Elmaradt a végső döntés, szombaton újra meghallgatják a közmédia két legesélyesebb jelöltjét
Index
2026-11-20 18:01
Csütörtökön kezdődött el a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók meghallgatása a Független Közmédia Testület (FKT) előtt. A pályázaton 27-en indultak, tizennégyük dokumentációját nyilvánította érvényesnek a társaság tulajdonosi jogait gyakorló FKT.
A kétnapos meghallgatásokat követően két körben zajlott a cégvezető kiválasztása: első menetben a pályázók alkalmasságáról döntöttek, a másodikban pedig a két legnagyobb támogatást kapó személyét bocsátják szavazásra.
Péntek késő délután sajtótájékoztatót tartott a testület, ahol bejelentették:
egyelőre nem választottak senkit a közmédia élére, szombaton újra meghallgatják a két legesélyesebb jelöltet, Szabó stein imrét és Kert attilát.
Amennyiben döntés születik, a megválasztott vezérigazgató munkaviszonya határozatlan idejű, és legkésőbb a megválasztását követő 30. napon indul.
Szabó Stein Imre, pályája elején a közrádió riportere, majd az MTV műsorvezetője, később az RTL kommunikációs vezetője is volt, prezentációjában elmondta: az új közmédia egy „beszélgetőtér” lesz, ami nem tulajdonolható, de egymással megosztható „könyvtárként” is funkcionál majd.
Szabó, a meghallgatásán azt mondta, hogy az új közmédia nem tulajdonolható, de megosztható „beszélgetőtér” és „könyvtár” lesz, amely „hipertérugrás” a korábbi MTVA-hoz képest. Szerinte a közmédia az elmúlt 16 évben mélyrepülésben volt, elvesztette a nézők bizalmát, és megszűnt a nyilvánosság terének lenni; a bizalmat pártatlan hírszolgáltatással építené vissza, ami nem azt jelenti, hogy stopperrel mérik a kormánypárt és az ellenzék idejét. A BBC pártatlansági gyakorlatát venné át, központi hírfőszerkesztőséget és tényellenőrző csoportot hozna létre, növelné az online részleg létszámát, kevesebb, de önálló profilú csatornát tartana fenn, és visszavezetné a közmédiát az európai közszolgálati közösségbe.
2027-et átmeneti, „alapozó” évnek szánja, 104,8 milliárd forintos költségvetéssel: megújítanák a hírműsorokat, felépítenék a digitális platformot, és nagyjából hatmilliárd forintot fordítanának saját gyártásra, 2027 késő őszén pedig megjelennének az első nagyobb költségvetésű, nagyrészt magyar gyártású műsorok. A digitális átállást Szabó Gergő, a Special Effects ügynökség alapítója vezetné. A cseh köztévét hozta fel példaként, és a BBC Studios mintájára animációra is építő tartalomfejlesztő leányvállalatot hozna létre; bevételt remél a digitális reklámból és egy archív kábelcsatornából is. A leépítést elkerülhetetlennek tartja, a létszám nagyjából kétharmadát tartaná meg. A szórakoztatásról azt mondta: „El nem tudok képzelni egy Dancing with the Stars t a közmédián”, de a Ki mit tud? -ot szeretné újraindítani.
Kert Attila korábban a közszolgálati rádió és televízióban, majd a TV2-nél és az ATV-nél, valamint a magyar nyelvű Euronews vezetőjeként dolgozott.
Kert, a meghallgatásán többek között azt mondta, a mesterséges intelligencia, az algoritmusvezérelt közösségi média és a dezinformáció korában sosem volt akkora szükség közszolgálati médiára, mint ma. Minőségi, független tartalmakat kínáló intézményt vázolt fel, amely azokat is kiszolgálja, akik nem tartoznak a kereskedelmi média célcsoportjába. Multiplatform-szemléletet ígért, a tartalmakat az egyes platformokhoz igazodva többféle hosszban és formában készítenék el, és szerinte a közmédiának abban is segítenie kell, hogy megvitassuk a múlt traumáit és a jövő kihívásait.
Azt ígérte, megválasztása után száz nappal bemutatná a konszolidált költségvetést; addigra látványosan javulna a hírműsorok színvonala, elkészülne a hírszolgáltatási és etikai kódex, és újraindulna a közmédia hírportálja, amelyet egy év alatt a tíz, három év alatt az öt legolvasottabb oldal közé emelne. Streamingalkalmazást, a nagy értékű szerződések újratárgyalását, új szervezeti struktúrát, közmédia-ombudsmant, az archívum oktatási-kutatási megnyitását, saját filmek és sorozatok gyártását, átlátható kereskedelmi szabályokat ígért, és száz napon belül kivizsgáltatná a hírszolgáltatás visszásságait, különösen „az orosz háborús propaganda megjelenését”. A pályázatában szereplő 25 százalékos leépítésről azt mondta, hogy a jövőre 47 százalékkal csökkenő forrásokat „nem lehet kimozogni”; megtakarítást a sportjogokra fordított évi mintegy 20 milliárd forint és a hasonló nagyságú földfelszíni sugárzási költség csökkentésében lát.
Csütörtökön Herman Péter Dánielt, Bakonyi Pétert, Dávid-Joó Zsanettet, Kert Attilát, Malcsiner Maximilian Pétert, Kertész Györgyöt, Horváth Dori Gábort és Papp Réka Kingát hallgatta meg a Független Közmédia Testület. Közülük azonban Dávid-Joó Zsanett visszalépett , ugyanis az M1 volt műsorvezetője rámutatott, az érvényes pályázatát követően levélben közölték vele, hogy tervezik megszüntetni a munkaviszonyát. Ugyanakkor azt nem tudja, hogy van-e a kettő között összefüggés. A Független Közmédia Testület meglepve fogadta a döntést.
Dávid-Joó Zsanett bejelentésére az MRTV úgy reagált, hogy nem mond igazat, mivel az érintett már október elején előzetes értesítést kapott a csoportos létszámcsökkentésről. Hozzátették, hogy a közmédia november 9-én kérte Dávid-Joó Zsanettet, hogy ezzel kapcsolatban személyesen jelenjen meg a munkahelyén. Ez azonban nem történt meg, ezért a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos írásbeli értesítést még aznap postán küldték meg számára.
Az MRTV közleménye után Dávid-Joó Zsanett nyílt levelet intézett Horváth P. András ideiglenes vezérigazgató felé . Rámutatott, hogy míg öt hónapja beosztás nélkül várakozik, a vezetőség nem a beosztottak, hanem a híradós döntéseket és cenzúrát irányító vezetők felelősségének feltárásával adós a közvéleménynek, ezért konkrét indoklást követelt a tervezett elbocsátások kapcsán.
Pénteken Fischer Andrást, Szabó Stein Imrét, Amin Zoltánt, Tóth Zoltán Andrást, Pusztai Ferencet és Bakó Lajost hallgatta meg a Független Közmédia Testület.