← Vissza

● news.bsdnet.hu

Húsz éve együtt élnek, mégsem örököl automatikusan a párja – így kerülhet veszélybe a közös otthon

Blikk 2026-11-20 12:51
Húsz év közös élet, együtt felépített otthon, rengeteg emlék. Azt gondolnánk, ennyi idő után már jogilag is egyértelmű, mi történik a vagyonnal, ha az egyik fél meghal. Csakhogy az élettársakra más szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra, egy elmaradt végrendelet miatt pedig a gyászoló fél akár az otthonát is elveszítheti. Ezeket látta már? Képzeljünk el egy párt, akik húsz éve együtt élnek. Közösen fizetik a számlákat, felújították a házat, minden nagyobb kiadást megbeszélnek. Összeházasodni sosem akartak, hiszen így is családnak érzik magukat. A ház azonban csak egyikük nevén van, mert annak idején ő vásárolta. Aztán egy váratlan haláleset következtében a gyászoló fél azzal szembesül: az ingatlan, amiben évtizedek óta él, nem biztos, hogy az otthona maradhat. A történet elképzelt példa, a jogi probléma viszont nagyon is valós. Sokan azt hiszik, hogy a hosszú együttélés idővel ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint a házasság, ez azonban tévedés, és akár milliókba is kerülhet. Magyarországon ugyanis az élettársak – az azonos nemű bejegyzett élettársi kapcsolatban élő párok kivételével – nem törvényes örökösei egymásnak, így végrendelet nélkül nem örökölnek automatikusan. A hagyaték ugyanis – végrendelet nélkül – az elhunyt törvényes örököseire, például a gyermekeire vagy más hozzátartozóira száll. A házasságban főszabály szerint vagyonközösség keletkezik, az élettársak viszont – eltérő vagyonjogi szerződés hiányában – az együttélés alatt önálló vagyonszerzők maradnak. Előfordulhat például, hogy egyikük törleszti a lakáshitelt, a másik fizeti a rezsit és a bevásárlást, közben pedig mindketten pénzt adnak a felújításra. Amíg jól működik a kapcsolat, senki sem számolgatja, ki mennyit tett bele. Egy szakítás vagy haláleset után azonban már komoly vita lehet ebből. Persze, az életközösség megszűnésekor az élettársak igényt tarthatnak az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztására, a közreműködésük arányában. Ebbe a háztartási munka és a gyermeknevelés is beleszámít. Ez elhalálozás esetén is így van: a túlélő élettársnak lehetnek saját tulajdoni vagy vagyonjogi igényei, ha például bizonyíthatóan hozzájárult az ingatlan értékének növeléséhez, elszámolást követelhet. Ez azonban nem ugyanaz, mint az öröklés, és a további lakhatását sem biztosítja automatikusan, ráadásul évek múltán nehéz lehet bizonyítani is azt, hogy ki és mivel járult pontosan hozzá a közös élethez. A közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt vagyonjogi szerződés azonban megoldás lehet: ebben a felek előre tisztázhatják, mit tekintenek közösnek, és hogyan számolnak el egymással. Aki szeretné, hogy a párja az ő halála után is biztonságban legyen, annak érdemes időben végrendelkeznie. A végrendeletben meghatározható, ki örökölje az ingatlant vagy más vagyontárgyakat, de az élettársnak főszabály szerint öröklési illetéket is fizetnie kell. A körülményektől függően a túlélő fél lakhatását például haszonélvezeti jog biztosításával is rendezni lehet. Ugyanakkor a végrendelkezésnek is vannak korlátai: bizonyos közeli hozzátartozók kötelesrészre tarthatnak igényt. Ráadásul egy végrendelet nem attól érvényes, hogy valaki leírja és aláírja a kívánságait. Szigorú formai szabályok vonatkoznak rá, amelyek megsértése miatt akár érvénytelenné is válhat, a közjegyző előtt készített végrendelet azonban biztonságos alternatívaként szolgálhat. Az ilyen végrendelet ténye ugyanis bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, amelyet a hagyatéki eljárásban a közjegyző hivatalból köteles lekérdezni. A legtöbb pár persze érthető módon nem szívesen beszél arról, mi történne, ha egyikük váratlanul meghalna. A végrendelet, az öröklés vagy a vagyonmegosztás kérdése könnyen kellemetlen témává válhat, amelyet inkább későbbre halasztanának, csakhogy egy tragédia után már nincs lehetőség közösen tisztázni a korábbi szándékokat vagy pótolni az elmaradt megállapodásokat. Érdemes tehát még időben átnézni, milyen vagyontárgyak kinek a nevén vannak, milyen megállapodások születtek a közös kiadásokról, és hogyan alakulna az öröklés egy váratlan haláleset után. A közjegyző segítségével pedig olyan megoldások születhetnek, amelyek a későbbi családi viták megelőzését is szolgálják. Hiszen húsz év közös élet alatt rengeteg mindent felépíthet két ember. A közös otthon, az anyagi biztonság és a másikról való gondoskodás pedig túl fontos ahhoz, hogy a sorsukat kizárólag a kimondatlan vagy éppen csak röptében kimondott megállapodásokra bízzuk. A tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatásával, a Content Agency produkciójában készült. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
Eredeti cikk megtekintése →