← Vissza

● news.bsdnet.hu

Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Portfolio 2026-11-21 16:00
2027 januárjától jelentősen átalakulnak a villamosenergia-rendszerhasználati díjak. Nagyon tömören és röviden úgy lehetne összefoglalni a változásokat, hogy a lakosság és a vállalatok számára egyaránt magasabb lesz a fogyasztástól független alapösszeg, miközben minden vételezett kilowattórára kisebb hálózati díj jut. A részletekre rátérve az alapdíj a legtöbb feszültségi (NAF, KÖF, KIF) kategóriában közel megduplázódik, a kisfeszültségű – tehát általában lakossági – profilos, vezérelt és okosmérős fogyasztóknál pedig majdnem tízszeresére nő. Eközben az átviteli hálózat forgalmi díja 27 százalékkal, az elosztói teljesítménydíj az érintett kategóriákban 4–30 százalékkal csökken. Az elosztói forgalmi díj a profilos, vezérelt és okosmérős kisfeszültségű körben 6–18 százalékkal, valamint a többi, jellemzően nagyobb feszültségű kategóriában 58–80 százalékkal csökken. A NAF hálózat (nagyfeszültség) a villamos energia nagy távolságú szállítására és a legnagyobb ipari fogyasztók ellátására szolgál, a KÖF hálózat (középfeszültség) a térségi elosztást, valamint az ipari és más nagyobb fogyasztók áramellátását biztosítja, míg a KIF hálózat (kisfeszültség) közvetlenül a háztartásokat és a kisebb vállalkozásokat látja el villamos energiával. Az alapdíj fogyasztástól független, fix összeg, amit akkor is fizetni kell, ha egyáltalán nem használunk áramot. A másik tétel, a forgalmi díj az elfogyasztott áram mennyiségével arányos, így minél többet fogyasztunk, annál nagyobb az összege. Az iparnál jelentős könnyítés jöhet, de sok múlik a fogyasztáson: a kormányzati kommunikáció szerint átlagosan 55 százalékkal csökken a vállalati rendszerhasználati díj – ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy minden cég hálózati költsége ennyivel mérséklődik. A MOSTANI ÁTALAKÍTÁS ELSŐSORBAN A NAGYOBB ÁRAMFOGYASZTÁSÚ VÁLLALKOZÁSOKNAK KEDVEZHET, MERT A MAGASABB ÉVES ALAPDÍJ MELLETT MINDEN ELFOGYASZTOTT KILOWATTÓRÁN MEGTAKARÍTÁST ÉRHETNEK EL. Minél több áramot használ egy üzem, annál nagyobb összegben jelentkezik az alacsonyabb fogyasztásarányos díj előnye, miközben az alapdíj a fogyasztással nem emelkedik tovább. Egy kisfeszültségű, profilos elszámolású irodánál vagy üzletnél ezzel szemben míg az alapdíj csaknem tízszeresére nő, az elosztói forgalmi díj pedig csak mintegy 6 százalékkal csökken – míg a fogyasztáson nem sokat nyer, a havonta fixen fizetendő díj nagyot emelkedik . A kisfeszültségű profilos és okosmérős kategóriában – ahová háztartások, kisebb irodák és üzletek is tartozhatnak – évi mintegy 6216 kilowattóránál egyenlíti ki egymást a magasabb alapdíj és az alacsonyabb forgalmi díj. A lakossági többletterheket a november 19-i miniszteri bejelentés szerint kompenzálják, és a jóváírás a villanyszámlákon is megjelenik. Ennek részletes működését a bejelentés még nem ismertette. Az okosmérős kategóriában közben a nappali, csúcs- és völgyidőszak elosztói forgalmi díja továbbra is azonos, így ezen a díjelemen keresztül egyelőre nincs pénzügyi ösztönzés a fogyasztás más napszakra helyezésére. Egy általunk megkérdezett elosztói szakember "meglepőnek, és szakmailag bátor lépésnek" nevezte a díjak átalakítását, míg egy másik úgy fogalmazott, hogy "nem ez fogja megoldani a vállalatok versenyképességi gondjait". Mindketten nagyságrendileg százmilliárd forintra tették azt az összeget, amennyivel kevesebbet kapnak most az elosztók. Az elosztók 2027-re elismert költsége a MEKH határozata szerint 521 milliárd