← Vissza

● news.bsdnet.hu

Figyelmeztet az EKB: ez már nem csak a techcégekről szól – Így rendezheti át az AI a vállalatok versenyét

Portfolio 2026-11-21 17:05
Egy vállalatnak nem kell chipet gyártania vagy mesterségesintelligencia-modellt fejlesztenie ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztassa a jövedelmezőségét. Hatékonyabbá válhat a működése, miközben a technológiát alkalmazó versenytársak nyomást gyakorolhatnak termékei keresletére és áraira. Az EKB 2026. novemberi pénzügyi stabilitási jelentésének külön tanulmánya a pénzügyi intézmények saját AI-használata mellett ezt a közvetett hatást is vizsgálja. A kérdés túlmutat a technológiai részvények árazásán: az üzleti modellek átalakulása idővel a vállalati törlesztőképességet, a befektetések értékét és a háztartások pénzügyi helyzetét is érintheti. Az EKB kutatói egy vállalati szintű AI-intenzitási mutatóval két dimenzióban értékelték a technológia lehetséges hatásait. Egyrészt azt becsülték meg, mennyiben javíthatja az AI a vállalat munkafolyamatait és termékeit. Másrészt azt, mennyire fenyegetheti termékei vagy szolgáltatásai keresletét, árát vagy piaci szerepét. A globális minta vállalatszám szerinti, kerekített megoszlása alapján: Ezek nem megvalósult nyereségek és veszteségek, hanem vállalati tevékenységleírások alapján készített modellbesorolások. Az átlag alatti érték nem jelent teljes érintetlenséget, az elsősorban fenyegetett csoport alacsony aránya pedig nem bizonyítja, hogy kevés vállalat veszíthet az átalakuláson. Kockázatok azoknál is jelentkezhetnek, amelyek előtt jelentős lehetőségek állnak. Az ágazati átlagok összevetése alapján az informatikai és a pénzügyi szektorban egyaránt magasak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó előnyök és kockázatok, és a szakmai szolgáltatások is hasonló helyzetben vannak. Az AI ugyanis egyszerre javíthatja a vállalatok termelékenységét, jövedelmezőségét és adósságszolgálati képességét, miközben jelentős alkalmazkodási kényszert is teremthet. Az EKB szerint éppen ezért azokban az ágazatokban, ahol mindkét hatás erőteljesen jelentkezhet, különösen fontos, hogy a vállalatok milyen gyorsan és eredményesen tudnak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz. Egyes cégek megerősíthetik pozíciójukat, mások termékei iránt csökkenhet a kereslet, áraik nyomás alá kerülhetnek, vagy gyengülhet közvetítői szerepük. Mindez ronthatja üzleti modelljük életképességét és növelheti a nemteljesítés kockázatát. A technológia gazdasági sikere tehát nem jelenti automatikusan valamennyi jelenlegi piaci szereplő üzleti sikerét. Az EKB arra is figyelmeztet, hogy a nagyobb, digitálisan fejlettebb vállalatoknál összpontosuló termelékenységi és jövedelmezőségi előnyök fokozhatják a kisebb vagy nehezebben alkalmazkodó cégekre nehezedő versenynyomást . Az elemzés azonban nem határozza meg előre, mely vállalatok lesznek a nyertesek vagy a vesztesek. A jelentésben idézett Eurostat-adatok szerint 2025-ben az uniós vállalkozások körülbelül ötöde használt legalább egy AI-technológiát , mintegy 6,5 százalékponttal több, mint 2024-ben. Az elterjedés országonként egyenetlen: az északi országok előrébb járnak, míg Dél- és Kelet-Európa több országában alacsonyabb a használat aránya. A részletesebb amerikai ágazati adatokra is támaszkodó EKB-értékelés szerint az alkalmazás főként az adatvezérelt funkciókban, a nagyvállalatoknál és a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban koncentrálódik. Ezek az adatok ugyanakkor mást mutatnak, mint az AI-intenzitási