← Vissza

● news.bsdnet.hu

Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Portfolio 2026-11-21 07:00
A november 19-i VKF-ülésen megszületett a megállapodás a következő évi kötelező legkisebb bérekről. A felek közlése szerint a megállapodás aláírására a következő héten kerül sor. A két bérkategória emelése forintban hasonló nagyságrendű: a bruttó minimálbér havi 24 200 forinttal, a garantált bérminimum pedig 22 800 forinttal emelkedik. A megállapodás kompromisszum eredményeként született meg. A munkáltatói és munkavállalói álláspontok a tárgyalások kezdetén jelentősen eltértek egymástól, a végleges számok kialakításakor pedig egyszerre kellett figyelembe venni a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzetét és a vállalkozások teherviselő képességét. A bruttó bérek emelésénél jóval nagyobb növekedést hozhat a dolgozók kézhez kapott fizetésében a jövő évre tervezett új adójóváírás. A jelenlegi általános szabályok szerint a munkavállalók bruttó béréből 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le. A 2027-re javasolt adójóváírás azonban érdemben mérsékelheti a legalacsonyabb keresetűek személyijövedelemadó-terhét. A minimálbéren foglalkoztatottak esetében 15-ről 9 százalékra csökkentené a tényleges SZJA-terhet. A 347 ezer forintos bruttó minimálbérből így 251 575 forint nettó fizetés maradhatna a munkavállalóknál. Ez a 2026-os 214 662 forintos nettó minimálbérhez képest havi 36 913 forintos növekedés, vagyis 17,2 százalékos nettó béremelkedés. Vagyis a minimálbéresek kézhez kapott fizetése több mint kétszer akkora arányban emelkedhet, mint a bruttó bérük. A garantált bérminimum esetében szintén jelentős nettó béremelkedés jöhet, bár az új adójóváírásból kisebb mértékben részesülnek az érintett munkavállalók, mint a minimálbéresek. A 2027-es garantált bérminimum bruttó összege 396 000 forintra emelkedik, ami 22 800 forintos, 6,1 százalékos növekedés a 2026-os 373 200 forinthoz képest. Az új adójóváírás azonban ebben az esetben is mérsékli az SZJA-terhet. A kedvezmény összege a minimálbér feletti kereseteknél fokozatosan csökken, így a garantált bérminimumot keresők is érdemi adócsökkentést kaphatnak. A számítás szerint a 396 ezer forintos bruttó garantált bérminimum mellett a nettó fizetés 281 220 forint lehet. Ez a 2026-os 248 178 forinthoz képest havi 33 042 forintos növekedést jelent, ami 13,3 százalékos nettó béremelkedésnek felel meg. A garantált bérminimumot keresők tehát a bruttó bérük 6,1 százalékos emelése mellett több mint kétszer ekkora nettó növekedést tapasztalhatnak. A két kötelező legkisebb bér esetében a bruttó és nettó emelkedés közötti különbség legfontosabb magyarázata az új adójóváírás. A minimálbéresek a maximális kedvezményben részesülnének, míg a magasabb keresetű garantált bérminimumot kapók esetében már kisebb összegű jóváírás érvényesülhet. A számítások az egyéb személyi jövedelemadó-kedvezményekre nem jogosult munkavállalókra vonatkoznak. A 2027-es nettó értékek az új adójóváírás tervezett szabályainak megvalósulását feltételezik. A minimálbér és a garantált bérminimum összegéről szóló megállapodás mellett a munkáltatói és a munkavállalói oldal 5 százalékos általános bérajánlást is megfogalmazott a versenyszférára. Ez a megállapodás egy másik fontos eleme: miközben a kötelező legkisebb bérek 7,5, illetve 6,1 százalékkal emelkednek, a versenyszféra egészére vonatkozó általános bérajánlás ennél mérsékeltebb növekedést irányoz elő. Az általános bérajánlást ugyanakkor nem szabad összekeverni a kötelező minimálbér-emeléssel. Az előbbi a vállalatok bérpolitikájához ad iránymutatást, míg a minimálbér és a garantált bérminimum jogszabályban rögzített kötelező alsó bérszintet jelent. A kompromisszumos megállapodás mögött az a szándék áll, hogy a legalacsonyabb keresetűek érdemi jövedelemnövekedéshez jussanak, miközben a vállalkozások számára is kezelhető maradjon a bérköltségek emelkedése. Magyarországon két különböző kötelező legkisebb munkabér van érvényben. Az általános minimálbér a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó alapvető bérminimum. A garantált bérminimum ennél magasabb kötelező bérszint, amely azokban a munkakörökben alkalmazandó, amelyek betöltéséhez legalább középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség szükséges. A különbség tehát nem egyszerűen a munkavállaló végzettségétől függ: az adott munkakör képesítési követelménye a meghatározó. Egy érettségivel vagy szakképesítéssel rendelkező dolgozó is kaphat minimálbért, ha az általa betöltött munkakör nem igényel magasabb végzettséget. A két kötelező bérszint a teljes munkaidőre meghatározott havi összeg, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a bérminimum a munkaidővel arányosan változik. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Eredeti cikk megtekintése →