Micsoda? Minden idők legerősebb Porschéje nem menő?
Portfolio
2026-11-21 15:00
Amilyen jó vezetni, a Cayenne Turbót (erről majd lejjebb részletesen), annyira gyenge pontja szerintem az autónak a külseje. Nyilván nem csúnya, de egy több mint nyolcvan millió forintos autótól azért valamivel többet várnék. Az arányai rendben vannak, széles, lapos az orra, hangsúlyosak a kerékjárati ívek, és nyilván messziről lehet látni rajta, hogy ez egy Porsche. A tesztautó ráadásul full fekete, krómit fekete metálfényezés, fekete sport design csomag, huszonegy colos fényes fekete felnik, elegáns, sportos, de valahogy nem annyira kívánatos, mint amilyenek az autók úgy általában 2026-ban. Mert időközben a versenytársak is nagyon sokat javultak dizájnban, már kínai volumen modellek is tök kívánatosak.
Ebben az autóban olyan nagyon emlékezetes részletek nincsenek. Valószínűleg pont azért, mert a Porsche tudatosan óvatos, a márka formavilágának évtizedek óta része a folytonosság, a vevők nagy része pedig pont azért vesz Porschét, mert nem akar minden modellváltásnál egy teljesen új külsőt (lásd Jaguar). Csak hogy ma már egészen más a versenyhelyzet, mint néhány évvel ezelőtt, a konkurencia nagyot fejlődött, a Cayenne meg maradt Cayenne.
A beltér nagyon rendben van, minőségi, jól összerakott, minden anyagon és részleten érződik, hogy egy drága Porschében ülünk. Vannak benne érdekes elemek, mint a Porsche egyik legújabb fejlesztése, a Flow Display, ami ívesen fordul lefelé a középkonzol felé, felül például navigációt lehet rajta megjeleníteni, alul pedig különböző funkcióknak a kezelőszerveit.
Meg ott van a panorámatető, ami egy gombnyomással átlátszóból mattá változtatható, sőt többféle árnyékolási mintázat is beállítható rajta.
Az ergonómia egyébként fantasztikus, 18 irányba állíthatók a sportülések, szinte mindenhol van felületfűtés, ahol kell, üléseken, ajtókon, kartámaszokon, kormányon. Jó a hangulatvilágítás is, a relaxációs programok, a Burmester hifi pedig továbbra is világbajnok. Amiben nagyon erős a Cayenne, az a helykínálat, hatalmas a lábtér, a fejtér, 198 centis magasságommal simán beférek négyszer. A csomagtartó 747 literes, nagyon jól pakolható.
A Cayenne Turbo Electric gyakorlatilag egy teljes értékű családi autó és egy sportautó egyben.
Hogy milyen a Cayenne Turbo-val autózni? Egyszerűen letaglózó, gyakorlatilag bármilyen körülmények között. De azért ne siessünk ennyire előre. Kezdjük azzal, hogy az autóban két villanymotor dolgozik, az egyik az első, a másik pedig a hátsó tengelyt hajtja, és az összkerékhajtás miatt az elképesztő teljesítményt gyakorlatilag teljesen le tudja vinni az útra. Normál üzemmódban 857 lóerős az autó, ez azért sokkal több annál, mint amit normál utakon észszerűen ki lehet használni. De még innen is van feljebb. A kormányon van egy push-to-pass gomb, amit ha megnyomunk, akkor tíz másodpercre még 176 lóerő jön az egyébként bőven elég 857-hez. Ezzel együtt már 1033 lóerős az autó. Ha pedig a csúcsot, az 1156 lóerőt akarjuk előhívni, akkor a launch control rajtautomatikát kell aktiválni. Ez úgy működik, hogy a kormányon a kapcsolót Sport Plus állásba kell fordítani. A bal lábbal erősen kell nyomni a féket, a jobbal pedig tövig kell nyomni a gázt, majd felengedni a fékpedált. Ilyenkor gyakorlatilag elképzelhetetlen mértékű 1500 newtonméter forgatónyomaték szabadul rá a kerekekre, az autó pedig 2,5 másodperc alatt százon van, 7,4 másodperc alatt pedig kétszázon. Felfoghatatlan.
Főleg hogy nem egy sportautó a teste, hanem egy nagy terepjáró. A gyorsulás a legelső milliszekundumtól kezdve brutális, nyilvánvalóan nincsen turbólyuk, nincsen semmilyen megtorpanás vagy várakozás. Ez az értelmezhetetlenül nagy teljesítmény gyakorlatilag azonnal megérkezik. És akkor ez a nulla százas gyorsulás, amit a való világban valljuk be őszintén nem sokan és nem sokszor csinálnak, annál sokkal inkább előznek mondjuk 80-ról 120-ra 1,2 másodperc alatt van ott az autó, a körülöttünk lévő forgalom gyakorlatilag értelmezhetetlen, mint ha minden más autó csak egy tereptárgy lenne, sokszor olyannak érzékeljük őket, mintha minden más állna hozzánk képest. Tényleg felfoghatatlan.