forint, ami a tavalyi tényadatokkal számolt díjbevételhez képest 17 százalékos csökkenés. Kiemelték, hogy ebben nagy szerepet játszik a hálózati veszteség pótlására elszámolt összeg csökkenése. Egyikük úgy fogalmazott, hogy egyelőre nem látszik, mi alapján számolt a MEKH, hiszen a módszertanba meghatározott villamosenergiapiaci ár mostani határidős árak fele. Márpedig az elosztóknak most kell lekötni a szükséges villamosenergia–mennyiséget jövőre – tette hozzá. (Az elosztóknak ugyanis előre le kell kötniük a vezetékeken és transzformátorokon várhatóan elvesző villamos energiát is.) A lakossági kompenzáció egyébként mindkét szakembert meglepte. Beszélgetésünk idején még számukra sem volt világos, hogyan ellensúlyozzák a kisfeszültségű alapdíj nagyjából tízszeresére emelését – a kompenzáció mikéntjéről a minisztérium azóta további tájékoztatást adott. A kormány továbbra sem engedi el a lakosság kezét: a 2027-re már 1165 milliárd forintra tervezett rezsivédelmi keret mellett most újabb állami kompenzációval tartja szinte változatlanul a háztartások energiaszámláit. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a Telexnek adott válaszában tisztázta, hogy az állam teljes egészében átvállalja a lakossági elosztói alapdíj növekményét, ami az új alapdíj nagyjából 90 százalékát jelenti. Tehát hiába nő a legtöbb háztartást érintő kategóriákban az éves alapdíj nettó 1446 forintról 14 376 forintra, a különbözetet a fogyasztók helyett a költségvetés, lényegében az adófizetők fedezik. A minisztérium szerint az átalakítás célja, hogy a díjak jobban tükrözzék a hálózat működtetésének tényleges költségeit. Korábban az alacsonyan tartott alapdíjat részben magasabb fogyasztásarányos díjakkal ellensúlyozták, most az alapdíj emelkedik, a kilowattóránként fizetendő hálózati díjak pedig csökkennek. A lehetséges kiadás nagyságrendjét a csatlakozási pontok száma alapján lehet megbecsülni: a MEKH határozatában szereplő 2025-ös adatokkal számolva a profilos, okosmérős és vezérelt kisfeszültségű kategóriák teljes éves alapdíjtöbblete nettó mintegy 82 milliárd, áfával együtt közel 105 milliárd forint lenne . Ez azonban a számításban szereplő összes csatlakozási pont teljes kompenzálását feltételezi, amelyek között vállalkozások is vannak. Az állam nettó terhét ugyanakkor mérsékelheti, hogy a legtöbb háztartásnál kilowattóránként 2,08 forinttal csökken a fogyasztásarányos hálózati díj. Ezt az egyetemes szolgáltató a háztartások által fizetett, nagyjából bruttó 36 forintos áramárból továbbítja a hálózatüzemeltetőknek. Ha a lakossági ár a kormányzati bejelentésnek megfelelően változatlan marad, a szolgáltató ugyanakkora bevételből kevesebbet fizet tovább, így kisebb állami ellentételezésre szorulhat. A megtakarítás ebben az esetben a költségvetést tehermentesíti, a háztartások számlája nem csökken. A vállalatok versenyképességét javító díjcsökkentés részben az elismert hálózati költségek mérsékléséből, részben a terhek átrendezéséből adódik. Miközben a nagyfogyasztók forgalmi díjai jelentősen csökkennek, a lakossági alapdíjak megemelkednek, ám ennek többletét a kormány a költségvetésből átvállalja. A háztartások így a villanyszámlájukon nem érzik meg az alapdíjemelést, sőt, egyesek még jobban is járnak a forgalmi díjak csökkentésével – azonban a költség nem marad el: az állami kompenzációt egy részét végső soron közpénzből finanszírozzák, tehát a vállalatok versenyképességének erősítéséhez az adófizetők is hozzájárulnak. Címlapkép forrása: Thomas Koehler/Photothek via Getty Images
Eredeti cikk megtekintése →