Megáradt a folyó, elképesztő, mit sodort magával a víz
Agroinform
2026-11-20 10:06
Az elmúlt két hét heves esőzései jelentős vízszintemelkedést okoztak a Kárpátok térségében. A megáradt folyók nemcsak nagy mennyiségű vizet, hanem tonnaszámra hulladékot is magukkal sodortak. A romániai Máramaros megyében a Lápos folyón levonuló árhullám olyan mennyiségű műanyagot és egyéb szemetet halmozott fel egy hídszerkezetnél, hogy annak nyomása már az építményt is megrongálta. Az eset ismét rámutatott arra, milyen súlyos következményekkel járhat a vízfolyások szennyezése.
Máramaros térségében az elmúlt két hétben jelentős csapadék hullott, ami miatt a vízügyi hatóságok sárga és narancssárga hidrológiai figyelmeztetéseket adtak ki.
A tartós esőzések hatására a folyók vízszintje gyors emelkedésnek indult. A Lápos folyón is jelentős árhullám vonult le, amely a megszokottnál erősebb sodrással mozgatta meg a mederben és a part mentén található anyagokat.
A víz azonban nemcsak hordalékot és növényi maradványokat ragadott magával.
A szemét mennyisége a helyi hatóságokat is megdöbbentette.
Gabriel Zetea, a Máramaros Megyei Tanács elnöke közösségi oldalán felháborítónak nevezte a látványt. Mint fogalmazott, az árvíz egy régóta fennálló problémát tett láthatóvá:
Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt
Androidra
vagy
iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.
A felhalmozódott hulladék ezúttal nemcsak környezetszennyezést okozott, hanem közvetlen műszaki kárral is járt.
A folyón egy új híd épül, amelynek közelében ideiglenes tartószerkezetet alakítottak ki a víz- és szennyvízvezetékek, valamint az optikai kábelek számára.
Az árhullám által odasodort szemét olyan sűrű torlaszt képezett, hogy a víz nyomása elmozdította az ideiglenes szerkezetet.
Az új híd nem sérült meg, az építési munkálatok folytatódhattak. Az ideiglenes szerkezet és az érintett szennyvízvezeték helyreállításához azonban éjszaka is be kellett avatkozni.
A heves csapadékot követő gyors vízszintemelkedés különösen a hegyvidéki és dombvidéki vízgyűjtőkön jelenthet problémát.
Amikor rövid idő alatt sok eső hullik, a talaj egy idő után már nem képes elegendő vizet elnyelni. A csapadék egy része a felszínen indul meg, majd a patakokon keresztül gyorsan eljut a nagyobb folyókba.
A megnövekedett vízhozam erősebb sodrással jár, amely fákat, ágakat, hordalékot és hulladékot is magával ragadhat.
Ha ezek az anyagok egy hídnál vagy más szűkületnél feltorlódnak, a víz útja részben elzáródhat. Ilyenkor a torlasz mögött tovább emelkedhet a vízszint, miközben a felgyülemlő víz jelentős terhelést gyakorolhat az építményekre.
A mostani esetben éppen egy ilyen hulladéktorlasz okozott károkat.
A hatóságok a történtek után vizsgálatot és a szennyezett területek megtisztítását kezdeményezik. A cél annak felderítése is, hogy honnan került ilyen jelentős mennyiségű hulladék a folyóba.
A jelenség a mezőgazdasági területek szempontjából sem közömbös. Az áradások során a folyókból kilépő víz a szennyező anyagokat a környező rétekre, legelőkre és szántóföldekre is kijuttathatja.
A műanyag hulladék egy része fennakadhat a növényzeten, más része pedig az árhullám levonulása után a talaj felszínén maradhat.
A máramarosi eset így egyszerre figyelmeztet a heves esőzések, a gyors vízszintemelkedés és az illegális hulladéklerakás veszélyeire.
A folyók ugyanis egy nagyobb árhullám idején nemcsak a vizet vezetik le, hanem mindazt is magukkal viszik, amit az emberek korábban a természetben hagytak. A vízszint idővel visszaállhat, a szennyezés és az okozott károk azonban jóval tovább megmaradhatnak.
Forrás: AGERPRES
Kép: Gabriel Zetea Facebook-oldala