← Vissza

● news.bsdnet.hu

Hiába nő a minimálbér, ha elviszi a bolti drágulás - megszólalt a szakértő a béralkuról

Blikk 2026-11-20 12:41
Kompromisszumos megállapodás született a jövő évi legkisebb keresetek mértékéről. A munkavállalók a bérek vásárlóereje miatt többet szerettek volna elérni, és kérdéses az árréstop kivezetésének mikéntje is, ami befolyásolja a megélhetésüket. Ugyanakkor a minimálbért irreális lenne a közeljövőben duplázni. Orbán András Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Megszületett a végleges megállapodás a jövő évi legkisebb keresetekről, a megállapodás alapján a minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra emelkedik. Amíg a minimálbér hét és fél, addig a garantált bérminimum 6,5 helyett 6,1 százalékkal növekedik, ez ezer forinttal kevesebb a legutóbbi egyeztetésen kínáltakhoz képest – mondta lapunknak Bubenkó Csaba, a Munkástanácsok alelnöke. A tervezett adójóváírással együtt, az egyéb személyi jövedelemadó-kedvezményekre nem jogosult munkavállalók esetében a minimálbér nettó összege 17,2 százalékkal, havi közel 37 ezer forinttal, a garantált bérminimumé pedig 13,3 százalékkal, havi mintegy 33 ezer forinttal növekedhet és ez a jövedelemadó-csökkenés volt az az előzmény, amiért a munkáltatók eleinte csak a legkisebb keresetek ennél alacsonyabb, négy-négy százalékos emelésére hajlottak . Az szja-módosítás viszont a kormányzaton múlik – mutatott rá Bubenkó Csaba. Ugyanis amíg munkáltatói oldalról minimálisan, dolgozói oldalról annál többet számít, ha pedig nem tudják kitermelni, az adott munkahely működőképességével kapcsolatban vet fel kérdéseket. Ezzel párhuzamosan megemlítette azt is, hogy a versenyszférában működő munkáltatóknak ötszázalékos általános bérfejlesztést ajánlanak jövőre – tekintettel egyes ágazatok gazdasági teherbírására. A bérnövekedés kérdése ugyanakkor árnyalt – derül ki az alelnök szavaiból. Egyfelől hangsúlyozta a bérek vásárlóerejének fontosságát és ebből a szempontból nem mellékes az sem, egyszerre vezetik-e ki az árrésstopot, illetve azt is, hogy a legkisebb keresetek duplázása irreális lenne, tekintettel az ágazatok és azokon belül is az egyes cégek termelékenységére, felszereltségére. A béreket illetően azt mondta, azt kell nézni, mire elég ez a jövedelem – nem véletlenül mondta az economxnak a napokban , hogy nettó hatvanezer forintos emelés lenne indokolt. A kiadásoknál ugyanis számítanak az albérletárak változásai, az üzemanyag drágulása, a rezsi, valamint az alapvető cikkek drágulása is. Márpedig a legkisebb keresetűek bevásárlókosarába többnyire azok az alapvető cikkek kerülnek, amelyekre az előző kormány kiterjesztette az árréscsökkentést. Ennek kivezetése az energiaárakra és szállítási költségekre tekintettel Bubenkó Csaba szerint (is) nem egyszerre, hanem két vagy több lépésben lenne indokolt, azért, hogy ne egyszerre érje ársokk az eleve alacsonyabb keresetű vásárlókat. A hirtelen kivezetés felveti még annak a veszélyét is, hogy a jelenlegi importarány felborul, mivel az ársokk elkerülése érdekében importtal pótolnák a hazai termékeket, ami az itthoni termelőket lehetetlenítené el. Másik oldalról a közeljövőben irreális lenne a minimálbér duplázása – nagyszámú leépítésbe kerülne, a túl alacsony létszám pedig a cégek működését lehetetlenítené el. Ráadásul az ágazatok termelékenységében, is jelentős eltérések vannak, de még akár azonos szektoron belül is. A kiskereskedelem példáján keresztül érzékeltette, hogy ugyanaz az árumozgatás történhet korszerűbb eszközökkel, kevesebb fizikai megterheléssel és elavult, cserére szoruló eszközökkel is. Általánosan igaz, önmagában nem a munka mennyiségén múlik a termelékenység, és attól mert valamelyik ágazatnak (vagy azon belüli cégnek) a termelékenysége kisebb, az ott dolgozók nem végeznek rosszabb munkát. A megbecsülés ugyanakkor számít – ezért rossz üzenet, hogy a végleges megállapodásba végül ezer forinttal kisebb összeg került. Igaz, jegyezte meg Bubenkó Csaba – nem zárták ki a felek, hogy a jövőben hasonló elgondolású hároméves egyezség szülessen, mint az előző volt. Az össztársadalmi kérdés viszont összetettebb – mutatott rá az alelnök. Tartós változást, kedvező folyamatokat ugyanis ágazati és munkavállalói, társadalmi összefogással lehetne elérni, ahogyan ezt más jólétibb tagállamokban tették. Hosszabb távon így lehetne elérni, hogy ugyanaz a munka akár ugyanannál a cégnél idehaza ne érjen kevesebbet. Ehhez pedig dolgozói szinten is hozzájön a nem csak egyféle értelemben vett folyamatos tanulás, a változásokkal való együttélés, az alkalmazkodás a munkahelyek megmaradásához is szükséges. minimálbér
Eredeti cikk megtekintése →