Amiről eddig beszéltünk, az nagyjából az egyenes irányú közlekedés. De ami igazán nagy élmény, az az, hogy a Cayenne Turbo gyakorlatilag kanyarban sem úgy viselkedik, mint egy nagy testű autó. Pedig hát azért mégis csak 5 méter hosszú és 2,6 tonnás. Csak hát a Porsche-nak meg van néhány évtizednyi tapasztalata abban, hogy hogyan kell jó futóművet csinálni. Ebben az autóban active ride, aktív futómű van, ami folyamatosan szabályozza a kerekek függőleges mozgását és a karosszéria helyzetét. Ezért is van az, hogy fékezéskor alig bólint az autó, gyorsításkor meg kevésbé ül le a hátulja. Kanyarban pedig csak kis mértékben dől oldalra. A kormányzás precíz. Az első kerekek arra mennek, amerre irányítod őket a kormánnyal. A kanyarodás pedig szürreális a hátsókerék kormányzás miatt. Ez azért az autóiparban már nem újdonság, sok modellben láttunk már ilyet. Kis sebességnél a hátsó kerekek az elsőkkel ellentétes irányba fordulnak. Így az autó a méreténél sokkal kisebb helyen megfordul. Nagy sebességnél pedig azonos irányba kormányozza az autó a kerekeket, ez pedig növeli a stabilitást. Van itt még Porsche Torque Vectoring Plus is, amivel a hátsó kerekek közötti nyomatékelosztással segíti az autó a kanyarodást. Ezért van az, hogy ha nagy gázt adunk, akkor is azon az íven megy az autó, ahova szeretnénk. A fizikát persze teljesen nem lehet eltüntetni, ha nagyon gyors szűk kanyarokba tesszük be az autót, akkor ott már érezhető a tömeg, és a kormányról is kevesebb visszajelzés jön, mint ha egy kisméretű, könnyű sportautóban ülnénk. A korábban vezetett 911 vagy 718 nyilván teljesen máshogy viselkedik, viszont hogy egy ilyen nagy méretű és ilyen nehéz autóval is nagy sebességgel lehet kanyarokat bevenni, az azért mérnöki bravúr.
És akkor még nem is beszéltünk a különböző menetprogramokról. Normál módban a Cayenne egy csendes, kényelmes polgári autó, a légrugók kisimítják az utat, a gázpedál finoman reagál, ez az alap. Ha áttekerjük Sport állásba a kormányon lévő kapcsolót, akkor élénkebb lesz a gázreakció, feszesebb a futómű, közvetlenebb a kormányzás. Sport Plus-ban pedig az elektronika a lehető legjobb teljesítményre optimalizál, a karosszéria még kontrolláltabb, azok, akik nagyon szeretnek vezetni, sokat fogják használni ezt a módot. A tesztautóban lévő Sport Chrono csomaghoz Track Endurance program is tartozik, amit pályázásra fejlesztettek, ahol nagy a terhelés. Ez a hajtáslánc és az akksi hőmérsékletének a kezelésével segít abban, hogy a nagy teljesítmény hosszabb igénybevétel mellett is rendelkezésre álljon. Ha pedig valaki hiányolja a benzinmotor hangját, bekapcsolhatja a Porsche Electric Sport Sound rendszert, ami egy mesterségesen előállított sportos hangot ad a gyorsításokhoz. Egy kicsit azért ez is hozzátesz az élményhez, de én inkább kikapcsoltam.
A Cayenne Turbo-ban azt szerettem a legjobban, hogy gyakorlatilag mindenféle felhasználásra alkalmas az autó. Kényelmes a futóműve, jól adagolható a gáz és a fék, ezért hétköznapokban is jól használható az autó, tökéletes családi autónak is. De autópályán nagy sebességnél is elképesztően stabil, és még versenypályázni is lehetne vele, ha ahhoz lenne kedvünk, de azért szerintem nem sok Cayenne tulajdonos csinálja ezt. Összességében nagy élmény vezetni az autót.
Az autóban 113 kWh-s akksi van, ebből nagyjából 108 kWh használható fel. A hivatalos gyári fogyasztás 21,4 kWh száz kilométerenként, ebből nagyjából 500 kilométeres hatótáv jön ki. Nekem azért vegyesben inkább 27 kilowattórás átlagfogyasztás jött ki, de ha valaki folyamatosan úgy használja az autót, mint ahogy egy Porschét szoktak, és tolja neki, akkor bőven 35 kWh feletti értékek is reálisak. Közben pedig városi használatban simán el lehet vele menni 6-700 kilométert.
