónok, szenzorok, robotok és mesterséges intelligencia alakítják át a mezőgazdaságot, miközben egyre sürgetőbb a generációváltás és az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Milyen diplomával lehet ebben a környezetben boldogulni, és hogyan készítik fel a hallgatókat az egyetemek a folyamatosan változó feladatokra? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Agroinform „Jövőálló tudás: Agráregyetemek élő, online bemutatkozása” című konferenciája, amelyen négy felsőoktatási intézmény mutatta be képzéseit, kutatásait és szakmai közösségét. A moderátor ezúttal Pájtli Péter volt.
Az Agroinform online rendezvénye ezt a sokszínűséget hozta közelebb az érdeklődőkhöz. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem képviselői a képzési kínálat mellett arról is beszéltek, milyen szakemberekre lesz szüksége a következő évtizedek mezőgazdaságának.
A konferencia egyik legfontosabb kérdése az volt: mitől marad értékes egy agrárdiploma akkor, amikor a technológia gyorsabban változik, mint korábban bármikor? A válaszokban újra és újra visszatért a biztos szakmai alapok, a gyakorlati tapasztalat, a kritikus gondolkodás és a folyamatos tanulás jelentősége.
Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára a pályaválasztók egyik alapvető kérdéséből indult ki: lesz-e helyük az agráriumban?
Az előadásában ismertetett adatok szerint a magyar gazdálkodók átlagéletkora meghaladja az 58 évet, a 40 év alattiak aránya mindössze mintegy tíz százalék, miközben a 65 év felettiek az ágazat szereplőinek hozzávetőleg harmadát adják. Ez jelentős utánpótlásigényt jelez, amelyhez az élelmiszergazdaság szakemberigénye is hozzáadódik.
– Az agráriumban biztosan lesz helye a jövő generációjának, hiszen óriási generációváltás előtt állunk – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A fiatal szakemberekre ráadásul olyan feladatok várnak, amelyekre a korábbi évtizedek megszokott megoldásai már nem mindenütt adnak megfelelő választ. A klímaváltozás, az aszálykockázat és a termelési feltételek átalakulása új tudást és új döntéseket követel.
Dr. Juhász Anikó – Fotó: Agroinform.hu
Juhász Anikó egy olyan elemzést is bemutatott, amely az előző öt évben legalább háromszor jelentős aszálykárral érintett területeket vizsgálta. Tájékoztatása szerint ezek összesített nagysága megközelítette a kétszázezer hektárt, és az elemzés a 2026-os adatokat még nem tartalmazta. Ezeken a területeken különösen sürgető az alkalmazkodás.
A pálya nehézségeit sem hallgatta el. Mint fogalmazott, a bérezési és jövedelmezőségi adatok alapján az agrárium nem tartozik a legjobban fizető területek közé. Ugyanakkor a támogatási lehetőségek, a generációváltáshoz kapcsolódó szakpolitikai törekvések és a jelentkező feladatok komoly mozgásteret adhatnak a felkészült fiataloknak. A következő uniós időszak támogatási elképzeléseit még formálódó keretként ismertette.
A helyettes államtitkár az agrárszakképzés helyzetéről is beszélt. A minisztérium fenntartásában működő 52 intézményben végzett felmérések alapján a hálózat fejlesztésére több területen szükség van.
A cél olyan országos tudáshálózat kialakítása, amely a diákokat továbbtanulásra és munkavállalásra egyaránt felkészíti. Ebben a tangazdaságoknak is nagy szerepet szánnak: a környékbeli termelők számára is be kellene mutatniuk a korszerű gazdálkodási megoldásokat.
A közép- és felsőfokú képzés közötti kapcsolat egyik eszközeként az okleveles technikusképzést emelte ki. Elmondása szerint ebben a képzési formában már 661 tanuló vett részt; az intézményi megállapodások az egyetemi továbblépést és egyes korábban megszerzett ismeretek elismerését is segíthetik.
