← Vissza

● news.bsdnet.hu

Szele Tamás: Putyin halhatatlansága

Forgókinpad 2026-11-21 14:35
Mivel ma nincsenek nagy világpolitikai szenzációk, elővehetjük Putyin orosz elnök egyik régi mániáját, melyben osztozik a világtörténelem összes zsarnokával: egészen komolyan halhatatlan akar lenni. És természetesen örökifjú is, ezt nem kell mondanom. Sokan próbálkoztak ezzel, például Csin Si Huang-ti, a legelső kínai császár is a mérgező életelixír (vagyis a Halhatatlanság Tablettája) miatt pusztult el, ahogyan később elég sok pályatársa is, úgy Kínában, mint más vidékeken: a Vazsnoje Isztorii (iStories) most utána járt annak, mennyi esélye van Putyinnak a sikerre. (Képünk illusztráció) Hogy lelőjem a poént: amennyi a falónak az epsomi derbyn. Ezt ő nem hajlandó elfogadni, és minden eszközt megragad a vágyva vágyott cél elérésére, amire számos bizonyítékunk is van. Ezeket mutatom be alább – valamint a kutatások „eredményeit” saját megjegyzéseim kíséretében, melyeket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszek meg. Milyen bizonyítékokról van szó? Körülbelül 20 évvel ezelőtt Szergej Sojgu tanácsára Putyin elkezdett az Altajba utazni, hogy „agancsfürdőket” vegyen egy olyan szert tartalmazó főzetben, amelyet fiatal szarvasok agancsából kivont vérből nyernek. Az elnök ezt „nem egyszer” tette meg, amint azt a „Proekt” annak idején megírta (és elemeztem én is még 2022-ben). Sok tisztviselő követte Putyin példáját, köztük Szergej Szobjanyin és Alekszej Miller.* *Ez a burját-tuvai sámánszertartás akkoriban valóságos divathullámot indított el a Kreml udvari köreiben, bármennyi állatkínzással is járt, végül aztán az vetett véget neki, hogy Sojgu kegyvesztetté vált. Onnantól kezdve Putyin már nem agancsfürdőzött, más meg nem is mert. A legjobban a szarvasok jártak, akinek ezekhez a fürdőkhöz levagdosták az agancsaikat. Putyin rezidenciáiban – mind a hivatalosakban, mind a nyomozók által feltárt helyeken – mindig van egy fürdőkomplexum a legkorszerűbb berendezésekkel, amely többek között fiatalító kezelésekre is alkalmas. Általában van benne kozmetikai stúdió, iszapkezelés, medence, szaunák, kontrasztfürdők, masszázsközpont, lebegőkapszula (amelyet nagyon magas sótartalmú vízzel töltenek fel, hogy az ember benne lebegve a súlytalanság érzését élvezhesse) és kriokamrák.* *A kriokamrás eljárás egy teljes testre ható extrém hidegterápiás kezelés, amely jellemzően 1–3 percig tart, és kb. –85 °C és –190 °C közötti hőmérsékleten működik. A rövid hideghatás serkenti a vérkeringést, csökkentheti a gyulladást és az izomfájdalmat, valamint támogathatja a regenerációt és a stresszoldást. Vagy nem – attól függ, a páciens mennyire hisz benne. Ismert, hogy hasonló fürdőkomplexumok működnek Putyin összes hivatalos rezidenciáiban: Valdajban, Szocsiban, Krasznaja Poljanában, de a Gelendzsik közelében, valamint a Krímben fekvő palotákban is. A Moszkva melletti novo-ogarjovói rezidencia közelében 2020 elején nagyszabású munkálatok kezdődtek. Az új létesítmények között van egy kifejezetten Putyin számára emelt hatemeletes kórház is. „Ott hatalmasak a kórtermek és a rendelők is. Egy kerületi poliklinikán ilyet nem látni” – mesélte egy, az építkezésen dolgozó mérnök. Furcsa lenne, ha ott ne volna wellness-központ is. Putyin „Seherezádé” nevű jachtja is fel van szerelve egy wellnessközponttal, amelyben medence, szaunák, kriokamra, szépségszalon és vízi masszázs található. Amikor a „Seherezádét” Olaszországban lefoglalták, Putyin számára felújították a régi „Graceful” nevű jachtját, és medencékkel szerelték fel. Még Putyin különvonatában is van egy sport- és wellnesskocsi kozmetikus-szalonnal, edzőteremmel