Az egyes államokkal vetekszik az amerikai adatközpontok fogyasztása
Prohardver
2026-11-20 11:48
Komoly terhelést jelent az amerikai energiahálózatra nézve az AI-hoz és a felhőszolgáltatásokhoz használt hiperskálázható adatközpontok működtetése. Erről a Harvard T.H. Chan School of Public Health és a Harvard Data Science Initiative készített kutatást, amit a Nature Sustainability folyóiratban publikáltak.
A tanulmány 403 amerikai létesítmény energiafelvételét vizsgálta, és arra jutott, hogy ezek együttesen évente 68-99 TWh energiát igényelhetnek. A felső becslés már olyan államok éves fogyasztásával mérhető össze, mint Indiana, Michigan vagy Tennessee. A vizsgált időszakban, vagyis 2024 májusa és 2025 áprilisa között az adatközpontok az Egyesült Államok teljes energiafogyasztásának nagyjából 1,8%-át adták.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az adatközpontok energiaellátása egyelőre jelentős részben a fosszilis tüzelőanyagokra épül. A vizsgált létesítmények által felhasznált elektromos energia körülbelül 54%-a ilyen forrásból származott, ezen belül 38%-ot a földgáz, 15%-ot pedig a szén biztosított. Az energiaigényhez így összesen mintegy 25,7 millió tonna szén-dioxid kibocsátás kapcsolódott. Ez két-háromszorosa annak a korábbi becslésnek, amely az amerikai hiperskálázható adatközpontok 2018-as kibocsátását vizsgálta.
A terhelés ráadásul földrajzilag sem egyenletes. A kutatók szerint mindössze négy állam (Virginia, Oregon, Ohio és Iowa) felelt a vizsgált adatközpontok energiafogyasztásának legalább feléért. Az egyes régiók között jelentős különbségek vannak az áramtermelés összetételében is, így ugyanakkora számítási kapacitás működtetése eltérő szén-dioxid kibocsátásával járhat, attól függően, hogy az adott létesítmény milyen energiahálózatra csatlakozik.
A Harvard szakemberei műholdfelvételek alapján állították össze a vizsgált létesítmények listáját, majd az egyes adatközpontok energiaigényét többféle üzemeltetési forgatókönyv szerint becsülték meg. A kibocsátás meghatározásához az amerikai környezetvédelmi hivatal, vagyis az EPA erőművi adatait használták fel, figyelembe véve az adott régió áramtermelési összetételét. Ez a módszer ugyanakkor nem tette lehetővé annak elkülönítését, hogy az energiafelhasználás mekkora része kapcsolódott általános felhős feladatokhoz, és mekkora részét igényelték kifejezetten az AI-hoz használt számítások.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a 2024-2025-ös időszakra vonatkozó eredmények már most elavultnak tekinthetők a piac gyors bővülése miatt. Azóta új adatközpontok épültek, a meglévő telephelyek kapacitása is nőtt, miközben az AI-hoz kapcsolódó szolgáltatások iránti kereslet emelkedett. Emiatt a jelenlegi energiaigény és a hozzá kapcsolódó kibocsátás meghaladhatja a tanulmányban szereplő értékeket.
Az energiafelhasználásnak egészségügyi vonatkozásai is lehetnek, bár ezeket a vizsgálat még nem mérte fel. A fosszilis erőművek a szén-dioxid mellett finom szálló port, nitrogén-oxidokat és kén-dioxidot is kibocsátanak, amelyek növelhetik a szívbetegségek és légzőszervi problémák kockázatát. A Harvard kutatói ezért a következő lépésben azt is vizsgálnák, hogy az adatközpontok növekvő energiaigénye milyen közvetlen, illetve közvetett egészségügyi terhet ró a lakosságra.