Fehérjeszeletek, energiaitalok, TikTok-trendek – Így eszik a mai kamasz
WMN
2026-11-21 18:06
–
Hazánkban mintegy 5,5 millió ember él súlytöbblettel, a lakosság negyede pedig elhízott, ami alól sajnos a fiatalok sem jelentenek kivételt. A mindennapos tornaóra mellett is nehéz dolguk van, hiszen a közösségi médiában felbukkanó, gyakran tudományosan teljesen megalapozatlan életmódbeli trendek veszik őket körbe.
Az elhízás egy összetett, krónikus egészségi állapot, amelynek kialakulásában a genetikai, pszichés és társadalmi háttér mellett az olyan mindennapi szokások, mint a rossz táplálkozás, a rengeteg ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és az alváshiány is komoly szerepet játszhat. Ráadásul a tinédzserek az elmúlt években egyre inaktívabbá válnak, amihez köze van annak is, hogy jelentősen megnőtt a képernyőidejük.
Szemben az 1-es típusú cukorbetegséggel, mely autoimmun eredetű, a 2-es típusú diabétesz kialakulásának oka komplexebb. A több, egymással összefüggő tényező között ott van az elhízás, valamint az életmódbeli és környezeti tényezők is, amelyek a fiatalabb generációkat sem kímélik.
Mit és hogyan esznek leginkább a mai fiatalok? Milyen hatással van az étkezési szokásaikra a digitális környezet, a közösségi média és a különböző food trendek? Ezek milyen hosszú távú egészségügyi kockázatokat jelenthetnek? És mi lenne ezekre a problémákra a (viszonylag) egyszerű megoldás? Ezekről kérdeztem Szabó Adrienn dietetikust.
Szabó Adrienn a munkája során sok olyan szülővel beszélget, akiknek kamasz gyerekeik vannak, így az ő beszámolójuk alapján rálát a fiatalabb korosztály étkezési kultúrájára is. „Ezzel együtt leszögezném: nem lehet általánosítani, annyira diverz ilyen szempontból is ez a korosztály” – figyelmeztet. Ráadásul a gyerekek különféle korszakokon mennek keresztül, amelyeket nagyban befolyásolják a családi minták és a kortársak működései, az, hogy milyen intézménybe kerülnek, de az is, hogy a társaik körében épp mi a trendi. Így lehet, hogy egyik nap elkötelezett vegánok, a következő héten azonban már a fehérjével dúsított készítményeket fogyasztják abban a reményben, hogy így izmos testet építenek maguknak.
Szabó Adrienn dietetikus. Fotó: Pozsonyi Rebeka
De az adatok alapján azért arra lehet következtetni, állítja a dietetikus, hogy a hazai fiatalok nagyon hasonlóan esznek ahhoz, ahogyan az átlagos magyar felnőtt táplálkozik. Azaz: gyakran kimarad a reggeli, vagy ha nem, akkor is legtöbbször kimerül egy rohanva elfogyasztott péksüteményben. „Ami energiaforrásnak jó, azonban tápanyagforrásként csapnivaló” – mondja Szabó Adrienn. Napközbeni étkezéseknél is gyakori a péksütemény, vagy egy szendvics, ami többnyire fehérkenyér, valamilyen kenőzsiradék, sonka és sajt. Zöldség csak elvétve kerül bele, az egy réteg salátalevélke azért messze nem elég a napi szükséglet fedezéséhez, teszi hozzá.
Az sem mindegy, hogy mit isznak a gyerekek. Sajnos általában a szomjoltást sem csapvízzel oldják meg, hanem cukros üdítővel, szénsavas itallal PET-palackban – amivel még a mikroműanyagoknak való kitettségük is megnövekszik.
„Sajnos az sem jellemző, hogy a gyerekek gyümölcsöt vagy olajos magvakat fogyasztanának, amikor nassolnak. Helyette inkább az úgynevezett ‘gyümölcsös’ müzliszeletet eszik, amiben gyümölcs legfeljebb a csomagolás grafikáján jelenik meg.
A müzli rész pedig általában finomított, extrudált gabona, zabpehellyel legfeljebb tarkítva van, más gabona (hajdina, köles, amaránt) pedig nyomokban sincs sehol.”
A gyerekkori elhízás, illetve a fiatalkorban kialakuló 2-es típusú diabétesz hatása nem ér véget a kamaszkorral, ezek hosszú távú, a felnőtt életünket is befolyásoló kockázatok. Gyengíthetik az idegrendszeri hálózatot, a mozgásszervi funkciókat, a vesék hatékony működését és a látást is, hatással vannak a vérnyomás- és vérzsír értékekre és olyan lehetséges szövődmények esélyét növelhetik meg, mint a szív- és érrendszeri problémák vagy egyes daganatos betegségek. Ráadásul az elhízásnak vannak láthatatlan, pszichés rizikófaktorai is, elég csak a kortárs bullyingra, testszégyenítésre és a közösségi médiából érkező nyomás káros hatásaira gondolni.