és törökfürdővel. Putyint általában a moszkvai Központi Klinikai Kórházban kezelik. De körülbelül tíz évvel ezelőtt egy orvoscsoport elkezdte meglátogatni őt a rezidenciáján, és elkísérni bizonyos utazásaira. Leggyakrabban két fül-orr-gégész és egy onkológus sebész tart vele. Vannak nyilvános bizonyítékok is arra, hogy Putyin érdeklődik az élet meghosszabbítása és a fiatalító kúrák iránt. Tavaly a sajtó tanúja volt annak a beszélgetésnek, amelyet Hszi Csin-pinggel folytatott arról, hogy az emberek miként élhetnek 150 évig. Mint akkor megjegyezte: „ A biotechnológia fejlődésének köszönhetően az emberi szerveket folyamatosan át lehet ültetni, és az emberek egyre fiatalabbnak érezhetik magukat, sőt akár a halhatatlanságot is elérhetik.” Néhány éven keresztül Putyinnak állítólag saját gerontológusa is volt – Vlagyimir Havinszon, az úgynevezett Havinszon-peptidek feltalálója. Ez egy, a csecsemőmirigyből – az immunrendszer központi szervéből – nyert kivonat. Havinszon azt állította, hogy az általa előállított peptidek a szervezetben keringve sejtszinten képesek helyreállítani a szöveteket és meghosszabbítani a fiatalságot. Sok tudós viszont komolyan kételkedik abban, hogy a Havinson-peptidek hatásosak-e.2017-ben Putyin átadta Havinszonnak a Barátság-rendet, ezt követően a tudóst az elnök gerontológusának kezdték nevezni. Havinszon egy alkalommal így nyilatkozott Putyinról: „Az teszi őt ideális pácienssé, hogy nem iszik, nem dohányzik, sportol. Róla kell példát venni!” Az elnök élettartamára vonatkozó kérdésre a tudós 2017-ben így válaszolt: „Legalább még 20 évig számíthatunk rá. Az életerő-tartalékai nagyon nagyok.” Havinszon 2024-ben, 77 éves korában hunyt el. Halála után az egyik, a Bioregulációs és Gerontológiai Intézetben dolgozó kollégája kijelentette, hogy Havinszon – soha nem dolgozott Putyin orvosaként.* *Viszont, míg élt, nem tagadta. Most már megfejthetetlen, ki hazudott erről és mennyit – mivel Oroszországban zajlott a történet, vehetjük úgy, hogy mindenki és sokat. Az elmúlt néhány évben a hatóságok kezdeményezésére a fiatalodásért és az élettartam növeléséért folytatott küzdelem az orosz tudomány egyik fő irányvonalává vált. A legjobb tudományos szakembereket alkalmazzák és több százmilliárd rubelt fordítanak a lehető legkülönbözőbb projektekre. Milyen programokról beszélünk? Jelenleg Oroszországban két olyan nemzeti projekt létezik, amely teljes egészében vagy részben a hosszú élettartam problémájával foglalkozik. 2024. február 14-én Putyin utasítást adott az „egészségmegőrző modern technológiák fejlesztésére” irányuló nemzeti program elindítására. Két héttel később bejelentette a „Hosszú és aktív élet” nevű nemzeti projekt elindítását. A „Hosszú és aktív élet” célja a várható átlagos orosz élettartam növelése négy éven belül 78 évre, illetve 81 évre tíz év alatt. A Világbank adatai szerint 2024-ben Oroszországban a várható élettartam 74,4 év volt. Ez egy költséges projekt, amelyre 2030-ig több mint 2 billió rubelt terveznek költeni a szövetségi költségvetésből. Az „Új egészségmegőrző technológiák” nevű nemzeti projekt – a leírás alapján ítélve – elsősorban az orvosi „technológiai szuverenitás” elérésére irányul. Például 2030-ra tervezik a létfenntartáshoz elengedhetetlen és legfontosabb gyógyszerek belföldi gyártásának arányát 90%-ra, az orvosi eszközökét pedig 40%-ra növelni. „A nemzeti projekt megvalósításának köszönhetően 2030-ra 175 ezer életet terveznek megmenteni” – mondta a kormány szóvivője. Az „Új egészségmegőrző technológiák” költsége – 211 milliárd rubel, ebből 60 milliárd az állami költségvetésből származik. Az orosz kutatóintézetek már 2024-ben, amikor bejelentették a nemzeti projektek elindítását, levelet kaptak az Egészségügyi Minisztériumtól, amelyben felszólították őket, hogy haladéktalanul nyújtsanak be javaslatokat az öregedés elleni küzdelemre – írta akkor a „Medúza”. Az időskori izom-, ízületi és immunrendszeri problémákról, valamint a kognitív és érzékszervi zavarokról volt szó ez esetben. „A legfőbb vezető megfogalmazta a feladatot, és az illetékesek minden lehetséges eszközzel nekiláttak annak megvalósításához” – mondta az egyik nemzeti orvosi kutatóközpont munkatársa.