A töltés (európai mércével) szuper gyors. A Cayenne 800 voltos elektromos rendszerre épül, villámtöltővel 390 kilowattos teljesítménnyel is lehet tölteni. A Porsche szerint tízről nyolcvan százalékra 16 perc alatt megy a töltés, és tíz perc töltéssel akár több mint 300 kilométernyi hatótávot is nyerhetünk.
A tesztautó alapára 63,4 millió forint, de hát nyilván aki idáig eljutott, az nem az extralistán fogja elkezdeni a spórolást. Egy rendesen felszerelt prémium autónál azért illik bepipálni a legfontosabb extrákat, már csak azért is, hogy később könnyebb legyen eladni az autót. Abban a tesztautóban, amit mi próbálhattunk ki, összesen 18,4 millió forintnyi extrát sikerült összeválogatni, a végösszeg pedig közel 82 millió forint lett. Persze ebben a szállítási költség vagy a regisztrációs adó azért még nincs is benne.
A legnagyobb tétel a Porsche Active Ride aktív futómű 3,3 millióért, amihez választottak még hátsó kerék kormányzást is 660 ezer forintért. Nyilván ezek nélkül is jó autó lenne a Cayenne, de azért a Porsche élményhez ezek nagyon sokat hozzáadnak. A változtatható fényáteresztésű panoráma tető 2 millió forintba kerül, a Burmester hifi 1,8 millió forintba. Csak ennek a kettőnek az árából már egy egészen vállalható használt autót lehet venni, de ha én Cayenne-t vennék, ezt a kettőt is mindenképpen bepipálnám. A szélvédőre vetítő head-up display 935 ezer forintba kerül, és azért, hogy az anyósülésen ülő előtt is legyen egy képernyő még 762 ezer forintot kell fizetni.
Az utasok kényelme nyilván az egyik legfontosabb. Az első és hátsó ülések szellőztetése 809 ezer forintba kerül, a felületfűtéssel kiegészített ülésfűtésért még 181 ezer forintot kérnek. A négyzónás klíma pedig 344 ezret visz el. De ebben az autóban volt levegőminőséget javító rendszer is 165 ezer forintért. Került bele Drive Assist vezetéstámogató csomag 456 ezerért, automatikus parkolás 3D-s kameraképpel 200 ezerért, fűthető szélvédő 284 ezerért, valamint sötétített, hő- és zajszigetelő üvegezés 600 ezerért.
Az autón látszott, hogy szándékosan full feketére konfigurálták kívül-belül, csak néhány jelzésértékű színes dolgot hagytak meg benne. Ilyenek voltak a világos kék színű biztonsági övek és a kronométer körüli világos kék (boccs, sarkvidéki kék) perem is. Kívül a krómít fekete metál fényezést felár nélkül adják. A 21 colos RS Spider design felnikért 447 ezer forintot kell fizetni, és még további 465 ezeret azért, hogy magas fényűek legyenek. A feketesportdesign csomag 698 ezer, a karosszéria színére fújt tükrök 210 ezer, a fekete ablakkeretek 135 ezer forintot vittek el.
A hátsó ablaktörlő fényes fekete díszbetétje is külön extra, 79 ezerért, a karosszériaszínű modellfelirat pedig 117 ezer forintba kerül. A mátrixfényszórók gleccserjégkék kivitele 184 ezer, a hozzá illő sötétített hátsó fénycsík 326 ezer, a fekete féknyergek 321 ezer forinttal dobták meg a számlát. A praktikumra is költöttek, a tetősín 228 ezerbe, az elektromosan kihajtható vonóhorog 498 ezerbe kerül. Bent a fekete bőrbelső és a 18 irányban állítható sportülés már benne van az alapárban, a sarkvidéki kék biztonsági öv viszont 191 ezer, az ugyanilyen színű óralap 210 ezer forint. Porsche-címer a fejtámlákra 186 ezerért, a könyöklőre még 126 ezerért jutott, a karbonbetétes GT sportkormány 242 ezer forint. A középkonzol oldalának Race-Tex borítása kék dekorvarrással 442 ezer, a hasonlóan behúzott tetőkapaszkodók 326 ezer forintba kerültek. A lista végére még befért hátsó komfortpárna, kettős napellenző, hangulatüzemmód, első utasülési ISOFIX, tűzoltó készülék és csomagtéri 230 voltos aljzat is.
