← Vissza

● news.bsdnet.hu

„Ha holnap eltűnne a legnagyobb támogatónk, semmink sem maradna” – Így menekülnek előre az afrikai szerkesztőségek

Mediapiac 2026-11-20 12:30
Mit építhetnek Afrika tényellenőrzői, ami túléli a pályázati támogatásokat? Amikor Afrika tényellenőrzői októberben összegyűltek Nairobiban az ötödik Africa Facts Summit konferencián, két napon át arról egyeztettek, hogyan alakítja át a munkájukat a mesterséges intelligencia, miként működnek a határokon átnyúló külföldi befolyásolási kampányok, és mennyire hatékonyan lépnek fel a közösségi platformok az afrikai nyelveken terjedő álhírek ellen – írja a Poynter . Szó esett a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) alapelveinek közelgő frissítéséről is – többek között arról, hogyan használják a szervezetek az AI-t, és milyen viszonyt ápolnak a kormányokkal. A folyosói beszélgetések azonban újra és újra egyetlen kérdéshez kanyarodtak vissza, amelyet Rachael Akidi ugandai újságíró szegezett a résztvevőknek: „Ha holnap eltűnne a legnagyobb bevételi forrásotok, mi maradna a szerkesztőségeteknek?” Akidi kíváncsian várta, hogyan fogadják majd a felvetését. A beszélgetés után tényellenőrzők, civil szervezeti munkatársak, sőt még maga a finanszírozói oldal képviselői is odamentek hozzá, és elmondták, mennyire betalált náluk ez a kérdés – idézte fel az IFCN-nek adott interjújában. A csúcstalálkozó után az egyik tényellenőrző írt is Akidinek: elmesélte, hogy egy kollégájával megpróbáltak válaszolni a kérdésére. „A válasz az volt, hogy semmi” – fogalmazott. A világ akkreditált tényellenőrző szervezeteinek mintegy 76 százaléka sérülékenynek vagy válságosnak ítéli meg a pénzügyi helyzetét az IFCN 2026-os State of the Fact-Checkers jelentése szerint. Miközben a támogatók egyre inkább visszafogják a forrásaikat, a 71 országból megkérdezett 141 szervezet bevételeinek átlagosan 46 százaléka még mindig pályázati pénzekből származik. Akidi 21 évet töltött a BBC-nél, ahol részt vett a BBC Africa digitális szolgáltatásainak felépítésében: Londonból Nairobiba költözött, hogy irányítsa a kelet-afrikai terjeszkedést, később pedig a csatorna afrikai újságírásért felelős megbízott vezetője is volt. Három éve hagyta el a közmédiát, azóta a kontinens legkülönbözőbb szerkesztőségeivel dolgozik együtt – köztük sok olyan kisebb, helyi közösségi lappal, amelyek éppen azon gondolkodnak, miből tartsák fenn azt az újságírást, amelyre az olvasóiknak továbbra is nagy szükségük van. Nairobiban arra kérte a jelenlévőket, képzeljenek el egy pályázatot, amely húsz tényfeltáró anyag elkészítését fedezi. A cikkek megjelennek, némelyik talán még a kormányzati döntéshozatalt is befolyásolja – aztán a szerkesztő kezdheti elölről a pénzszerzést a következő cikksorozathoz. De mi lenne, ha a támogatás arra is lehetőséget adna, hogy miközben az újságírók ezeken az anyagokon dolgoznak, a szerkesztőség felépítsen egy előfizetői vagy támogatói tagsági rendszert? „A pályázati pénznek arra kell szolgálnia, hogy megtartson, miközben építkezel” – hangsúlyozta Akidi. „A kérdés az: mit építesz fel, ami akkor is megmarad, amikor lebontják az állványzatot?” Példaként a dél-afrikai Daily Maverick lapot említette, amelynek már működött tagsági programja, amikor 2020-ban támogatást nyert a Google News Initiative -től. A szerkesztőség arra fordította az összeget, hogy kifejlesszen egy elemzőeszközt, amellyel nyomon követhették, mely cikkek hozzák vissza újra és újra az olvasókat, és kikből válhatnak a legnagyobb eséllyel fizető tagok. 