* *Márpedig ha a Legfőbb Vezető leadta a rendelést, akkor mindenképpen be kell nyújtani a javaslatokat. Legyen szó akár az öregedés elleni küzdelemről, akár arról, hogyan előzzünk meg földrengést birkavese segítségével, akár egyéb képtelenségről. A „Medúza” forrásai Mihail Kovalcsukot, Putyin barátját és a Kurcsatov Intézet vezetőjét tartják a várható élettartam meghosszabbítását célzó projektek lobbistájának. Mihail Kovalcsukot Putyin kedvenc fizikusának nevezik, testvére, Jurij pedig az elnök bankárja és tanácsadója. 3D-szervnyomtatás 2024-ben az Egészségügyi Minisztérium azt is megkövetelte a tudósoktól, hogy tegyenek javaslatokat a biológiai nyomtatás – azaz szervek és szövetek 3D-nyomtatóval történő előállítása, amelyek donorcélokra használhatóak – kifejlesztésére. 2013 óta a terület vezető fejlesztője a 3D Bioprinting Solution laboratórium, amelyet az „Invitro” laboratóriumhálózat alapítója, Alekszandr Osztrovszkij hozott létre. A 3D Bioprinting Solution már 2014-ben elkészítette az első orosz bio-nyomtatót, 2018-ban pedig megvalósította leghíresebb projektjét: az űrben kinyomtatta egy ember porcszövetét és egy egér pajzsmirigyét. A súlytalanság miatt ugyanis az űrben könnyebb szerveket nyomtatni. 2023-ban Osztrovszkij eladta az „Invitro”-t, és külföldre költözött. Az új tulajdonosnak köze lehet a Rotenberg családhoz – írta a „Kommerszant”. A „Medúza” feltételezi, hogy a vásárlás mögött Putyin barátai – Mihail és Jurij Kovalcsuk – állhattak. Az „Invitro” eladása után a 3D Bioprinting Solution együttműködést kezdett a MISIS Tudományos és Technológiai Egyetemmel – a Roszatom állami vállalat „tudományos intézetével”, amely szoros kapcsolatban áll Jurij Kovalcsukkal. Jelenleg a biológiai nyomtatás lehetővé teszi a lapos szervek – bőr, porc stb. – előállítását, mesélte Fjodor Szenatov, a MISIS Egyetem Biomedicinális Mérnöki Intézetének igazgatója. Jelenleg a tudósok már csőszerű szervek, például erek nyomtatásán dolgoznak. 2025 februárjában Putyinnak megmutattak egy nyulat, amelybe egy „bio-nyomtatón” készült véredényt ültettek be. Egy évvel később az elnök ismét meglátogatta a nyulat, amely „él és virul, sőt, azóta talált magának egy szívbéli barátnőt is”.* *Az orosz eredeti „lelki társat” ír, de ez magyarul elég különösen hangzana nyulak esetében: tulajdonképen a szívbéli barátnő is furcsa egy baknyúlnál. Honnan tudjuk, hogy mély, lelki kapcsolatot ápol a párjával? Megkérdezték és elmondta? Ez esetben a kezelés hatásosabb volt a vártnál. Nem csak életben maradt a nyúl, de beszélni is megtanult. Putyin elégedett volt, de megjegyezte: „Még nem jutottak el odáig, hogy – mondjuk így – élő szívet hozzanak létre, de ebbe az irányba haladnak.” Szenatov szerint a funkcionális szervek (vese, máj stb.) biológiai nyomtatása „30 éven belül” valósággá válik. Az elmúlt években más orosz intézetek is csatlakoztak a biológiai nyomtatással kapcsolatos kutatásokhoz, például a Szecsenov Egyetem és a Szamarai Orvostudományi Egyetem. 