A túlsúlyra még mindig hajlamosak vagyunk akaratgyengeségként tekinteni, miközben a társadalom – sőt, gyakran az ellátórendszer is, ahová az érintettek segítségért fordulnának – megbélyegzi az elhízás legyőzésének lehetőségeit kutató fiatalokat.
„Az elhízás állapotában töltött idő nemcsak fiziológiás károkat, hanem lelki terhet is róhat egy gyerekre. Ilyen a sikertelen fogyások növekvő száma, a küzdelem, hogy kialakuljon egy ideális súly, egy egészséges testkép és az ételekhez való kiegyensúlyozott viszony. Emellett a fiatalok gyakran nem kapják meg a kellően érzékeny és több szakmát igénylő, komplex támogatást sem” – magyarázza Szabó Adrienn.
Minél hosszabban fennáll az elhízás állapota, annál nagyobb esélye van annak, hogy különböző kísérőbetegségek is kialakuljanak – különösen szoros kapcsolat figyelhető meg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között. Fontos kihangsúlyozni tehát:
a közösségi média megítélése ellenére az elhízás nem esztétikai probléma. És nem csupán annyiból áll, hogy az emberen megnő a zsírszövet, vagy romlik a zsír-izom aránya, hanem számos komplex tényezőt kell figyelembe venni.
Míg az 1-es típusú cukorbetegség tehát autoimmun eredetű, a 2-es típusú diabétesz kialakulásának egyik legjelentősebb rizikófaktora az életmód, amely több diszfunkcionális elemén keresztül vezet krónikus elhízáshoz.
A cukorbetegség egyre jelentősebb egészségügyi kihívást jelent világszerte: miközben a felismert esetek száma megközelíti az 589 milliót globálisan, a becslések szerint a diabéteszben szenvedők közel felét még nem is diagnosztizálták.
„Nemcsak az vezethet a 2-es típusú diabétesz kialakulásához, hogy valaki elhízik vagy túl sok cukrot fogyaszt. Nem önmagában a finomított szénhidrát evése okozza a cukorbetegséget. Ez nagyon fontos!
Cukorbetegségnek hívjuk, de a megemelkedett vércukor érték valójában inkább egyik tünete a sok közül egy összetett anyagcsere állapotnak. Ennek kialakulásában pedig a fokozott zsírszövet jelenléte mellett az életmód minden eleme szerepet játszik, akár az olyan, az anyagcserét káros irányba befolyásoló tényezők, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy az alváshiány. Ezekben pedig az európai átlagnál rosszabbul teljesítünk, már kamaszkorban is” – mondja a dietetikus.
Nemcsak arról van szó, hogy egy nap során mennyi finomított szénhidrátot fogyasztunk (és ebbe nem tartozik bele a gyümölcs, vagy a gyümölcsből készült smoothie). Az is problémás, hogy nincs jelen a mindennapi étrendünkben megfelelő mennyiségben és minőségben rostfogyasztás (például teljes kiőrlésű kenyér, száraz hüvelyesek, olajos magvak formájában).
Emellett még a fizikai aktivitást is elhanyagolják a fiatalok – leszámítva a kötelező testnevelésórát. Az viszont önmagában egyáltalán nem elég arra, hogy megmutassa: mozogni alapvetően jó élmény, illetve segítse őket abban, hogy beépítsék rendszerszinten az életükbe a fizikai aktivitást.
Ebben egy komplexebb társadalmi paradigmaváltásra lenne szükség, hogy az iskolai nevelés mellett a zsigeri jó példa is jelen legyen – teszi hozzá a szakértő.
A kamaszok életmódbeli döntéseit mindig a környezetük kontextusában érdemes nézni és a puszta hibáztatással nem sokat érünk el.
A fehérje lett manapság az egészség szinonimája, ami lehet nagyon káros is, mutat rá Szabó Adrienn.
„Sokan azt hiszik, ha fehérjét fogyasztanak, akkor azzal máris sokat tettek az egészségük és az izomépítés érdekében. De ez nem így működik. A fehérjetartalmú étrend-kiegészítők nem stimulálják úgy az izomépítést, hogy az elfogyasztásának önmagában jelentős értelme legyen. Így sokszor nem többek plusz kalóriáknál." Egy vegyes, kiegyensúlyozott étrend esetén, ha az egészség a cél, az izomépítéshez, vagy megtartáshoz önmagában elég a mozgás, egyáltalán nem kell extra mennyiségben fehérjeporokat fogyasztani.
A fehérjeszeletek, fehérjét tartalmazó termékek reklámozását azért sem tartja szerencsésnek, mert elvihetik a fókuszt a lényegről, mely szerint: együnk változatosan fehérjéket, köztük növényi forrásokat is, például hüvelyeseket, magas fehérjetartalmú értékes gabonákat (zab, köles amaránt, rozs, hajdina), proteindús olajos magvakat (tökmag, mogyoró, mandula, napraforgómag).
Azzal nem pipáljuk ki az egészséges életet, hogy benyomunk egy fehérjeszeletet.