És akkor elérkeztünk egy fontos kérdéshez, mert azért ne hallgassuk el azt, hogy a Porschének nagyon komoly problémái vannak, nagyon nem úgy fogynak a modelljei, mint ahogy azt a cég szeretné. Tavaly 10 százalékkal kevesebb Porsche fogyott, idén még 16 százalék a mínusz, Kínában drámai a visszaesés, de Észak-Amerikában és a feltörekvő piacokon is nagy a csökkenés, a Panamera és a Taycan eladása harmadával esett idén, a Macannál az új elektromos változat nem tudja átvenni a benzines szerepét, a 718-ast meg kivezették.
Szóval van gond bőven, de az alcímben feltett kérdésre a válasz egyértelműen igen. Persze, hogy menő a Porsche. Csak hát közben a versenytársak lettek sokkal menőbbek, mint tíz-húsz éve.
A Cayenne Turbo Electric is egy egészen elképesztő autó, csak történt közben egy kellemetlen dolog a német prémiumgyártókkal, felnőtt melléjük a világ (leginkább Kína). Mondok egy extrém példát. A Xiaomi, ami néhány éve még telefont, robotporszívót meg elektromos rollert gyártott, most már olyan autókat ad el, amiktől leesik az állunk. A Cayennnél néhány centivel még hosszabb és szélesebb YU7 GT sok szempontból közvetlen versenytárs. A kínai autóból is lehet olyat kapni, ami 1003 lóerős, szemben a Cayenne 1156 lóerejével, a Xiaomi 2,9 alatt gyorsul százra, a Porsche pedig 2,5 alatt, ezek azért nem olyan nagy különbségek egy átlagos vezető nem is veszi észre. Végsebességben ráadásul fordított a sorrend, a Cayenne 260-nal megy, az YU7 GT pedig 300-zal, a Porsche-ben nagyobb az akksi, 113 kilowattóra, a Xiaomi-ban 102 kilowattóra, de töltésben a kínai a jobb. Nyilvánvalóan a műszaki adatok nem mondják meg, hogy melyik autónak finomabb a rugózása vagy jobb a kormányzása vagy igényesebb az összeszerelése. Az viszont már ezekből a számokból is világos, hogy a Xiaomi nagyon rövid idő alatt megérkezett a nagyok közé, hasonló méret, ezernél is több lóerő, három másodperc alatti gyorsulás és villámgyors töltés egy olyan márkától, ami alig néhány éve kezdett autókat gyártani.
És akkor jöjjön az a rész, ami sokaknál dönt, hogy melyiket vegye mondjuk ebből a kettőből. Kínában a Cayenne Turbo Electric hivatalos induló listaára 1 millió 118 ezer jüan, a Xiaomi YU7 GT pedig 390 ezer jüan.
A Cayenne árából majdnem három YU7 GT jön ki.
És ez az igazán kellemetlen kérdés a Porsche-nek meg úgy általában a német prémiumautógyártóknak. A Porsche mögött ott van több évtizedes sportautó-építési tudás, nagyon értenek a futóműhangoláshoz, vezetési élményhez, és van egy olyan márkanevük, amire generációk tanultak meg vágyakozni. De azt a tudást, amit ők adnak, nagyrészt már mások is tudják, lényegesen kevesebb pénzért. Nem kérdés az, hogy aki Porschét akar venni, az Porschét fog venni. De azért bizonyára sokan elgondolkodnak a világban azon, hogy fél vagy harmadáron vegyenek valamit, ami 80-90 százalékban tudja azt, amit ők szeretnének. Szép új világ.
Hogy az égbe ne? Tágas, kényelmes, brutálgyors, fantasztikus vezetni, masszív, egyben van családi is és veretős is, jó csomag így egyben.
De ha én Porsche felsővezető lennék, nem elégednék meg ennyivel. Azt kívánom a Porschének, hogy legyen sokkal bátrabb a dizájnban. Ha jól értem az új vezető dizájner, Tobias Sühlmann és a Mission S mutatja az irányt, és a jövő Porschéi sokkal kívánatosabbak lesznek. Ez rá is fér a Cayenne-re is. A másik pedig nyilván a személyre szabhatóság, izgalmas színek, anyagok, kárpitok, ülésbe hímzett monogramok, a tulajdonos neve a küszöblécben, bármi, amitől megnyílik a pénztárca. A Porschének is felfelé kell menekülnie, mert ha csak nagyon jó dolgokat kínál, akkor könnyen utoléri alulról a konkurencia. 80+ millió forintért már nagyok az elvárások, ha a konkurencia 30, 40, 50 millió forintért nagyon hasonlót ad, az sokakat elgondolkodtat.
Címlapkép forrása: Portfolio