A szakmai fejlesztés mellett a tanulói tapasztalatokra is figyelmet fordítanak. A Diákhang-felmérésekben például gyakran jelent meg igényként a több közösségi tér és a jobb, nagyobb választási lehetőséget kínáló étkeztetés.
Dr. Juhász Anikó az innovációs szemléletet erősítő Terep programot, valamint az egyetemisták és a fiatalabb tanulók kapcsolatára építő agrármentorálás lehetőségét is bemutatta. Értékelése szerint a pályán maradást a szakmai ismeretek mellett az élmények, a személyes találkozások és a közösségi kapcsolatok is meghatározzák.
Dr. Juhász Anikó prezentációja IDE kattintva érhető el.
Dr. Bujdosó Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárpálya sokkal tágabb lehetőségeket kínál annál, mint amit a mezőgazdaságról élő hagyományos kép sugall.
A vízhiány, az élelmiszerellátás, a vidéki térségek népességmegtartó képessége, a környezet állapota és a digitalizáció olyan kérdések, amelyek számos képzési területet kapcsolnak össze. Az egyetem bemutatkozásában ezért a klasszikus agrárszakok mellett a kertészet, az élelmiszeripar, a tájépítészet, a természetvédelem és az agrárdigitalizáció is hangsúlyt kapott.
Dr. Bujdosó Zoltán szerint különböző élethelyzetekre kell megfelelő tanulási utakat kínálni. Más lehet célszerű annak, aki családi gazdaságba készül visszatérni, annak, akit egy speciális tudományterület érdekel, és annak is, aki még csak keresi a helyét az agráriumban.
Utóbbiak számára különösen fontosak a szélesebb alapokat biztosító képzések, amelyekből később specializációval vagy mesterképzéssel lehet továbblépni.
– Nem feltétlenül tudják a fiatalok tizennyolc évesen, hogy pontosan mit szeretnének. Olyan lehetőségeket kell kínálnunk, amelyek mellett marad mozgásterük az egyetemi évek alatt – fogalmazott a kerekasztal-beszélgetésben.
A MATE több képzési helyszínével is igyekszik elérhetővé tenni az agrárfelsőoktatást. Az előadásban Budapest, Gödöllő, Gyöngyös, Kaposvár, Keszthely és Szarvas is szerepelt. A munka vagy család mellett tanulók számára pedig a kínálat egy részében levelező és esti képzési lehetőségek is rendelkezésre állnak.
Dr. Bujdosó Zoltán – Fotó: Agroinform.hu
A MATE bemutatkozásában hangsúlyos szerepet kapott a hallgatók személyes támogatása. A mentorálás segítheti a nehezebben haladókat, míg a tehetséggondozás a kutatási, vállalkozói vagy vezetői ambíciókat erősítheti.
Ennek egyik példája a Jövő Vezetői Program, amely kiscsoportos munkával, ösztöndíjjal és a teljesítmény tanulmányi elismerésével támogatja a résztvevőket. A program innovációs és vállalkozási, tudományos, menedzsment-, valamint szakpolitikai és közigazgatási irányt is kínál.
Dr. Bujdosó Zoltán a vállalati együttműködések jelentőségét is kiemelte. A MATE 100, illetve az időközben kibővült partnerprogram gyakorlati lehetőségeket, vállalati kapcsolatokat és ösztöndíjakat kapcsolhat a hallgatók tanulmányaihoz. Ezek révén a fiatalok az egyetemi infrastruktúrán túl a vállalkozások technológiáival és működésével is megismerkedhetnek.
Az egyetemi élethez a szakmai fejlődés mellett sport, hallgatói önkormányzati munka és közösségi programok is társulnak. Az előadás alapján ezek a beilleszkedésben és a hosszú távú kapcsolatok kialakításában egyaránt szerepet kapnak.
Dr. Bujdosó Zoltán prezentációja IDE kattintva érhető el.
Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja azt mutatta be, hogyan kapcsolódik össze a több mint kétszáz éves agrárképzési hagyomány a precíziós technológiákkal és a projektalapú oktatással.
