← Vissza

● news.bsdnet.hu

A Tisza Párt alaposan átírná a parlamenti a szabályokat, drasztikus változások jöhetnek

Index 2026-11-20 17:33
A Tisza Párt négy parlamenti képviselője (Bujdosó Andrea frakcióvezető, Melléthei-Barna Márton frakcióvezető-helyettes, valamint Hantosi István és Rák Richárd bizottsági elnökök) törvényjavaslatukkal újraszabályoznák az Országgyűlés működését: A törvényjavaslat célja az Országgyűlés demokratikus, ellenőrző és képviseleti működésének erősítése. A módosítások a társadalmi részvétel intézményesítését, a vizsgálóbizottságok eredményesebb feladatellátását, a bizottsági munka nyilvánosságát, a parlamenti testületek pluralizmusát, a képviselői kötelezettségek következetesebb érvényesítését és a képviselői jogok garanciális védelmét szolgálják. A preambulumban megfogalmazott alapelvek esetenként drasztikus részletszabályokban öltenek testet. Mindenekelőtt a kormánypárti indítvány bővítené a házelnök eljárási jogkörét, módosítaná a parlamenti bizottságok működését, és átírná a képviselői hiányzások, valamint a fegyelmi büntetések szabályait. A javaslat jelentősen szélesítené a házelnök mozgásterét. Ha egy vitás parlamenti eljárási kérdésben sem a törvény, sem a házszabály nem nevesít más döntéshozót, a házelnök a frakciók egyetértése nélkül is határozhatna. A Házbizottság is nagyobb szabadságot kapna saját működésének alakításában. Ha egy eljárási kérdést sem a törvény, sem a házszabály nem rendez, arról a testület maga dönthetne. Azt is megszabhatná, mely ügyekben és milyen rendben határozhat írásban, ülés összehívása nélkül. Az Országgyűlés 2026 májusában létrehozta a kilenctagú Társadalmi Részvétel Bizottságát. A javaslat törvényben kötelezné a parlamentet arra, hogy minden ciklusban alakítson állandó testületet erre a feladatra. Ez önmagában sem a civil szervezeteknek, sem az ellenzéknek nem adna új jogosítványt. A „társadalmi részvétel” ebben az összefüggésben a képviselők által tárgyalt ügyek körét jelöli. A bizottság például megvitathatja az egyesületek és alapítványok működését érintő törvényjavaslatokat, és állást foglalhat az érdekképviselet vagy a civilekkel folytatott egyeztetés kérdéseiben. Az állandó bizottságok állásfoglalásaikat közvetlenül az Országgyűlés honlapján tennék közzé. A mentelmi bizottságban minden frakciót legalább egy hely illetne meg, és a kormányoldal, illetve az ellenzék összesen ugyanannyi tagot jelölhetne. A vizsgálóbizottságok lakcímadatot kérhetnének a megidézni kívánt személy eléréséhez. Szabályoznák a külföldi kézbesítést is. A külföldön tartózkodó érintett videós meghallgatást kérhetne, külföldi címre kézbesített idézés alapján pedig nem lehetne elrendelni az elővezetését. Az országgyűlési törvény módosításával két percről egyre rövidítenék a személyes érintettség miatti felszólalást. A képviselőnek az első két mondatban meg kellene indokolnia, miért kér szót. Önmagában a nevének említése vagy az álláspontjának bírálata ehhez kevés lenne. Válaszra adhatna okot például, ha elferdítik a szavait, vagy olyan kijelentést tulajdonítanak neki, amelyet állítása szerint nem tett. Ha a képviselő a szó megvonása után is folytatná a beszédét, egy hónapig, ugyanabban az ülésszakban ismételt szabályszegés esetén két hónapig nem kaphatna szót személyes érintettség címén. Ha egy ülésen ugyanazon frakció három tagja szegné meg a szabályt, az egyhavi tilalom az egész képviselőcsoportra kiterjedne. Az ülést vezető elnök az adott napra is lezárhatná az ilyen felszólalásokat, ha azok jelentősen akadályozzák a parlament munkáját. Ebben az esetben a képviselők írásban reagálhatnának. De más felszólalások ideje is rövidülne. Az előterjesztő nyitóbeszédére harminc helyett húsz, zárszavára harminc helyett tizenöt perc jutna. Az ellenzék mozgásterének korlátozását jelentené az is, hogy a frakciók hetente egy kijelölt ülésnapon szólalhatnának fel napirend előtt. Ezzel szemben a miniszterelnök, a kormány többi tagja és a köztársasági elnök viszont bármely ülésnap elején szót kérhetne országos jelentőségű ügyben. A fegyelmi büntetéseknél megszűnnének a tiszteletdíj-csökkentés kötelező alsó határai. A legsúlyosabb esetben első alkalommal legfeljebb háromhavi tiszteletdíjat lehetne elvonni. Ha a képviselő ugyanabban a rendes ülésszakban ismét megsértené ugyanazt a rendelkezést, a felső határ megduplázódna. A jelenlegi képviselői alapdíjjal számolva a legsúlyosabb vétségért első alkalommal csaknem 4 millió forintot lehetne elvonni. Ha a képviselő ugyanabban a rendes ülésszakban ismét megsértené ugyanazt a szabályt, a levonás felső határa 8 millió forintra emelkedne. A házelnök kitiltás helyett az adott ülésről vagy ülésnapról is kizárhatná a képviselőt. Ugyanakkor a plenáris szavazásoknál bizonyos fokig enyhülnének a hiányzás következményei. Egyetlen elmulasztott ülésnap önmagában még akkor sem járna tiszteletdíj-csökkentéssel, ha arra esett a havi szavazások zöme. A bizottságoknál viszont már a figyelembe vehető ülések 40 százalékáról való igazolatlan hiányzás levonással járna. A jelenlétet félévenként vizsgálnák. A javaslat szerint a magyar EP-képviselők ugyan továbbra is jelen lehetnének az Országgyűlés nyilvános plenáris ülésein, de EP-mandátumuk alapján már nem szólalhatnának fel az uniós ügyek vitájában. Az ilyen napirendi pontokat tárgyaló bizottságok üléseire, valamint az európai ügyekkel foglalkozó bizottság üléseire szóló automatikus meghívásuk is megszűnne. A bizottságok azonban egyedi döntéssel továbbra is meghívhatnák őket. A módosítás minden magyar EP-képviselőre vonatkozna, de kétszer annyi ellenzéki politikust érintene, mint kormánypártit. A 21 magyar EP-képviselő közül ugyanis 14-en ellenzéki pártokhoz tartoznak, és 7-en a Tisza Párthoz. Az ellenzéki oldalon a Fidesznek 10, a KDNP-nek 1, a Demokratikus Koalíciónak 2, a Mi Hazánknak 1 képviselője van. Vagyis ez a jogkörmegvonás különösen érzékenyen érintené a Demokratikus Koalíciót. A párt 2026-ban kiesett az Országgyűlésből, két EP-képviselője pedig a javaslat elfogadásával elveszítené azt a törvényben rögzített lehetőséget, hogy uniós ügyekben a magyar parlament plenáris vitáiban is szót kapjon. A törvénymódosítás 2027. február 1-jén lépne hatályba. (Borítókép: Az Országgyűlés ülése 2026. november 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Eredeti cikk megtekintése →