← Vissza

● news.bsdnet.hu

Beszóltak a németek a nagy autógyártóknak, az „elvárás egyértelmű": jó lenne végre hazajönni, ha már ennyit adunk – ez a magyarországiaknak is szólhat, de nem sok hatása lesz

VG 2026-11-21 16:01
A hét elején a meggyengült hatalmú Friedrich Merz kancellár Németországa és a távozófélben lévő Emmanuel Macron elnök Franciaországa megegyezett :  a franciáknak el kellett fogadnia a belső égésű motorral szerelt járművekre vonatkozó további könnyítéseket, amelyeket Németország követel. Az autógyártóknak 2035-ig 90 százalékkal kell csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátást, de a fennmaradó 10 százalékot nem kell kompenzálniuk, ellentétben az Európai Bizottság eredeti javaslatával. Ezt az engedményt a felek az úgynevezett „megújuló” üzemanyagok, köztük a bioüzemanyagok növekvő felhasználásával indokolták. A megállapodás megerősíti, hogy az európaiak feladják azt a célkitűzést, amely szerint 2035-től kizárólag elektromos hajtású új autókat lehetne forgalomba hozni. Cserébe Németország elfogadja a nagyobb szigort abban a mechanizmusban, ami arra kötelezi az állami támogatásban részesülő vállalatokat, hogy Európában vagy bizonyos partnerországokban gyártott alkatrészeket használjanak fel. Az alkatrészek 70 százalékának és az akkumulátorok tartalma 10 százalékának meg kell felelnie az „európai preferencia” követelményeinek. Mekkora az arány? A nagy német autógyártók globális értékesítésében továbbra is a belső égésű motoros (beleértve a hibrid) járművek dominálnak: a Volkswagen-csoportnál ez az arány 87,5 százalék (12,5 százalékos tisztán elektromos részesedés mellett), az Audinál 85–88 százalék (miközben a győri motorgyárban is 83 százalék a hagyományos motorok aránya), a Mercedesnél megközelítőleg 87 százalék ilyen technológia  (13–16,8 százalékos villanyautó-részarány és egynegyedes tölthető flotta mellett), de még az átállásban legelőrébb járó BMW-csoportnál is a kiszállítások 80–81,6 százaléka tartalmaz belső égésű motort a 18,4–20 százalékos tisztán elektromos aránnyal szemben. Az európai autóipar csak és kizárólag akkor fordul erre az útra, ha a megegyezést az EU szintjére emelik. „Nem azt akarjuk, hogy Németország egyszerűen Ázsiából származó alkatrészeket szereljen össze, hanem azt, hogy a nélkülözhetetlen alkatrészeket itt fejlesszék és gyártsák” – hangsúlyozta Lars Klingbeil német pénzügyminiszter a megállapodással kapcsolatban, de a Tagesschau cikke szerint a szövetségi közlekedési miniszter ennél is szigorúbb. Steffen Bilger a  belső égésű motorokra vonatkozó tilalom enyhítéséért cserébe elkötelezettséget vár az autógyártóktól Németország, mint gyártási helyszín mellett. „Az elvárásom egyértelmű: Németországnak továbbra is a fejlesztés és a gyártás otthonának kell maradnia” – nyilatkozta a CDU politikusa a Neue Osnabrücker Zeitungnak. Bilger azt mondta, megérti a külföldi befektetések szükségességét. A „Made in Germany” jelzés azonban továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik az autóiparban. Hozzátette, hogy Németországnak törekednie kell arra, hogy minden ágazatban vezető szerepet töltsön be. Ennek eléréséhez a szövetségi kormánynak csökkentenie kell az olyan terheket, mint a munkaerő, az energia és a bürokrácia költségei. „Mindazok után, amit politikailag elértünk – például az európai belső égésű motorok tilalmának megszüntetése –, egyértelmű elkötelezettséget várok az autóipartól Németország iránt” – mondta Bilger a német lap cikke szerint. A német vállalatok történelmileg annyival jobbak voltak versenytársaikkal