A mintegy ezer hallgatót oktató kar egyik erősségeként a személyesebb, mentorálásra alkalmas környezetet emelte ki. A képzési kínálat az agrár- és élelmiszeripari területek mellett környezetmérnöki és más kapcsolódó irányokat is felölel. A szakirányú továbbképzések között pedig a precíziós mezőgazdaság, az állattenyésztés és takarmányozás, a dróntechnológia, valamint az agrárdigitalizáció is megjelenik.
A dékán számos konkrét példával érzékeltette, mit jelent náluk a gyakorlati szemlélet. Az élelmiszer-fejlesztésben például a hallgatók egy új termék ötletétől a technológia kialakításán át a késztermékig követhetik a folyamatot. A tej- és gyümölcsfeldolgozási lehetőségek, az óvári sajt készítése és az egyetemi termékfejlesztések ezt az irányt szolgálják.
Dr. Tóth Tamás– Fotó: Agroinform.hu
– Egészen más úgy megérkezni egy állásinterjúra, hogy a hallgató konkrétan elvégzett szakmai munkákról is be tud számolni – hangsúlyozta Tóth Tamás.
A projektmunka így a szakdolgozathoz szükséges tapasztalaton túl termékfejlesztési, együttműködési és problémamegoldási gyakorlatot is adhat.
A mosonmagyaróvári kar több mint ötszáz hektáros tangazdasága a növénytermesztési és állattenyésztési oktatás fontos helyszíne. Tóth Tamás a drónok, a távérzékelés, a robotizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazását is bemutatta.
A vízgazdálkodási kutatások példájaként olyan rendszerről is szó esett, amely a napelemes energiatermelést öntözési megoldással és meteorológiai megfigyeléssel kapcsolja össze.
Az állatkísérleti infrastruktúrában a számítógépes vezérlés, a klímaszabályozás, a környezetmonitoring és a vízfogyasztás ellenőrzése kapott szerepet. A cél annak vizsgálata, hogyan lehet az állatjóléti és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve, takarékosabb inputfelhasználással termelni.
A kar negyedszázados mintagazdasági hálózata vállalati környezetben is gyakorlati lehetőségeket biztosít. A hallgatók így az egyetemi vizsgálatok mellett működő gazdaságokban is tapasztalatot szerezhetnek.
Dr. Tóth Tamás prezentációja IDE kattintva érhető el.
Dr. Stündl László egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja a debreceni agrárképzés múltját, jelenlegi rendszerét és fejlesztési irányait ismertette.
A képzés története 1868-ig nyúlik vissza. A dékán szerint a korai gazdasági tanintézet szemléletéből ma is lényeges az a törekvés, hogy a biológiai és technológiai tudás gazdasági, vállalatvezetési ismeretekkel párosuljon.
A Debreceni Egyetemen az agrárterület képzéseiben a mezőgazdasági kar mellett a Gazdaságtudományi Karnak is meghatározó szerepe van. A termelési és élelmiszeripari ismeretekhez így az agrárgazdasági, vidékfejlesztési és digitalizációs képzések is kapcsolódnak.
Dr. Stündl László az „egy egészség” szemléletét emelte ki: a talaj, a növény, az állat és az ember egészségét összefüggő rendszerként kell vizsgálni. A biztonságos élelmiszer-előállítás, a környezetgazdálkodás és a természeti erőforrások megőrzése ebben a megközelítésben szorosan összetartozik.
– A mezőgazdaság gyakorlati "sport". Az elméleti alapokat gyakorlati ismeretekkel, gyakorlati körülmények között kell bővíteni – fogalmazott.
A kari bemutatóban nyolc alapképzési szak, az osztatlan agrármérnöki képzés, továbbá mester- és doktori képzési lehetőségek is szerepeltek.
Dr. Stündl László– Fotó: Agroinform.hu
A gyakorlati oktatáshoz Debrecenben üvegházak, halbiológiai laboratórium és élelmiszer-feldolgozó üzem is rendelkezésre áll. Az egyetemi környezethez állattenyésztési, kertészeti és növénytermesztési gyakorlóhelyek kapcsolódnak.
