← Vissza

● news.bsdnet.hu

„Golyófogóként védjük a szerkesztőségeket” – így tervezi a közmédia átalakítását az új felügyeleti testület

Mediapiac 2026-11-20 16:43
A Kreatív Online elemző cikkében és a benne szereplő interjúban azt járta körül, hogyan és milyen nemzetközi minták mentén alakulhat át a magyar közszolgálati média a 2026-os médiatörvény-módosítást követően, és milyen szerepet játszik ebben az újonnan felállt Független Közmédia Testület. A Kreatív Online elemző cikkében és a benne szereplő interjúban azt járta körül, hogyan és milyen nemzetközi minták mentén alakulhat át a magyar közszolgálati média a 2026-os médiatörvény-módosítást követően, és milyen szerepet játszik ebben az újonnan felállt Független Közmédia Testület. A Kreatív Online elemzése és interjúja azt vizsgálja, milyen nemzetközi példák és intézményi garanciák mentén újulhat meg a magyar közmédia a 2026-os törvénymódosítás után. A brit, német, holland, finn és új-zélandi modellek tanulságai azt mutatják, hogy a valódi közszolgálathoz átlátható vezetőválasztás, kiszámítható finanszírozás, valamint a külső alkotók és kisebbségi közösségek bevonása szükséges. A cikkben megszólaló Kollár Árpád, az új Független Közmédia Testület (FKT) tagja hangsúlyozta: testületük nem szólhat bele a napi szerkesztőségi munkába, hanem „golyófogóként” védi a szakmai autonómiát. Bár a jövőben kisebb költségvetéssel és karcsúsítással számolnak, a siker legfőbb mércéjének a közbizalom visszaszerzését, az elérés növelését és a műsorok szakmai minőségét tartják. A magyar médiarendszer az áprilisi kormányváltás és az őszi törvénymódosítás után alapvető szerkezeti átalakuláson megy keresztül: az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató összeolvadásából létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., míg az MTI önálló nonprofit zrt.-ként működik tovább. A tulajdonosi jogokat a kilenctagú Független Közmédia Testület (FKT) gyakorolja, amelybe három-három tagot delegálhatnak a kormánypárti és az ellenzéki frakciók, hármat pedig a médiaszakmai szervezetek. A lap annak járt utána, milyen külföldi megoldások segíthetnek abban, hogy a közmédia a politikai kiszolgálás helyett valódi közszolgálatot lásson el – a gyakorlati tapasztalatokról pedig az FKT egyik tagját, Kollár Árpádot kérdezték. A cikk rámutat, hogy a lineáris tévézés visszaszorulása, a TikTok közéleti térnyerése és a mesterséges intelligencia megjelenése önmagában is új stratégiát követelne a közszolgálati médiától, Magyarországon azonban emellett a függetlenség és a finanszírozás intézményi garanciáit is újra kell építeni. A brit BBC példája arra világít rá, hogy a szakmai autonómiát nem elég deklarálni, működtetni is kell: bár a vezetés kinevezésében van állami szerep, az igazgatóság tagjainak törvényi kötelességük megvédeni az intézmény függetlenségét, és tilos utasítást elfogadniuk a miniszterektől. A társadalmi sokszínűség biztosítására a német és a holland rendszer kínál tanulságokat. Németországban a regionális felépítés mellett a német alkotmánybíróság 2014-es döntése is védi a ZDF -et azzal, hogy legfeljebb egyharmadban maximalizálta az állami és államközeli szereplők arányát a felügyelő tanácsokban. Hollandiában az NPO ernyőszervezete alatt különböző világnézeti és társadalmi közösségekhez kötődő műsorszolgáltatók működnek – ez arra figyelmeztet, hogy a hazai átalakulásnál is kulcskérdés lesz, mennyire jutnak szóhoz a vidéki alkotók, a kisebbségi közösségek és az új szakmai műhelyek. A pénzügyi függetlenség kapcsán a finn Yle esete szolgál intő példával: hiába működik a finn közmédia