Nagy fordulat készül a belső égésű motoros autók szabályozásában, ez a magyar üzemekre is hatással lehet
Portfolio
2026-11-21 14:18
A kereszténydemokrata (CDU) politikus a Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy
az országnak továbbra is az autóipari kutatás-fejlesztés és gyártás központjának kell maradnia.
Ez az elvárás azonban szöges ellentétben áll a jelenlegi piaci folyamatokkal. A német autóiparban ugyanis jelenleg munkahelyek tízezreit építik le, és több gyár bezárása is napirenden van. Az olyan óriásvállalatok, mint a Volkswagen vagy a Mercedes-Benz, a magas németországi termelési költségekre hivatkozva egyre inkább külföldre helyezik át a beruházásaikat.
Bilger elismerte, hogy a nemzetközi terjeszkedésnek megvan a maga létjogosultsága, ugyanakkor rámutatott, hogy a németországi gyártás minősége továbbra is kulcsfontosságú az ágazatban. Hozzátette, hogy az országnak minden szektorban a vezető szerepre kell törekednie, ehhez azonban a szövetségi kormánynak is lépnie kell. A versenyképesség megőrzése érdekében elengedhetetlen a munkaerő- és energiaköltségek, valamint az adminisztratív terhek csökkentése.
A terhek enyhítésének részeként a döntéshozók már kezdeményezték a belső égésű motorok kivezetésére vonatkozó szigorú szabályozás lazítását.
A javaslat értelmében az autógyártók 2035 után is bírságok nélkül értékesíthetnének új, hagyományos és hibrid hajtásláncú járműveket. A kérdésben decemberben születhet végső döntés uniós szinten.
A miniszter szerint a politikai vezetés komoly eredményeket ért el az ágazat érdekében, amelyek közül kiemelkedik a belső égésű motorok tervezett európai tilalmának feloldása. Bilger emlékeztetett arra, hogy
a német vállalatok korábban akkora technológiai előnyben voltak a versenytársaikhoz képest, hogy a magasabb belföldi termelési költségek ellenére is versenyképesek tudtak maradni a nemzetközi piacon.
A közlekedési tárca vezetője szerint a gyártóknak a jövőben is ezt a szintet kell megcélozniuk.
A 2035 utáni belső égésű motorok engedélyezése rövid távon várhatóan kedvezne a magyar gyáraknak, mivel a győri Audi-motorgyár és a szentgotthárdi Opel-üzem hagyományos hajtásláncokra épül, így a tilalom elmaradása évekkel meghosszabbítaná ezek életciklusát, és a beszállítói lánc egy részének is időt ad az átállásra. A kecskeméti Mercedes-gyár szintén profitálhatna a rugalmasságból, mivel ott egyszerre készülnek hagyományos és elektromos modellek.
Az intézkedésnek ugyanakkor árnyoldala is lenne, mivel a debreceni BMW-gyár és az akkumulátoripari beruházások (CATL, Samsung SDI, SK On) az elektromos átállás gyorsabb tempójára számítottak.
Lassabb elektrifikáció mellett ezek kihasználtsága és megtérülése kerülhet nyomás alá, és a régióban már most is túlkínálat van akkumulátorgyártási kapacitásból.
Címlapkép forrása: EU
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.