← Vissza

● news.bsdnet.hu

Fogyott, fájt a háta, de az igazi fordulat azután jött hogy a heréjébe harapott egy kutya - veserákkal diagnosztizálták

Egészségkalauz 2026-11-21 12:54
A hátfájást a rögbi következményének tartotta, ám a makacs hátfájás mögött nem sportsérülés állt. Gyakran hajlamosak vagyunk legyinteni a testünk jelzéseire, kiváltképp akkor, ha kézenfekvőnek tűnik a magyarázat. Pontosan ebbe a csapdába esett a 41 éves Rob Houliston is, aki gyermekkorától fogva a rögbi kemény világában edződött. Amikor 2026 februárjában megfájdult a háta , ösztönösen a régi, pályán szerzett zúzódások számlájára írta a dolgot. A szervezet azonban nem tágított: a fájdalomhoz hamarosan étkezések utáni émelygés társult, az étvágya elillant , május közepére pedig már csaknem 22 kilót veszített a testsúlyából . A sorsfordító felismeréshez végül egy meglehetősen bizarr, ijesztő baleset vezetett: testvére kutyája ágyékon harapta a férfit. A sérülést követően Rob bal heréje rendellenes tempóban, szinte teniszlabda méretűre duzzadt. A kórházi ultrahangvizsgálat során a szakorvosok hamar felismerték, hogy a duzzanat hátterében nem puszta zúzódás, hanem a herezacskó vénás elvezetésének hirtelen elégtelensége – egy másodlagos herevisszér-tágulat (varicokele) – áll. Mivel a bal here vérellátása anatómiailag közvetlenül a bal vese vénájába torkollik, az orvosok azonnal felfelé indultak az ultrahangfejjel. Ekkor szembesültek a valósággal: a vénát egy agresszív daganat zárta el, megerősítve az előrehaladott veserák diagnózisát. A leletek arra is magyarázatot adtak, miért fogyott a férfi ilyen drámai ütemben: a masszív daganattömeg már a gyomrot préselte össze, megakadályozva a normális táplálkozást. Júliusban egy megterhelő, hétórás műtéttel eltávolították a vesét és a daganat nagy részét, ám a rákos sejtek egy része helyben visszamaradt. A vese daganatos sejtjei hírhedten ellenállóak a hagyományos kemoterápiával és a sugárkezeléssel szemben. Az orvosok becslése szerint Robnak mintegy négy éve maradt hátra, a küzdelmet azonban nem adja fel. Szeptember végén korszerű immunterápiát kezdenek nála, amely a saját immunrendszerét tanítja meg a mikroszkopikus daganatsejtek felkutatására és elpusztítására, hogy megfékezzék az áttéteket és csökkentsék a fennmaradó tumorszövetet. A veserák a felnőttkori daganatok mintegy 3 százalékát adja, és tapasztalataink szerint a férfiakat kétszer akkora arányban érinti, mint a nőket. A legfőbb veszélye a csendes természetében rejlik: a daganat a mélyben, hosszú ideig panaszmentesen növekedhet, így a diagnózisok jelentős része ma is véletlenszerű ultrahangvizsgálat során születik meg. Ha a fenti tünetek közül akár egyet is tapasztal tartósan, ne fogja rá a fáradtságra vagy egy korábbi sportsérülésre: egy rutin hasi ultrahang és egy egyszerű laborvizsgálat akár életet is menthet. ket és szöveteket is megtámadják. Mellékhatásként például pajzsmirigygyulladás, bélgyulladás , májgyulladás vagy tüdőgyulladás jelentkezhet. A kezelés alatt ezért rendszeres laboratóriumi és klinikai ellenőrzés szükséges. A vese eltávolítása után a megmaradó vese általában képes átvenni a kieső szerv működésének jelentős részét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a veseműködés minden esetben változatlan marad. A műtétet követően különösen fontos a kreatininszint és a becsült glomeruláris filtrációs ráta ( eGFR ) rendszeres ellenőrzése. A kezelőorvos a vérnyomás, a vizeletvizsgálat és az egyéb laboreredmények alapján is követi a vesék állapotát. Egyes betegeknél nefrológiai gondozásra is szükség lehet, különösen akkor, ha már a műtét előtt is fennállt vesekárosodás, cukorbetegség vagy magas vérnyomás. A kontrollvizsgálatoknak nem kizárólag a daganat esetleges