← Vissza

● news.bsdnet.hu

Ahol az ősznek káposztaillata van – gyönyörű képek egy élő erdélyi hagyományról

Agroinform 2026-11-20 12:10
A fotográfus a szintén fényképész Gog Csabával járt Erdélyben, amikor a Gyimesek felé vezető úton a földeken dolgozó emberek, a szekerek és a betakarítás sürgés-forgása marasztalta őket. A látvány mögött évszázados gazdálkodási hagyomány húzódik, amely ma is összekapcsolja három székelyföldi falu lakóit. Hideg, esős, szeles októberi nap volt. A hegyekre alacsonyan ereszkedtek a felhők, az út menti fáknak időről időre nekifeszült a szél. Ádók Zsanett és Gog Csaba a Gyimesek felé tartott, amikor Csíkszépvíz közelében káposztaföldek tárultak eléjük. A sorok között emberek dolgoztak, a termést szekerekre és pótkocsikra gyűjtötték. A fotográfus számára ez olyan jelenet volt, amely mellett nem lehetett egyszerűen továbbhaladni. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. „Nem is volt kérdés, meg kellett állnunk” – írta bejegyzésében. Zsanett pusztai életet bemutató képeiről korábban már írtunk. Mostani beszámolójában is a munkát végző emberre, a mozdulatokra és a környezet apró részleteire figyel: a nedves földre, a kézről kézre adott káposztafejekre, a türelmesen várakozó lovakra. A háttérben székely házak, templomtorony és párába vesző hegyek keretezték az őszi betakarítást. A csíkszépvízi határban található Nád-dűlő a környék nevezetes káposztáskertje. Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós és Csíkborzsova gazdái művelik itt a földeket; a termelés és a közös betakarítás hagyománya több nemzedék életén át öröklődött tovább. A Visit Szépvíz helyi turisztikai oldal bemutatása szerint a közel 25 hektáros terület több mint ötszáz gazda tulajdonát képezi. A kisebb, jellemzően egy–négy áras, vagyis száz–négyszáz négyzetméteres parcellákon a téli káposzta mellett más konyhakerti növényeket is termesztenek. A „falu kertje” itt ma is használatban lévő, sok családhoz kötődő gazdálkodási helyszín. A közel 25 hektáros terület több mint ötszáz gazda tulajdonát képezi – Fotó: Ádók Zsanett Ez ad különös súlyt annak a látványnak is, amely Zsanettet megállásra késztette. Az egymás mellett dolgozó emberek apró földdarabjainak együttese messziről nagy, összefüggő káposztásnak látszik, közelről azonban családi munkák és személyes történetek sokaságára bomlik. A helyi termesztés múltja írásos emlékekkel is követhető. A Hargita Népe korábbi összefoglalója szerint egy 1748-ban kötött földcseréről szóló dokumentum már káposztaföldként nevezi meg Szépvíz falukertjét. Az irat a Gyulafehérvári Érseki Levéltárból került elő. A lap beszámolója arra is kitér, hogy a kollektivizálás megszűnése után a nehezen kezelhető, részben parlagon maradt kis parcellákat fokozatosan újra művelésbe vonták. A régi szokásokhoz is visszanyúltak: a palántázást a júniusi Szent László hetéhez, a betakarítást az októberi Gál-naphoz igazították. Az év rendjét így a földeken végzett munka is tagolja. A kiültetett palántákat nyáron gondozzák, ősszel pedig elérkezik az a nap, amikor a családok összegyűjtik a télre valót, és eladásra kínálják a fölösleget. A betakarítást hagyományosan október 16-ához, Szent Gál napjához közel eső szombaton tartják. Az alkalom köré vásár és ünnepi program szerveződik: a földeken folyó munkát találkozások, beszélgetések és közös étkezések kísérik. A Visit Harghita ismertetője szerint a rendezvényen káposztás ételeket készítő csapatok, helyi hús- és tejtermékeket kínáló árusok, valamint kézművesek is megjelennek. A programhoz folklórműsor és közös tánc is kapcsolódik. A ma ismert közös káposztavágás és vásár hagyományát 2008-ban elevenítették fel. A környező településekről sokan ilyenkor szerzik be a téli savanyításhoz, később pedig az ünnepi töltött káposztához szükséges termést. Zsanett posztjában mégis elsősorban a betakarítás egyszerű, munkás pillanatai kerülnek előtérbe. A megtelő zsákok, a szekereken gyűlő fejek és a hideggel dacoló gazdák. Az ünnep alapját adó munka, amelyet az időjárástól függetlenül el kell végezni. A szépvízi káposztát laposabb feje és vékonyabb levele teszi jellegzetessé – Fotó: Ádók Zsanett A szépvízi káposztát laposabb feje és vékonyabb levele teszi jellegzetessé. A Hargita Népe helyi beszámolója szerint a savanyításra eltett fejek karácsonyra érnek be – így a nyári gondozás és az őszi betakarítás eredménye az ünnepi asztalon is megjelenik. A termesztés hagyományos keretei mellett a termés biztonságáért is tettek lépéseket. Ugyanez a forrás arról számolt be, hogy az önkormányzat 2017-ben öntözőrendszert épített ki a Nád-dűlőben, hogy száraz időszakban is segíthessék a növények vízellátását. A régi gazdálkodási tudás tehát újabb megoldásokkal egészül ki. A közös betakarítás és a kisparcellás művelés fennmaradása mögött folyamatos gondoskodás, szervezés és alkalmazkodás áll. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Ádók Zsanett számára az erdélyi út egyik emlékezetes élményét éppen ez a váratlan megállás adta. Beszámolója szerint sokáig tudta volna figyelni a késő őszi sürgés-forgást: a régi szekereket, a munkában megfáradt kezeket, az évszakokhoz igazodó életet. Az ilyen találkozásokhoz idő kell. Félreállni, kiszállni, körülnézni, és észrevenni azt, ami az autó ablakából még csak egy futó jelenetnek tűnik. Zsanett és Csaba ilyenkor szívesen maradnak egy kicsit, hogy fényképeiken megőrizzenek valamit a látottakból. A csíkszépvízi káposztaföldeken ezúttal egy élő hagyomány bontakozott ki előttük. Olyan munka, amelynek kézzelfogható eredménye van: télre megtelő kamrák és pincék, piacra kerülő termés, az ünnepi asztalra szánt káposzta. És közben néhány megörökített pillanat azokról az emberekről, akik mindezt évről évre megteremtik. Indexkép: Ádók Zsanett
Eredeti cikk megtekintése →