A dékán a vállalati partnerek és a kihelyezett tanszékek szerepét is hangsúlyozta. A folyamatos szakmai kapcsolat egyszerre segíti a tananyag alakítását, a kutatási problémák megfogalmazását és a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzését.
A tudományos munkába a fiatalok már az egyetemi évek alatt bekapcsolódhatnak. Egy nagyobb kutatási programhoz doktori, mester- és alapképzéses hallgatói feladatok is kapcsolódhatnak, eltérő mélységben és önállósággal. A szakkollégiumok pedig további teret biztosítanak az elmélyüléshez.
Előadásában a korszerű növénykutatási infrastruktúra és az űrkutatáshoz kapcsolódó kísérletek is megjelentek, érzékeltetve, milyen messzire vezethetnek a mezőgazdasági kérdések.
Dr. Stündl László szerint a diploma mellett megszerzett szakmai tapasztalat a munkaerőpiaci belépéskor különösen értékes. Ezért a duális és kooperatív képzés, valamint a vállalati gyakorlatok a felkészítés lényeges elemei.
Dr. Stündl László prezentációja IDE kattintva érhető el.
Dr. habil. Monostori Tamás főiskolai tanár, dékáni megbízott, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának intézetvezetője a Hódmezővásárhelyen működő kar képzéseit és kutatásait mutatta be.
Előadásának kiindulópontja az volt, hogy a mezőgazdaság természeti, gazdasági és társadalmi feltételei egyaránt változnak. A sikerességet ezért egyre kevésbé lehet kizárólag a termésátlaggal mérni: figyelni kell az erőforrásokra, a költségekre, a hozzáadott értékre és a következő generációknak átadott környezet állapotára is.
Az adatalapú döntéshozatal pontosabb, a helyi adottságokhoz jobban igazodó gazdálkodást segíthet. Ehhez azonban értelmezni is kell a méréseket.
– Hiába van precíziós vetőgépünk vagy műtrágyaszórónk, ha nem vagyunk tisztában azzal, milyen feltételek mellett tudjuk célszerűen használni – érzékeltette később a kerekasztalban.
A hódmezővásárhelyi kar a Szegedi Tudományegyetem más karaival is együttműködik. A szárazságstressz vizsgálatához például növényélettani, műszeres és informatikai ismeretek egyaránt szükségesek; a mesterséges intelligenciára épülő diagnosztika fejlesztésében pedig az informatikusok is szerepet kapnak.
Dr. habil. Monostori Tamás – Fotó: Agroinform.hu
A bemutatott kutatási területek között szerepelt a klímaadaptív növénytermesztés, a szenzoros növénydiagnosztika, a precíziós állattenyésztés, a biostimulátorok és az alternatív tápanyagok vizsgálata, valamint az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés.
Dr. habil. Monostori Tamás különösen fontosnak nevezte a gazdálkodói igényekből kiinduló kutatásokat, amelyeknél a gyakorlati hasznosulás és a visszacsatolás is közvetlenebb lehet.
Az SZTE Mezőgazdasági Karának bemutatkozása a felsőoktatási szakképzéstől a mesterképzésekig és szakirányú továbbképzésekig mutatta be a tanulási lehetőségeket.
Az alapképzési kínálatban a mezőgazdasági mérnöki szak mellett az agrár- és üzleti digitalizáció, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, valamint a vadgazda mérnöki képzés is szerepelt. A bemutatott mesterszakok között a növényorvosi, környezetgazdálkodási, természetvédelmi és vidékfejlesztési irány, továbbá az angol nyelvű fenntartható mezőgazdaság képzés is megjelent.
A speciális érdeklődésű hallgatók számára többek között a gyógynövények, a lótenyésztés, a precíziós gazdálkodás és a mezőgazdasági értékbecslés területén kínálnak továbblépést.
A szakmai közösséghez hagyományok is kapcsolódnak. A sárgulási ünnepség és a fogatos felvonulás a város életében is ismert esemény, míg a nyitott egyetemi programok és a Kutatók Éjszakája már a fiatalabb korosztályokat is közelebb viheti az agrárkutatáshoz.