kiújulásának felismerése a céljuk. A megmaradó vese hosszú távú védelme ugyanolyan fontos része a kezelésnek. Rob története arra is rámutat, hogy a hirtelen kialakuló, különösen az egyik oldalon jelentkező herevisszér-tágulat nem minden esetben ártalmatlan urológiai probléma. Ha egy felnőtt férfinál korábban nem tapasztalt, hirtelen megjelenő vagy fekvő helyzetben sem csökkenő varicokele alakul ki, indokolt lehet a hasi és kismedencei szervek kivizsgálása is. Ennek hátterében ugyanis nemcsak vesedaganat, hanem más, a vénás elfolyást akadályozó elváltozás is állhat. A jelenség önmagában nem bizonyítja a rosszindulatú betegség jelenlétét, de különösen a szokatlanul gyorsan kialakuló esetekben nem szabad automatikusan jóindulatú állapotnak tekinteni. A legfontosabb tanulság: a tartós hát- és derékfájdalom, a megmagyarázhatatlan fogyás, a véres vizelet vagy az újonnan kialakuló herevisszér-tágulat kivizsgálást igényel. Nem érdemes megvárni, amíg több tünet egyszerre jelentkezik, hiszen a veserák korai felismerése jelentősen javíthatja a kezelési lehetőségeket. Szakmai háttér, további tájékozódáshoz: Vesedaganat: ezek azok a tünetek, amik rákot jeleznek # veserák A veserák korai stádiumban gyakran nem okoz jellegzetes tüneteket, ezért sok esetben csak véletlenül, más okból végzett hasi ultrahang- vagy CT-vizsgálat során fedezik fel. Ha panaszokat okoz, az egyik legfontosabb figyelmeztető jel a véres vizelet, amely akár fájdalom nélkül is jelentkezhet. További tünet lehet az egyik oldali derék- vagy oldaltáji fájdalom, a hasi vagy vesetáji tapintható csomó, a megmagyarázhatatlan fogyás, az étvágytalanság és a tartós fáradtság. Előfordulhat visszatérő láz, éjszakai izzadás vagy vérszegénység is. Veserák esetén a vizelet rózsaszínes, vöröses vagy barnás színűvé válhat, ha vér kerül bele. A vérvizelés azonban nem feltétlenül látható szabad szemmel: előfordulhat, hogy csak laboratóriumi vizeletvizsgálattal mutatható ki. Fontos, hogy a véres vizelet nem kizárólag daganatos betegségre utalhat, vesekő, húgyúti fertőzés és más urológiai elváltozás is okozhatja. A panaszt ezért minden esetben ki kell vizsgáltatni, akkor is, ha csak egyszer jelentkezik, vagy később magától megszűnik. Nem feltétlenül. A veserák korai szakaszában sok beteg egyáltalán nem tapasztal fájdalmat. Ahogy a daganat növekszik, jelentkezhet tompa, tartós vagy visszatérő fájdalom az egyik oldali deréktájon, a bordák és a csípő közötti területen. A fájdalom kisugározhat a hát alsó részébe is. Előrehaladott betegségben a daganat környezetének érintettsége vagy a távoli áttétek is okozhatnak fájdalmat. Az oldaltáji fájdalom ugyanakkor sok más betegség tünete is lehet, ezért önmagában nem bizonyítja a veserák jelenlétét. A veserák kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával növekszik, és férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. Ismert kockázati tényező a dohányzás, a túlsúly és az elhízás, valamint a magas vérnyomás. A kockázatot növelhetik bizonyos örökletes genetikai betegségek, például a von Hippel–Lindau-szindróma, továbbá a családi halmozódás. A tartós dialíziskezelés szintén összefügghet a veserák magasabb kockázatával. Fontos azonban, hogy a kockázati tényezők jelenléte nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul a betegség, és veserák olyanoknál is előfordulhat, akiknél egyik ismert rizikófaktor sem áll fenn. A veserák elsősorban az idősebb felnőttek betegsége, a diagnózisok jelentős része 60 év felett születik. Fiatalabb életkorban is kialakulhat, különösen bizonyos örökletes genetikai szindrómák esetén. A betegség tehát nem tekinthető kizárólag az időskorhoz kötődő daganattípusnak. A felnőttkori vesedaganatok leggyakoribb típusa a vesesejtes karcinóma (renalis