szemben, hogy a németországi telephelyeken tapasztalható magasabb termelési költségek ellenére is képesek voltak megállni a helyüket a nemzetközi versenyben. A közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy ennek a jövőben is célnak kell maradnia. Okkal beszél ilyen határozottan Bilger, hiszen a Mercedes − csakúgy mint a Volkswagen − a kelet-közép-európai régióba koncentrálja gyártási kapacitásait. Ennek a folyamatnak eklatáns példája a kecskeméti bővítés is. Míg a Mercedes átalakításainak a német munkavállalók lehetnek a vesztesei, addig Magyarország, illetve Kecskemét nagyot nyerhet. A vállalat július 13-án átadta második gyáregységét a dél-alföldi városban, amellyel megközelítőleg 3000 új munkahelyet teremt, ebből 2500-at közvetlenül az üzemben. A régi egységben mintegy 4500 ember dolgozik. Az új üzemek átadásával a kecskeméti gyár területe 200 hektárról 440 hektárra bővült. Tény, a német közlekedési miniszter nem kizárólag a végső összeszerelésre, hanem a teljes értékláncra – vagyis a kutatás-fejlesztésre és a komplett gyártásra egyaránt – érti az elvárását, miszerint Németországnak kell maradnia az autóipar fő bázisának. A nyilatkozat lényege, hogy Berlin politikai mentőövet nyújtott a gyártóknak a 2035-ös tiltás felpuhításával, ezért cserébe elvárja, hogy a cégek ne vigyék el az otthoni munkahelyeket és a teljes termelési folyamatot külföldre. Bár ez fékezheti a jövőbeli német beruházások Magyarországra áramlását, a már itt lévő gyáraink működését nem veszélyezteti, a 2035-ös szabályok lazítása pedig kifejezetten kedvez a hazai kapacitások kihasználtságának. A német autógyártók, mint a Volkswagen  vagy a Mercedes ugyanis azért küzdenek súlyos válsággal, mert a németországi energia- és bérköltségek mellett nem tudnak versenyképes áron autót gyártani. Ezzel szemben a magyarországi üzemek jóval alacsonyabb költségszinten működnek, mint a németországi anyagyárak. Ha egy konszernnek spórolnia kell, a drágább német gyárakban fog kapacitást leépíteni  nem pedig a hatékonyabb és olcsóbb kelet-közép-európai üzemeiben. Az eredeti uniós terv szerint ugye 2035-re teljesen le kellett volna állítani a belső égésű motorok gyártását. Ez azt jelentette volna, hogy a hagyományos erőforrásokra épülő gyárakat, így a győri Audit rohamosan le kellett volna építeni, vagy csillagászati összegekért át kellett volna alakítani. A tiltás felpuhítása miatt viszont a gyártók továbbra is eladhatnak hibrideket és belső égésű autókat. Így a magyarországi üzemekben már meglévő, kiforrott és már megtérült gyártósorok tovább tudnak termelni, magasabb kihasználtsággal, anélkül, hogy újabb, kockázatos beruházásokra lenne szükség. A német politikusok nyomásra mellett minden gyártó pénzből él, ezért a gazdasági realitás miatt a cégek a már felépített, olcsóbban termelő magyarországi gyáraikat fogják maximálisan kihasználni – különösen most, hogy a régi technológiák is kaptak még néhány év haladékot. Az autógyártók beruházásait közben a német beszállítók is követik. Frank Schwope, a Középvállalkozások Egyetemének autóipari szakértője szerint ez bevett gyakorlat, hiszen a hosszú távú partnerek igyekeznek a gyártók közelében működni. Magyarországon a Bosch elektromos autókhoz készít alkatrészeket, Budapesten működik a vállalat legnagyobb európai fejlesztőközpontja. A ZF Friedrichshafen sebességváltókat és – a Foxconnnal közösen – elektromos tengelyeket gyárt, míg a Continentalból kivált Aumovio szintén Budapesten működtet mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztőközpontot.
Eredeti cikk megtekintése →