mutató. A használati felmérés azt méri, alkalmazza-e a vállalat a technológiát; a modellbesorolás annak lehetséges üzleti hatásait becsüli. Ebből következően egy kevés AI-eszközt használó cég is szembesülhet a technológiát alkalmazó versenytársak nyomásával. A bankok számára az a fontos, hogyan változik ügyfeleik bevétele, költsége és törlesztőképessége. A termelékenyebb működés javíthatja a hitelminőséget, a versenypozíció romlása viszont növelheti a hitelveszteségek kockázatát. A közvetett hatások a háztartásokat is elérhetik. Az AI-val összefüggő termelékenységi változások átrendezhetik az ágazatok és régiók közötti relatív árakat, béreket és foglalkoztatást. A munkaerőpiaci alkalmazkodás így a jövedelmeken, a fogyasztáson és a jelzáloghitelek teljesítésén keresztül is érintheti a pénzügyi rendszert. Az EKB ezeket lehetséges, fokozatosan kibontakozó folyamatokként írja le, nem bekövetkezett általános hitelromlásként. A jelentés szerint a nem banki szereplők AI-intenzív vállalatokkal szembeni kitettsége jelentős és növekszik, különösen a befektetési alapok részvényállományaiban, kisebb részben hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban. Az eredménykilátások újraértékelése ezért kezdetben inkább piaci átárazódáson és befektetési veszteségeken keresztül jelentkezhet, mint banki hitelveszteségként. A banki hitelek és az értékpapír-befektetések összevetésénél azonban fontos korlát, hogy az előbbiek adatai csak nem pénzügyi vállalatokra, az utóbbiaké minden nem kormányzati kibocsátóra kiterjednek. A kutatók mintegy 4,5 millió vállalatot vizsgáltak meg annak felmérésére, hogy a mesterséges intelligencia terjedése milyen gazdasági előnyöket és kockázatokat jelenthet számukra. Ehhez először egy százezer cégből álló, a különböző vállalatcsoportokat lefedő mintát elemeztek egy nagy nyelvi modell segítségével, majd az így kapott eredmények alapján betanítottak egy másik modellt, amellyel az Orbis nemzetközi vállalati adatbázisában szereplő cégek tevékenységleírásait értékelték. A vizsgálat nemcsak európai cégekre terjedt ki, hanem a világ számos más térségére is: a teljes mintában szereplő vállalatok 44 százaléka ázsiai – ezen belül a kínai cégek a teljes minta 28 százalékát adják –, 33 százaléka európai – ebből 18 százalék euróövezeti –, 16 százaléka pedig észak-amerikai , míg a fennmaradó rész más térségekből származik. Fontos azonban, hogy ezek az arányok a vállalatok számát mutatják, nem pedig azt, hogy az egyes térségek mekkora gazdasági vagy foglalkoztatási súllyal rendelkeznek. Az eredményeket azért is érdemes óvatosan értelmezni, mert a kutatók nem a mesterséges intelligencia tényleges termelékenységi hatását vagy a vállalati csődök valószínűségét mérték, hanem a cégek tevékenysége alapján becsülték meg a lehetséges előnyöket és kockázatokat. A vizsgálatból ráadásul egyes ágazatok és szervezettípusok kimaradtak, a pénzügyi kitettségek meghatározásakor pedig azoknál a vállalatoknál, amelyeket nem tudtak közvetlenül besorolni, ágazati arányokat használtak. Az elemzés ezért elsősorban annak megértésében segít, hogy a mesterséges intelligencia terjedése mely gazdasági területeken járhat jelentősebb pénzügyi következményekkel, és hol lehet különösen fontos a vállalatok alkalmazkodóképessége, azt azonban nem lehet belőle előre megállapítani, hogy pontosan mely cégek kerülnek majd kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe. További AI-kockázatok a jelentésből Címlapkép forrása: H. Armstrong Roberts/ClassicStock/Getty Images
Eredeti cikk megtekintése →