sejtes carcinoma, RCC), amely a vesecsatornácskák hámsejtjeiből indul ki. Ennek több altípusa ismert, például a világossejtes, a papilláris és a kromofób vesesejtes karcinóma. Ezek biológiai viselkedése és kezelési lehetőségei eltérhetnek egymástól. A vesemedence daganatai ettől különböznek: ezek rendszerint a húgyutak belső felszínét borító hámból indulnak ki, és más kezelési elvek vonatkozhatnak rájuk. Gyermekkorban pedig elsősorban a Wilms-tumor nevű vesedaganat fordul elő. A kivizsgálás általában a panaszok és a kórelőzmény áttekintésével, fizikális vizsgálattal, valamint laboratóriumi vizsgálatokkal kezdődik. A vizeletvizsgálat kimutathatja a vér jelenlétét, a vérvizsgálat pedig többek között a veseműködésről és a vérszegénységről adhat információt. A képalkotó eljárások közül az ultrahang, a kontrasztanyagos CT és bizonyos esetekben az MRI különösen fontos. Ezek segítségével meghatározható a daganat elhelyezkedése, mérete és a környező szervekhez való viszonya. Szükség esetén szövettani mintavételre is sor kerülhet, de jellegzetes képalkotó lelet és megfelelő klinikai körülmények esetén a műtéti eltávolítás előtt nem minden esetben szükséges biopszia. Nem. Jelenleg nincs olyan általánosan alkalmazott vérvizsgálat, amely önmagában megbízhatóan igazolná vagy kizárná a veserákot. A laboreredmények ugyanakkor fontos kiegészítő információkat szolgáltatnak. A vérkép például vérszegénységet mutathat ki, a kreatinin és az eGFR pedig a veseműködés állapotáról ad tájékoztatást. Bizonyos esetekben a kalciumszint és a májfunkciós értékek eltérései is megfigyelhetők. A diagnózis felállításához azonban elsősorban képalkotó vizsgálatokra, szükség esetén pedig szövettani vizsgálatra van szükség. Igen, a hasi ultrahang sok esetben képes felismerni a vesében kialakult daganatos elváltozásokat. A vizsgálat különösen hasznos lehet a véletlenül felfedezett vesedaganatok azonosításában. Ugyanakkor az ultrahang nem minden esetben ad elegendő információt a daganat pontos természetéről, kiterjedéséről és esetleges környezetre terjedéséről. Gyanús elváltozás esetén ezért rendszerint további, részletesebb képalkotó vizsgálatokra, például kontrasztanyagos CT-re vagy MRI-re van szükség. A veserákot négy fő stádiumba sorolják, a daganat mérete, a környező szövetek érintettsége és az esetleges áttétek alapján. A stádium meghatározása alapvetően befolyásolja a kezelési tervet és a betegség várható kimenetelét. A veserák elsősorban a tüdőbe, a csontokba, a májba, az agyba és a mellékvesékbe adhat áttétet. A daganat a véráram útján is terjedhet, ezért előfordulhat, hogy már viszonylag korai stádiumban érinti a vesét elhagyó vénás rendszert. Az áttétek tünetei attól függnek, melyik szerv érintett. A tüdőáttét például köhögést vagy légszomjat, a csontáttét tartós csontfájdalmat, az agyi áttét pedig neurológiai tüneteket okozhat. Az áttétek jelenléte nem jelenti automatikusan azt, hogy ne lenne kezelési lehetőség. Igen, különösen akkor, ha a betegséget korai stádiumban, még a vesére korlátozódva fedezik fel. Ilyenkor a daganat műtéti eltávolítása sok esetben teljes gyógyulást eredményezhet. Előrehaladottabb betegség esetén is rendelkezésre állnak olyan korszerű kezelések, amelyekkel a daganat növekedése lassítható, a tünetek enyhíthetők és a túlélés meghosszabbítható. A kilátásokat többek között a daganat szövettani típusa, stádiuma, biológiai viselkedése, valamint a beteg általános egészségi állapota határozza meg. A kezelés megválasztása a daganat típusától, méretétől, elhelyezkedésétől, stádiumától és a beteg általános állapotától függ. A legfontosabb lehetőségek: A kezelési lehetőségeket a szakorvosi team egyénileg mérlegeli. Igen. A részleges veseműtét során a sebész kizárólag a daganatot