Dr. habil. Monostori Tamás prezentációja IDE kattintva érhető el.
A négy intézmény képviselőinek kerekasztal-beszélgetésében egyértelmű volt az egyetértés: az agrárdiploma jelentősége a technológiai fejlődéssel továbbra is meghatározó marad.
Dr. Stündl László ezt egy tömör mondattal érzékeltette:
A modern technológia hatékonyabbá teheti az előállítást, használatához azonban felkészült szakemberek kellenek. A távérzékelés, az autonóm eszközök vagy a döntéstámogató rendszerek megértése összetett tudást követel.
Dr. Tóth Tamás szerint a mesterséges intelligencia használatánál az egyik legfontosabb oktatási feladat a kritikus gondolkodás kialakítása. Ha egy algoritmus összeállít egy takarmányreceptúrát, vetéstervet vagy növényvédelmi javaslatot, annak szakmai helyességét továbbra is értékelni kell.
Az egyetem feladata ezért az adatértelmezés, a szakmai ellenőrzés és a döntési felelősség megtanítása is.
Dr. Stündl László ugyancsak hangsúlyozta: az adat önmagában még nem információ. A különböző területekről érkező ismereteket össze kell kapcsolni, és ebben az oktató szerepe is változik: egyre inkább mentorként segíti a hallgatót az eligazodásban.
A beszélgetésben a már dolgozó szakemberek tudásának megújítása is előkerült. Az előadók szerint a korábban megszerzett agrárdiploma széles alapjai értékesek, a technológiai és piaci változások azonban rendszeres frissítést kívánnak.
Erre a szakirányú továbbképzések, a szakmérnöki képzések és a rövidebb, célzott tanulási lehetőségek is megoldást adhatnak.
Dr. Tóth Tamás a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció és a dróntechnológia területét említette példaként. Dr. Bujdosó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőoktatásnak jobban kell alkalmazkodnia a munka mellett tanulók, a pályamódosítók és a speciális tudást keresők eltérő élethelyzeteihez.
Dr. habil. Monostori Tamás szerint a rövid képzések mellett szól, hogy a hosszabb továbbképzésekhez kapcsolódó szakdolgozat elkészítése sok dolgozó szakember számára jelentős időbeli akadály. A célzott, tanúsítvánnyal záruló tanulási formák ezért olyanokat is elérhetnek, akik egy hosszabb képzést már nehezebben vállalnának.
A továbbtanulásnak kapcsolati hozadéka is van: a résztvevők más gazdálkodókkal találkoznak, tapasztalatot cserélnek, és közelebb kerülnek az egyetemek kutatási eredményeihez.
A nemzetközi kapcsolatok valamennyi intézmény bemutatkozásában megjelentek. Az előadók a külföldi tanulmányok, szakmai gyakorlatok és rövidebb szakmai utak értékét is hangsúlyozták.
A lehetőségek kihasználását ugyanakkor eltérő élethelyzetek befolyásolják. Egy családi gazdaságban dolgozó hallgatónak például hosszabb időre nehéz lehet elszakadnia az otthoni feladatoktól, ezért a rugalmasabb, rövidebb programoknak is jelentőségük van.
A konferencia végén az egyetemi vezetők személyes tanácsokat is adtak a pályaválasztóknak. Dr. Bujdosó Zoltán a nyelvtudást, a digitális készségeket és a sportot emelte ki. Dr. Tóth Tamás a biológiai alapok és a műszaki-informatikai érdeklődés összekapcsolását, valamint a korai projektmunkát javasolta.
Dr. Stündl László saját szakmai útján keresztül mutatta meg, hogyan válhat egy érdeklődési terület és a nyelvtudás később meghatározó szakmai lehetőséggé. Dr. habil. Monostori Tamás pedig arra biztatta a fiatalokat, hogy találjanak legalább egy olyan területet, amely igazán foglalkoztatja őket, mélyüljenek el benne, és törekedjenek kézzelfogható eredményre.
Támogatók: