Megterem, de nem hoz pénzt: kemény üzenetet küldött a miniszter a kukoricáról
Agroinform
2026-11-21 10:46
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter közösségi oldalán közzétett videójában arról beszélt: az öntözés lehetőségei korlátozottak, és az ország jelentős részén már a kukoricatermesztés jövedelmezősége is megkérdőjeleződött.
Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt
Androidra
vagy
iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.
Az öntözés fejlesztése mellett a vízmegtartásra, a talajművelés alkalmazkodására és a termőhelyi adottságokhoz igazodó növénytermesztésre is szükség van – ez rajzolódott ki az agrárminiszter videóban ismertetett álláspontjából. A tárcavezető szerint nem lehet arra alapozni a magyar mezőgazdaság jövőjét, hogy idővel minden gazdálkodó öntözni tud majd.
– A rendelkezésünkre álló szántóterületnek egy nagyon pici részét, töredékét, nagyjából 160 ezer hektárt tudunk öntözni – fogalmazott a miniszter.
Ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy az öntözés önmagában nem kínál minden területre megoldást. A vízhiány kezelésében ezért a táji vízvisszatartásnak is nagyobb szerepet szánna.
Bóna Szabolcs felidézte: korábban a gazdálkodóknak az egységes kérelemben le kellett határolniuk a vízzel borított, nem támogatható területeket. Előrelépésnek nevezte, hogy az érintett területeket már nem kell automatikusan kivonni a támogatásból.
A következő lépésként azonban közvetlen pénzügyi ösztönzést is bevezetnének.
– Mi meg szeretnénk még egyet lépni, és azt mondani, hogy fizetünk erre pénzt. Tehát lesz vízprémium – jelentette ki.
A bejelentés szerint tehát a víz megtartását külön támogatással is elismernék. A videóban ugyanakkor nem hangzott el a vízprémium összege, indulásának időpontja vagy részletes feltételrendszere.
A miniszter külön kitért a felszín alatti vízkészletek védelmére. Határozottan bírálta azt az elképzelést, hogy a mezőgazdaság vízigényét rétegvízkutakból fedezzék.
– A saját utódainkkal szemben bűn, ha öntözésre fogjuk elhasználni – fogalmazott a rétegvízkutak használatáról.
Álláspontja szerint a vízhiányra adott válaszoknál a következő generációk érdekeit is figyelembe kell venni. A megoldásokat ezért elsősorban a rendelkezésre álló víz jobb megtartásában és a gazdálkodás alkalmazkodásában keresi.
A talajművelésről szólva Bóna Szabolcs nem a szántás teljes elhagyását sürgette. Azt hangsúlyozta, hogy azt kizárólag megfelelő körülmények között szabad elvégezni.
– Nem elfelejteni kell a szántást, csak a megfelelő körülmények között szabad végezni – mondta.
Hozzátette: megítélése szerint évi 200–250 milliméteres csapadék mellett ezek a megfelelő körülmények nem adottak. Üzenete szerint a megszokott művelési gyakorlatot is felül kell vizsgálni ott, ahol a tartós vízhiány alapvetően megváltoztatja a termelés feltételeit.
Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt
Androidra
vagy
iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.
A videó egyik legerősebb kijelentése a kukoricatermesztés kilátásaira vonatkozott.
A miniszter ezzel a termeszthetőség és a gazdaságosság közötti különbségre mutatott rá. Értékelése szerint önmagában az, hogy egy növény betakarítható termést ad, még nem jelenti azt, hogy az adott termőhelyen jövedelmezően is előállítható.
Bóna Szabolcs a vízelvezető csatornák kettős működtetésre történő átállításában is lehetőséget lát. Elképzelése szerint ezeknek a rendszereknek a víz elvezetése mellett annak visszatartását is szolgálniuk kellene.
– Ha ezeket a csatornákat át lehet állítani kettős működtetésre, akkor tudunk a tájban vizet tartani – hangsúlyozta.
A tárcavezető becslése szerint ilyen beavatkozásokkal 400–600 ezer hektár vízbiztonságán lehetne javítani, akár a kormányzati ciklus végéig.
Forrás és indexkép: Facebook/Bóna Szabolcs