2026-ban Oroszországban hatályba lépett a gyógyászati biológiai nyomtatásra vonatkozó GOSZT (állami) szabvány. Szervek tenyésztése sertésekben A transzplantációra szánt szerveket nemcsak 3D-nyomtatóval lehet kinyomtatni, hanem donorállatban is tenyészthetőek – ezt xenotranszplantációnak nevezik. Jelenleg az a cél, hogy megtanuljanak olyan szerveket tenyészteni, amelyekkel az emberek legalább ideiglenesen képesek élni – amíg egy emberi donorszervre várnak. Eddig az amerikai tudósok érték el ezen a téren a legjobb eredményt: 2025-ben egy ember, akibe sertésben tenyésztett vesét ültettek, kilenc hónapig élt. A xenotranszplantációhoz a törpemalacok a legalkalmasabbak – közülük is egy, kifejezetten erre a célra tenyésztett, 60–80 kg tömegű sertésfajta. Nem elég ugyanis csak a megfelelő sertést kitenyészteni, azt genetikailag is módosítani kell. A probléma az, hogy a sertésnek van egy olyan génje, amely immunológiai kilökődést vált ki az emberben. Oroszországban a xenotranszplantációval az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának Citológiai és Genetikai Intézete foglalkozik. Nekik már sikerült inaktiválniuk a sertés szóban forgó génjét, és az első mini-sertést, amelynek veséjét elméletileg be lehet majd ültetni egy emberbe, valószínűleg már 2027-ben sikerül majd felneveljék – mondta Eduard Csujko, a Citológiai és Genetikai Intézet munkatársa. Ugyanakkor a projektet 13 évre tervezik, és Csujko panaszkodott a „pénzügyi és infrastrukturális nehézségekre”. Arra a kérdésre, hogy mit mondana egy potenciális befektetőnek, a tudós így válaszol: „Van mód a hosszú életre. Csináljuk meg együtt!” A Szecsenov Egyetemen is folyik egy xenotranszplantációs projekt. Ott a tudósok tíz évet szánnak a szervátültetésre alkalmas sertések teljes tenyésztési ciklusára.* *Nem tudom, ki hogyan van vele, nekem Bulgakov regénye jut eszembe, a „Kutyaszív”. Képzeljük csak el, miféle hajlamokat plántálna Putyinba egy pár sertésvese! Bár a mostaninál rosszabb nem lenne a helyzet, meg kell hagyni. A genetika fejlődése 2019-ben elindult a genetikai technológiák fejlesztésére irányuló szövetségi program. Az orosz hatóságok genetika iránti érdeklődése valószínűleg elsősorban azzal függ össze, hogy Putyin hisz abban az áltudományos elméletben, miszerint lehetséges olyan genetikai fegyvert létrehozni, amelyet állítólag egyes népek ellen lehetne alkalmazni és csaakis bennük tenne kárt. Ugyanakkor a genetikai programot elindító számos tisztviselő abban hisz, hogy az meghosszabbítja az életüket. Arra számítanak, hogy „ha nem is holnap, de pár éven belül elmehetnek egy rendelőbe – talán egy speciális rendelőbe –, és ott genetikailag kijavítanak rajtuk valamit, úgy, hogy tovább éljenek, ne betegedjenek meg rákban, és így tovább”, mesélte a „Medúzának” a program egyik résztvevője. Az oroszok genetikai adatait egy nemzeti adatbázisban gyűjtik össze. A rendszer elindítását többször is elhalasztották, a jelenlegi határidő 2027. szeptember 1. A probléma az, hogy a szeptember 1-jén hatályba lépett, a „genetikai szuverenitásról” szóló módosítások megtiltják a tudósoknak, hogy a genetikai adatbázisokból származó információkat külföldre továbbítsák. Ez jelentősen megnehezíti az oroszok számára a külföldiekkel való együttműködést, és kizárja az új gyógyszerekkel kapcsolatos nemzetközi klinikai kutatásokat. A genetika fejlesztésére irányuló szövetségi programra 175 milliárd költségvetési forrást különítettek el (a „Meduza” 230 milliárdra becsülte a genetika fejlesztésének lehetséges összköltségét). A genetikai program finanszírozásának egy másik fontos forrása a „Rosznyeft” állami vállalat. A vállalatot megbízták 100 ezer orosz genomjának teljes elemzésével (szekvenálásával), akik többségében a vállalat alkalmazottai. 