elkülönített adóból, a költségvetési indexálás 2025–2027 közötti parlamenti befagyasztása megmutatta, hogy a finanszírozási szabályok módosításával így is lehet nyomást gyakorolni a szerkesztőségekre. Végül az új-zélandi NZ On Air modellje azt bizonyítja, hogy a közszolgálati tartalom nemcsak házon belül készülhet: az átlátható, szakmai szempontok mentén működő külső műsorrendelések a teljes hazai kreatívipart helyzetbe hozhatják. A cikk második felében Kollár Árpád, a Független Közmédia Testület tagja beszélt a testület munkájáról és a közeljövő kihívásairól. Elmondása szerint az FKT alaposan tanulmányozta az európai közmédiumok működését: a brit és a német modellek elsősorban a digitális átállásban járnak elöl, míg a belga és a holland példák abban mutattak izgalmas megoldásokat, hogyan lehet magas nézettségű, mégis minőségi közszolgálati műsorokat készíteni. Kiemelte, hogy a fiatalabb generációk megszólításához nem elég egyszerűen átmásolni a hagyományos tévés műsorokat az internetre, hanem kifejezetten a digitális platformokra szabott tartalmakra van szükség. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy az egyben egyetlen külföldi minta sem ültethető át, hiszen figyelembe kell venni a magyar nyelvi és kulturális sajátosságokat, a határon túli közönség igényeit, valamint a jelenlegi átmeneti helyzetet, amelyben még tart a vezérigazgató kiválasztása, és a költségvetés pontos keretei sem véglegesek. Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza meg a tulajdonosi jogokat gyakorló testületet abban, hogy beleszóljon a napi szerkesztőségi munkába, Kollár Árpád egyértelmű jogi korlátokra hivatkozott. Az alapító okirat és a törvények világosan kijelölik a határokat: az FKT nem szerkeszt műsorokat, kizárólag a vezérigazgató kiválasztása, a gazdálkodás felügyelete és a közszolgálati célok teljesülésének ellenőrzése a feladata. A testület egyik tagtársát idézve úgy fogalmazott, hogy afféle „golyófogóként” állnak a rendszerben, hogy a munkatársak nyugodt körülmények között, tisztán szakmai alapon dolgozhassanak. Az átláthatóságot az ülések nyilvános jegyzőkönyvei garantálják, súlyos és következetes normasértés esetén pedig a legradikálisabb eszközük a vezérigazgatótól való bizalommegvonás lehet. A finanszírozási függetlenséggel kapcsolatban az FKT tagja elmondta, hogy a közmédia költségvetésének jelenlegi indexálása a következő években megszűnik, és a jövőben a kormánytól független Közszolgálati Költségvetési Tanács határozza majd meg a kereteket. Bár magának a testületnek nincs közvetlen ráhatása a költségvetésre, feladatuknak tartják, hogy őrködjenek a függetlenség felett, és azonnal jelezzék, ha bárhonnan nyomásgyakorlási kísérletet tapasztalnak. A külső tartalomgyártók és szakmai partnerek számára egyelőre egy újabb egyéves átmeneti időszak következik, ezt válthatja fel később egy kiszámíthatóbb, hároméves tervezési ciklus. Kollár hozzátette, hogy a jövőt nagyban meghatározzák majd az új vezérigazgató tervei is, ugyanakkor a költségvetés csökkenésével számolnak, ezért elkerülhetetlenné válik a gazdaságosabb működés és a párhuzamosságok leépítése. Végül arra is kitért, milyen szempontok alapján lehet majd egy év múlva megítélni, hogy sikeres volt-e az átalakulás. Első helyen a közbizalom helyreállítását említette, vagyis azt, hogy a közmédia pártállástól, világnézettől és lakhelytől függetlenül újra elnyerje a közönség bizalmát. Emellett természetesen fontos mérce lesz a nézettség, a hallgatottság és az elérés alakulása, harmadikként pedig a műsorok szakmai minősége és színvonala.
Eredeti cikk megtekintése →