← Vissza

● news.bsdnet.hu

Megterem, de nem hoz pénzt: kemény üzenetet küldött a miniszter a kukoricáról

Agroinform 2026-11-21 10:46
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter közösségi oldalán közzétett videójában arról beszélt: az öntözés lehetőségei korlátozottak, és az ország jelentős részén már a kukoricatermesztés jövedelmezősége is megkérdőjeleződött. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az öntözés fejlesztése mellett a vízmegtartásra, a talajművelés alkalmazkodására és a termőhelyi adottságokhoz igazodó növénytermesztésre is szükség van – ez rajzolódott ki az agrárminiszter videóban ismertetett álláspontjából. A tárcavezető szerint nem lehet arra alapozni a magyar mezőgazdaság jövőjét, hogy idővel minden gazdálkodó öntözni tud majd. – A rendelkezésünkre álló szántóterületnek egy nagyon pici részét, töredékét, nagyjából 160 ezer hektárt tudunk öntözni – fogalmazott a miniszter. Ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy az öntözés önmagában nem kínál minden területre megoldást. A vízhiány kezelésében ezért a táji vízvisszatartásnak is nagyobb szerepet szánna. Bóna Szabolcs felidézte: korábban a gazdálkodóknak az egységes kérelemben le kellett határolniuk a vízzel borított, nem támogatható területeket. Előrelépésnek nevezte, hogy az érintett területeket már nem kell automatikusan kivonni a támogatásból. A következő lépésként azonban közvetlen pénzügyi ösztönzést is bevezetnének. – Mi meg szeretnénk még egyet lépni, és azt mondani, hogy fizetünk erre pénzt. Tehát lesz vízprémium – jelentette ki. A bejelentés szerint tehát a víz megtartását külön támogatással is elismernék. A videóban ugyanakkor nem hangzott el a vízprémium összege, indulásának időpontja vagy részletes feltételrendszere. A miniszter külön kitért a felszín alatti vízkészletek védelmére. Határozottan bírálta azt az elképzelést, hogy a mezőgazdaság vízigényét rétegvízkutakból fedezzék. – A saját utódainkkal szemben bűn, ha öntözésre fogjuk elhasználni – fogalmazott a rétegvízkutak használatáról. Álláspontja szerint a vízhiányra adott válaszoknál a következő generációk érdekeit is figyelembe kell venni. A megoldásokat ezért elsősorban a rendelkezésre álló víz jobb megtartásában és a gazdálkodás alkalmazkodásában keresi. A talajművelésről szólva Bóna Szabolcs nem a szántás teljes elhagyását sürgette. Azt hangsúlyozta, hogy azt kizárólag megfelelő körülmények között szabad elvégezni. – Nem elfelejteni kell a szántást, csak a megfelelő körülmények között szabad végezni – mondta. Hozzátette: megítélése szerint évi 200–250 milliméteres csapadék mellett ezek a megfelelő körülmények nem adottak. Üzenete szerint a megszokott művelési gyakorlatot is felül kell vizsgálni ott, ahol a tartós vízhiány alapvetően megváltoztatja a termelés feltételeit. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A videó egyik legerősebb kijelentése a kukoricatermesztés kilátásaira vonatkozott. A miniszter ezzel a termeszthetőség és a gazdaságosság közötti különbségre mutatott rá. Értékelése szerint önmagában az, hogy egy növény betakarítható termést ad, még nem jelenti azt, hogy az adott termőhelyen jövedelmezően is előállítható. Bóna Szabolcs a vízelvezető csatornák kettős működtetésre történő átállításában is lehetőséget lát. Elképzelése szerint ezeknek a rendszereknek a víz elvezetése mellett annak visszatartását is szolgálniuk kellene. – Ha ezeket a csatornákat át lehet állítani kettős működtetésre, akkor tudunk a tájban vizet tartani – hangsúlyozta. A tárcavezető becslése szerint ilyen beavatkozásokkal 400–600 ezer hektár vízbiztonságán lehetne javítani, akár a kormányzati ciklus végéig. Forrás és indexkép: Facebook/Bóna Szabolcs
Eredeti cikk megtekintése →