2026-ban a „Rosznyeft” beszámolt arról, hogy teljesítette a feladatot. Az orosz magánklinikákon ez a szolgáltatás jelenleg körülbelül 100–150 ezer rubelbe kerül. A vállalat emellett finanszírozza a Moszkvai Állami Egyetem és a Moszkvai Fizikai és Műszaki Intézet mesterképzési programjait is. Léteznek még élethosszabbításra irányuló genetikai projektek a szövetségi programokon kívül is. Így például az Öregedésbiológiai és Orvostudományi Intézet megígérte, hogy kifejleszti a világ első olyan gyógyszerét, amely blokkolja az öregedési mechanizmust elindító gént. Milyen egyéb projekteket ismerünk? Sok ilyen van. Például 2021–2025 között az alap- és alkalmazott tudományos kutatások támogatására létrehozott Orosz Tudományos Alap (RNF) 43, az öregedéssel kapcsolatos projektet támogatott – számolta ki a „Novaja Gazeta Evropa”. Az előző ötéves időszakban mindössze nyolc ilyen projekt részesült támogatásban. Külön történet szól a Marija Voroncova öregedés elleni projektjének nyújtott támogatásról. A támogatás összege körülbelül 30 millió rubel, míg a többi, hasonló projekt 4–7 milliót kap. A 30 millió rubel Voroncova számára aprópénz, valószínűleg azért kellett részt vennie a pályázatban, hogy megőrizze akadémiai státuszát – mondja a T-invariant lapnak az RNF támogatásainak egyik állandó kedvezményezettje. Egy hónappal ezelőtt Voroncova megnyitotta Szkolkovóban a hosszú élettartam laboratóriumát. Emlékezetes maradt az a kijelentése, miszerint a hosszú élettartamnak két szakasza van. Az elsőben az embernek le kell élnie a „természet által előre meghatározott 85–90 éves potenciált”, a másodikban pedig meg kell próbálnia „átverni Istent vagy a természetet”. A hatóságok által legutóbb népszerűsített élethosszabbítási projekt a Kurcsatov Intézetben zajló, több mint hétezer „idős majom” öregedését vizsgáló kutatás. „Ez egy élethosszabbító szabályozó rendszer létrehozásának alapja” – meséli Jurij Kovalcsuk a kutatásról. A tudósok már létrehoztak egy biobankot, amelyben hosszú életű főemlősök vérmintái találhatók. Mit mondanak a szakértők? Az iStories három szakértőt is megszólaltatott a kérdésben. Elsőként egy névtelenséget kérő genetikus nyilatkozatát olvashatjuk. Nem véletlenül szeretne névtelen maradni. „ Oroszországban a genetikával foglalkozó tudósok a genetikai fegyverekről szóló beszélgetéseket tökéletes hülyeségnek tartják. Magánbeszélgetésekben azt szokták mondani: „Hát, ilyen idióták vezetnek minket, nincs szerencsénk.” De valahogy túl kell élni. Nem a tudomány fejlesztésén kell dolgozni, hanem azon, hogy legalább azt megőrizzük, amink van, amit tudunk. És alkalmazkodni kell, meg kell őrizni a tudományt, és lehetőséget kell adni a fiatal tudósoknak, hogy legalább valamit csinálhassanak. Ugyanez vonatkozik a genomokra is: nagyon hasznos lenne, ha akár csak egy országra vonatkozó genomadatbázist megkapnának – sok ország foglalkozik ezzel.” Alekszandr Kabanov, a kémiai tudományok doktora, az Észak-Karolinai Egyetem professzora szintén megszólalt: „ Az élettartam meghosszabbításának célja nagyon gyakran arra redukálódik, hogy egy adott ember életét akarják meghosszabbítani, és ezt az embert jól ismerjük. Amikor a vezetők megöregednek, nem meglepő, hogy egyre jobban érdekli őket ez a téma. De lehet-e valamit tenni azzal, hogy egyetlen emberre koncentrálunk? Nem. Meg lehet törölni a fenekét, meg lehet mosni a fogait, le lehet vágni az anyajegyeit stb. Természetesen jó gondozás mellett meg lehet óvni őt a korai problémáktól. De ez nem tudomány, hanem ápolás. Ha pedig olyan eljárásokba kezdenek, mint például a szüzek vérének transzfúziója, akkor az emberiség nagy részének örömére végül teljesen tönkretehetik őt. A világ tudományos életében az emberi élettartam kérdése fontos helyet foglal el. Ez egy interdiszciplináris probléma, nem redukálható a bio-nyomtatásra vagy a genetikára. Az ilyen, kizárólag genetikai összpontosítás olyasmi, mintha azt mondanánk: „Autókat fogunk gyártani, és ehhez minden erőforrásunkat kipufogócsövek gyártására fordítjuk”. Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy Konsztantyin Szeverinov, aki ezt a projektet vezeti, tisztában van vele, hogy mindez baromság. De megkapta a pénzt, és kutatásokat folytathat, laboratóriumokat nyithat, és valaki megtanul majd bennük viszonylag rendes műszerekkel dolgozni. Valamilyen tudományos kutatás folyik is majd ott. De országos szinten ez nem segít. Az élettartammal kapcsolatos kutatások a tudományos technológiák összességét igénylik. És ebben a tekintetben Oroszország természetesen messze van a világszinttől, mind tudományos kontextusban, mind a célkitűzések szempontjából. A tudományos csereprogramok is lelassultak. Sokkal kevesebbet tudunk arról, mi történik Oroszországban, mint a háború előtt – az oroszok pedig természetesen nem tudják, mi történik a világ többi részén. Összességében sajnos minden katasztrofálisan rossz irányba halad.” Végül álljon itt Olga Orlova tudományos újságírónak, a T-invariant kiadvány főszerkesztőjének véleménye: „ A várható élettartam olyan országokban jelent kutatási témát, ahol sok gazdag ember él, akik hosszú életre vágynak. Oroszország hagyományosan nem tartozik az ilyen országok közé. Például Oroszországban nem kezelték prioritásként az olyan neurokognitív betegségekkel kapcsolatos kutatások finanszírozását, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór. Ugyanis Oroszországban alacsony volt az átlagos élettartam, és kevesen voltak azok, akik érdeklődtek az iránt, hogy 80 év felett is megmaradjon a szellemi frissességük. Ez a téma csak az elmúlt évtizedben vált aktuálissá, amikor megjelent Putyin, mint az efféle kutatások fő kedvezményezettje. Az alapkutatásokat finanszírozó Orosz Tudományos Alapnál egyszerre több projekt is kapcsolódik valamilyen formában az élethosszabbításhoz. Korábban ez elképzelhetetlen volt. Egyrészt Oroszország csatlakozni próbál azokhoz a gazdag országokhoz, amelyek már korábban is kutatásokat folytattak ezen a téren. Másrészt az ilyen kutatások nagy beruházásokat és erős tudományos infrastruktúrát igényelnek. Oroszországnak nehéz jelentős áttörést elérnie, különösen, ha figyelembe vesszük, milyen károkat okozott a biológia tudományának a háború és az azzal kapcsolatos szankciók. Oroszország a „megelőzni anélkül, hogy utolérnénk” elvet követi, amelyet Mihail Kovalcsuk fogalmazott meg, amikor elmagyarázta, hogyan fogja a nanotechnológia segítségével Oroszországot a világ vezető hatalmává tenni. Valójában ez lehetetlen. Kétségtelen, hogy a hosszú élettartammal kapcsolatos kutatási igényekkel összefüggésben olyan projektek fognak megjelenni, amelyek a valódi tudományt utánozzák. Ezek már léteznek, és továbbra is létezni fognak. Az visszont teljes bizonyossággal állítható, hogy ha jelenleg egy érkezik egy költségevtési szervhez egy erős, fontos pályázat mikrobiológusoktól, zoológusoktól vagy botanikusoktól, és egy gyenge, áltudományos pályázat az élethosszabbítás témájában, akkor az utóbbit fogják támogatni. Ez tény.” Ahogy elnézem, Putyin is jobban tenné, ha idei bagoly tavalyi tojását kérné a tudósoktól és nem a halhatatlanságot. Azt még talán valahogy megkaphatná, bármekkora képtelenség is. Vagy hamisítanának neki egyet. De halhatatlan és örökifjú sosem lesz. Végül is ez ebben az írásban a legjobb hír. Szele Tamás
Eredeti cikk megtekintése →