és a szükséges biztonsági szövetrészt távolítja el, a vese működő részét pedig megőrzi. Ez különösen fontos lehet kisebb, jól körülhatárolt daganatok esetén, illetve akkor, ha a másik vese működése is károsodott. A vesefunkció megőrzése hosszú távon csökkentheti a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázatát. Nem minden daganatnál végezhető azonban ilyen beavatkozás: a méret, az elhelyezkedés és az erekhez való viszony is meghatározó. Igen. Egy egészséges vese önmagában is képes ellátni a szervezet számára szükséges kiválasztó funkciók jelentős részét. A vesedaganat miatt végzett teljes veseműtét után sok beteg visszatérhet a megszokott életviteléhez. Fontos azonban a megmaradt vese működésének rendszeres ellenőrzése, a vérnyomás megfelelő kezelése és a vesét terhelő tényezők kerülése. A kontrollvizsgálatok során általában a kreatinin- és eGFR-értékeket, valamint a vizelet bizonyos paramétereit is ellenőrzik. A vesesejtes karcinóma kezelésében a hagyományos kemoterápia általában nem tartozik az elsőként választott módszerek közé, mivel ez a daganattípus sok klasszikus kemoterápiás szerrel szemben kevésbé érzékeny. Előrehaladott esetekben inkább célzott gyógyszereket és immunterápiát alkalmaznak. Ezek a kezelések a daganat növekedésében szerepet játszó molekuláris folyamatokat gátolják, illetve az immunrendszer daganatellenes működését erősítik. A vesemedence húgyúti eredetű daganatainál ugyanakkor eltérő gyógyszeres kezelési protokollok lehetnek indokoltak. A veserák kialakulása nem előzhető meg minden esetben, de bizonyos kockázati tényezők mérséklésével csökkenthető a betegség valószínűsége. A dohányzás abbahagyása, az egészséges testsúly fenntartása, a rendszeres testmozgás és a magas vérnyomás megfelelő kezelése egyaránt fontos. Érdemes kerülni a tartósan egészségtelen életmódot, és a gyógyszereket, különösen a fájdalomcsillapítókat, az előírásoknak megfelelően alkalmazni. A családi halmozódás vagy ismert örökletes daganathajlam esetén genetikai tanácsadás és egyénre szabott ellenőrzési terv is szóba jöhet. A lakosság egészére kiterjedő, szervezett veserákszűrő program jelenleg nem áll rendelkezésre. Ennek egyik oka, hogy nincs olyan, megfelelően igazolt szűrővizsgálat, amelynél bizonyított lenne, hogy az általános népességben végzett rendszeres tesztelés több előnnyel jár, mint kockázattal. Bizonyos örökletes betegségek, például a von Hippel–Lindau-szindróma esetén azonban indokolt lehet a rendszeres, célzott képalkotó ellenőrzés. Igen, a veserák a sikeres műtéti eltávolítást követően is kiújulhat, bár ennek kockázata a daganat stádiumától és biológiai tulajdonságaitól függ. A kiújulás jelentkezhet a megmaradt veseszövetben, a műtéti terület környezetében vagy távoli szervekben. Ezért a műtét után is szükség van rendszeres onkológiai és urológiai kontrollra. A követés része lehet a fizikális vizsgálat, a laboratóriumi ellenőrzés és az időszakosan elvégzett képalkotó vizsgálat. A veserák kezelése után különösen fontos a megmaradt vesefunkció védelme és az általános egészségi állapot megőrzése. Ajánlott a kiegyensúlyozott, zöldségekben, gyümölcsökben és rostokban gazdag étrend, az egészséges testsúly fenntartása, a rendszeres, az állapothoz igazított testmozgás és a dohányzás kerülése. A folyadékbevitelt a vesefunkcióhoz és az esetleges társbetegségekhez kell igazítani, ezért nem minden beteg számára megfelelő ugyanaz a folyadékmennyiség. Veseműtét után különösen fontos, hogy a beteg ne kezdjen önállóan nagy dózisú étrend-kiegészítőket vagy gyógynövénykészítményeket szedni, hanem előzetesen egyeztessen kezelőorvosával. Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on , az Instagramon vagy a X -en, Tiktok -on is!
Eredeti cikk megtekintése →