Tehát nem a fehérje kiegészítő maga káros. Kárt inkább az üzenet és az ígéret okozhatja, hogy ha fehérjét eszel bőségesen, akkor más dolgod nincs, attól minden sokkal jobb – és főleg szebb – lesz – fejezi ki szakmai és edukációs aggodalmát a dietetikus.
„Persze, hatalmas szüksége van az emberi szervezetnek fehérjére, de azt is hozzá kell tennem: ebben a régióban, ahol élünk, jellemzően nem vagyunk fehérjehiányosak.”
Edzés után csak akkor kell fehérjét enni, magyarázza a szakember, ha valaki versenyszerűen izmot épít. De egy alapvetően ülő életmódot folytató, a súlyával folyamatosan küzdő embernek nem biztos, hogy szükséges fehérjét fogyasztani testmozgást követően, hacsak ez nem azt jelenti, hogy mondjuk, hogy edzés után vacsorára teljes kiőrlésű kenyeret eszik fehérbab hummusszal, főtt tojással és savanyú káposztával, retekkel kísérve.
Hogy mennyire összetett a túlsúly kialakulásának háttere, az is mutatja, hogy a jelenség mögött a közvélekedéssel szemben nemcsak az akaraterő hiánya, hanem számos más tényező is állhat, például, hogy valaki nincs tisztában azzal, pontosan mit is visz be a szervezetébe.
„Hiába nem eszik sok szénhidrátot, ha mellette előnyben részesíti a zsírdús ételeket, tejszínes krémleveseket eszik sajtos szendviccsel, sok vajat, szalonnát használ és rajong a májkrémért, aminek fő összetevője a zsír," mondja Szabó Adrienn.
Néhány alkalom dietetikai konzultáció során bárki jobban megértheti, miből is áll az ő táplálkozása, teszi hozzá. Ezt érdemes lenne legkésőbb kamaszkorban megtanulni, így a tudással megalapozhatja a fiatal az egészséges felnőttkori életmódját.
Az sem mindegy, hogy alapvetően mi okból eszik valaki. Azért, mert valóban éhes, vagy más, lelki okok állnak a háttérben?
„Az étkezés sok minden másról is szól a tápanyagon túl. Arról például, hogy milyen a viszonyunk saját magunkkal, mennyire része az étkezés az identitásunknak, mennyire státuszszimbólum, milyen az érzelmi állapotunk az otthoni környezetben, az iskolában. Nagyon sok minden befolyásoló tényező van, aminek a végén a tünete lesz az étkezés. Ezek miatt a fogyás a legtöbbeknél nem egy gyors döntés kérdése.”
A fiatalok étkezése, a túlsúllyal kapcsolatos problémák összetettek, és, ahogy láthattuk, és komplex megoldásokat igényelnének. Szabó Adrienn szerint a következő három lépéssel azonban már komoly javulást lehetne elérni. Hogy ő milyen rendszerszintű változásokat vezetne be minél előbb?
„Elérhetővé tenném az iskolákban a legvagányabb dietetikusok által tartott interaktív előadásokat. Ne egy kedves, idős hölgy tanítson a gyerekeknek rántást készíteni – nálam ilyen volt a gimiben –, hanem legyen alap a valóban hasznos, finom edukáció. A menzákat is érdemes lenne megreformálni, hogy ne legyen ennyire szűk és silány a kínálat, például, hogy borsófőzelék ne egy olajos rántásban úszó pár szem zöldségből álljon. És: legyen a gyümölcs a legolcsóbban elérhető termék az iskolai büfében! Az édességeket mindenki szereti, a gyümölcs viszont sajnos nagyon háttérbe szorult az utóbbi időben, holott Magyarországon igazán változatos kínálathoz lehet hozzájutni, csak almából van nálunk sok tíz féle.”
A dietetikus a gyümölcsökkel, gyümölcscukorral kapcsolatban hangsúlyozza: szakmai hibának tartja a gyümölcsöt tiltólistára tenni.
„A cukorbetegség megelőzésében a zöldség és gyümölcs fogyasztásnak egyaránt szerepe van – még genetikai hajlam mellett is jól csökkenthető a cukorbetegség kialakulási rizikója helyes étkezéssel. A már kialakult 2-es típusú diabétesz pedig szintén jól kezelhető helyes táplálkozással és életmóddal, a család bevonása és orvosi követés mellett" – mondja.
-
A szakember által a cikkben használt szakmai források: Fida Bacha, Tamara S. Hannon, Mustafa Tosur, Julie M. Pike, Ashley Butler, Kalie L. Tommerdahl, Philip S. Zeitler; Pathophysiology and Treatment of Prediabetes and Type 2 Diabetes in Youth. Diabetes Care 27 November 2024; 47 (12): 2038–2049.
American Diabetes Association Professional Practice Committee for Diabetes*; 14. Children and Adolescents: Standards of Care in Diabetes —2026. Diabetes Care 1 January 2026; 49 (Supplement_1): S297–S320.
OECD
KSH
Készült a Lilly Hungária Kft. támogatásával.
Fiala Borcsa
Kiemelt kép: Getty Images/Plan Shooting 2 / Imazins