2024-re mintegy 30 ezer fizető előfizető adta a lap bevételeinek közel 40 százalékát. „A pénz a Google-től jött, de amit belőle felépítettek, az már a szerkesztőségé” – írta Akidi a konferencia után. Hogy egy szerkesztőség mit tud eladni, az mindig attól függ, kiknek szól – tette hozzá. Felidézett egy beszélgetést egy libériai lapkiadóval, aki nyomtatott kiadást is indított az addig kizárólag digitálisan működő újságjából. Akidi először értetlenül állt a lépés előtt, hiszen ma szinte minden kiadó az online térbe menekül. A lapigazgató azonban elmagyarázta: a digitális kiadásból alig tudott bevételt termelni, ezért ki akarta próbálni, eladható-e a lap nyomtatott formában. Joel Alimasi, a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő Eleza Fact főszerkesztő-helyettese számára Akidi kérdése pontosan egybevágott azokkal a döntésekkel, amelyeket a szerkesztősége az IFCN-től májusban elnyert 30 ezer dolláros SUSTAIN -támogatás kapcsán hozott meg. Tavaly év elején Alimasinak és kollégáinak még ennél is égetőbb problémával kellett szembenézniük: a kelet-kongói Gomában zajló harcok lehetetlenné tették a biztonságos munkavégzést, ráadásul mintegy két hétre az internetet is lekapcsolták. Átköltöztek az ugandai Kampalába, és onnan folytatták a tényellenőrzést. Két hónap elteltével azonban visszatértek, mert saját szemükkel akarták látni, min mennek keresztül a gomai emberek. A háború sújtotta városban az afrikai újságírók az egészségügyi témájú tényellenőrzéseket még saját névvel jegyezhették, de az elhúzódó fegyveres konfliktusról szóló anyagok már csak a szerkesztőség neve alatt jelentek meg. Mivel a konfliktus mindkét oldalának állításait ellenőrizték, így védték a riportereket attól, hogy személyesen célponttá váljanak – magyarázta Alimasi. Az Eleza Fact a pályázati pénz egy részét arra fordította, hogy kiképezze újságíróit a külföldi befolyásolási kampányok felderítésére, valamint az összehangolt, gyanús közösségi médiás hálózatok felismerésére. Decemberben Gomában és Bukavuban is workshopokat tartanak, és fontolgatják, hogy a haladó szintű tényellenőrzési kurzusokat már fizetőssé teszik. Alimasi szerint a képzés értékét az adja majd, hogy a résztvevők milyen gyakorlati tudással és lehetőségekkel lépnek ki róla. Az afrikai szerkesztőség emellett továbbfejleszti a tavaly létrehozott Eleza Box AI nevű eszközét is, amely fegyveres konfliktusokkal és egészségüggyel kapcsolatos állítások ellenőrzésében segít. A szolgáltatás ingyenes és fizetős változatban is elérhető lesz: az egyik új funkcióval bárki beküldhet egy fotót WhatsAppon vagy Telegramon, hogy ellenőrizze, megjelent-e már korábban az interneten. Az alapfunkciók mindenki számára ingyenesek maradnak, míg az újságírók és szerkesztőségek előfizetési díj ellenében férhetnek majd hozzá a haladó eszközökhöz. Januárban az IFCN újabb pályázati kört nyit a SUSTAIN -támogatásokra, hogy segítse az alapelveit aláíró szervezeteket a folyamatos publikálásban, miközben azok új bevételi lábakat építenek ki. Angie Drobnic Holan, az IFCN igazgatója elmondta: a nyerteseket várhatóan áprilisban hirdetik ki. A hálózat összesen mintegy 1,5 millió dollárt oszt szét, amiből körülbelül 50 tényellenőrző szervezet juthat egyenként 30 ezer dolláros támogatáshoz. Leadfotó: Africa Facts Summit 2025/Youtube
Eredeti cikk megtekintése →